Bükk Mész-hegy II.

Mész - hegy, kaptárkövek

Ígértem, hogy térképen is beteszem, merre járunk. Íme próbálkozásom. A Mész-hegyi kirándulás fontosabb állomásai vannak bejelölve.

Menjünk most tovább a Mész-hegyen. Sem a ház, amiről az előzőekben írtam sem mostani kaptárköves rész sincs messze a várostól. Még azon a határon belül van, ahová régebben kijártak az emberek földet művelni.

Kettős sziklakúp a Mész-hegy déli lejtőjén

Az ország titokzatos természeti formái a kaptárkövek. Hozzá hasonlókat Bulgáriában, valamint Kappadókiában lehet látni. Különleges képződmények a kaptárkövek, más néven bálványkövek! Miért is? A kőzet keletkezéséhez a földtörténeti korokban kell időutazást végezni. Vissza kell lépnünk az időben az Északi középhegység keletkezéséhez. Vulkáni működést követő hamuszórás adja az alapot. Ez még csak magának a kőzetnek a keletkezéséhez kellett, a viszonylag szabályos kúpok kialakulásához még az is szükséges volt, hogy a vulkáni kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok benyomulva a riolittufába,  a mélyben nagy nyomás alatt, ellenállóbb kőzetet hozzanak létre.  Ezután már elég az erózió és felszínre kerülnek a kúpok. Mérete ezeknek is igen változó, magasságuk 1 és 15 m között változik. Nemcsak kúp formájú kaptárköveket találunk a Bükkalján, mert vannak olyanok is amelyeket „sziklafalakba”, „sziklapadokba véstek.

Egy fülke

Feltevések szerint a cukorsüveg szerű kúpokba a fülkék a XI-XIV. században készülhettek. Ugyanekkorra datálják a riolittufába vájt barlanglakások és pincék keletkezését is. Erre mutatnak a környéken végzett ásatások során előkerült cserépedény maradványok. Az ember létrehozta a szabályos fülkéket párhuzamos oldalfalakkal, boltíves felsőrésszel és változó mérettel. Vannak egészen kicsik, s vannak méretesek. Akadnak olyan, viszonylag épebben maradt fülkék, amelynek szélén bemélyedő keret van. Használatára vonatkozóan konkrét írásos emlék nem maradt fent. (Ebben az időben a Kárpát-medencében történeti kutatások és a fennmaradt írásos emlékek szerint mindössze 20 főre tehető az írástudó emberek száma – nyáron hallottam a Heves Megyei Levéltár igazgatójának előadásán) Legvalószínűbb – nevéből is adódóan – hogy korabeli méhkaptárként szolgált. Lépmaradványok is kerültek elő, ezek a fülkék alkalmasak lehettek a méhcsalád áttelelésére. Gondoltak még arra is, egyes feljegyzések alapján következtetve, hogy urnás temetkezési hely lehetett, (Szent István korabeli forradalmak elesett kapitányainak hamvasztás utáni maradványait helyezték ide), esetleg bálványimádó őseink használták pogány oltárkő gyanánt. A fülkébe helyezték a bálványt ábrázoló vagy megtestesítő tárgyat, s imádkoztak, esetleg áldozatot mutattak be előtte. Mások szerint valami tárolására szolgált. A Bükkalján Kácstól Sirokig  összesen 73 kaptárkövet fedezhetünk fel 471 fülkével. Leginkább erdőben bújnak meg, csak meg kell találni őket. Persze segítenek a turistajelzések, információs táblák.

Kb 10 évvel ezelőtt létrejött a megyeszékhelyen az Egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, amely célul tűzte ki a különleges sziklaalakzatok megóvását. Nekik köszönhetjük, hogy a kaptárkövek viszonylag jól láthatóak, eltávolították a takaró fákat, bokrokat. Elsősorban az akáccal kellett megküzdeni. Az Európa Tanács Táj Díja 2011. évi pályázatán – hazánkat egyedüliként képviselve – az egyesület ”A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme” című pályamunkával indult. Nemcsak az alakzatok megóvása, hanem azok bemutatása is céljuk. Ennek érdekében Bükkaljai Kő-út néven létrehoztak egy tematikus utat, amelyen végig lehet járni a Bükkalja tradicionális kőkultúráját, természeti- és kultúrtörténeti emlékeit. Ilyen még a szomolyai kaptárkő tanösvény kiépítése (ez az egyik legnagyobb számú fülkével rendelkező alakzatcsoport).

A tagok nem maradtak meg a kaptárkövek védelménél és bemutatásánál felújították a szarvaskői várat is érintő geológiai tanösvényt.

A hazai kaptárkövek 90 %-a található a Bükkalján. Előfordulnak hasonló fülkék a Pilis hegység andezittufájában, mészkövében, de a Budai-hegység dolomitjai is rejtenek ilyen látnivalókat.

Advent 2011

Advent 2011 - Dobó tér

A vásár bejárata a nyugati oldalon

Mindjárt itt az év vége. Nagyon gyorsan elrepültek a napok, hetek, hónapok. A szép hosszú ősz után a tél csak nem akart megjönni, így az adventi napok is télhez képest langyosan jöttek. A városban felállították az adventi vásárok sátrait a Katona István téren a piac előtt, s a faházikókat város főterén a Városháza előtt a Dobó téren. November utolsó napjaiban a termetes fenyőt is felállították a tér északi oldalán. Hamarosan az árusok is megérkeztek portékáikkal. Azért ahogy múlt az idő, a hőmérséklet is lejjebb szállt, s advent utolsó napjaira megérkezett a hó is.

Újdonság volt ebben az évben a vesszőből font kúpok feldíszítése, nappal sokkal karakteresebbnek látszottak mint este. Talán a színek miatt, hiszen nappali fényben sokkal tarkábbak voltak, este a lámpácskák színei domináltak.

Voltak aztán a legkülönfélébb árusok, a vásár bejáratánál rögtön a pálinkások köszöntöttek, ahol jó pénzét, jóféle itókát mértek. Nem ismerem nagyon ezen italokat, de azért egy mézes barackot szívesen megkóstolok alkalomadtán. Utánuk rögtön enni lehetett, természetesen kenyérlángost a bejárat másik oldalán. 

A tér közepén a feldíszített fenyőfa mellett a betlehemes várta az érdeklődőket a Mikulás-ház mellett. Ha pedig körbejártunk akkor sorba vehettük a fából készült termékeket, a bőrös portékáit, de találkoztunk a Szamos Marcipán termékeivel, házi készítésű sajtokkal, erdélyi kürtőskaláccsal, Tiffany hatású üvegmunkákkal és sok egyéb mellett néhány étterem is képviseltette magát a sült gesztenyétől kezdve a tárcsán sütött húsokkal bezárólag.

Természetesen ott állt a  szánkó is, sajnos rénszarvasok nélkül, de Mikulás napján innen osztogatta ajándékait az aprónépnek a Télapó.  Ki ne hagyjuk az árusok közül a kerámiásat, nagyon szeretem élénk színű pettyes készleteit. Mögötte pedig éppen az régi típusú sparhelteken állnak cserép tálban az egytálételek, csülkös káposzták, mögötte pedig a hordókon a tárcsán sütött finomságok.

Esti fényben a tér. A kép bal oldalán látszik a vessző kúp esti fényben. Nekem nappal sokkal jobban tetszett.

A tér fái is fénybe öltöztek a helyi cégek jóvoltából. Ezek már nem valami jó minőségű képek mert a mobilommal nem igazán tudok este éleset és minden igényt kielégítőt fotózni, de akkor nem volt nálam a másik gép.

Itt éppen üveg mandalákat láthatunk, háttérben pedig az esti fényben pompázó karácsonyfát látjuk

 A borászok sem maradhattak ki a buliból, sok helyen kínálták a forralt vörös és fehér bort, s a puncsot. Nekem minden legjobban a Szenátor házban ízlett. Ebben az évben nem ott kóstoltam a forralt bort, de emlékszem a tavalyi ízekre.

Ahogy mondtam ebben az évben viszonylag meleg volt a december jelentősebb mennyiségű csapadék nélkül. Így a hóval adós maradt majdnem az év vége, csak azt mondom majdnem, mert pénteken, s szombat délelőtt azért esett mutatóba, de akkor én már nem jártam a téren a karácsonyi előkészületek miatt. Ezek a képek a tavalyi forralt borozásunk alkalmával készültek december végén karácsony után, a tavalyi télen nem szűkölködtünk a hóban így én a szép képekben sem.

Itt a tavalyi bejárat az ülőkékkel, ami mellett el lehetett fogyasztani a forralt bor, a langallót, puncsot, sült kolbászt, forró rumos teát, s megannyi finomságot. Itt is sikerült ebben az évben újítani, mert az ülőhelyek közelében felállítottak tűztartó kast, ahol fahasábok ropogtak s árasztották a meleget a mellettük ülőkre.

S ha azt hiszitek, hogy a szám jártatom csak, akkor itt a kép a tavalyi forralt borozásról a Szenátor ház elősátrában. Ebben az évben már sok helyen megnyitották karácsony előtt az éttermek elejét, így a Széchenyi utcán is több helyen lehetett forralt bor, teát s egyéb finomságokat fogyasztani.

Úton a várba III.

Vár felé III. Kossuth Lajos utca

Most már tényleg igyekszem, mert a végén még megunjátok a sok szöveget, de valahogy mindig elcsábulok, mindig van mit leírni. Megígérem, rendvédelmi szervek már nem lesznek, de papi méltóságok annál inkább, azt azért nem nagyon bánom, hiszen ők mindig hozzáadtak a városhoz és nem elvettek belőle. Akárhogy is nézzük Eger mindig is inkább egyházi város volt. Azért egyszer előfordult, hogy viszonylag rövid ideig szabad királyi várossá lett, s akkor hirtelen jelentős növekedésnek is indult a lakosság szempontjából, de ez nem tartott sokáig. Akárhogyan is nézzük, egy volt az ország legnagyobb egyházmegyéje, s annak itt volt a központja, így nemigen lehetett más útja a városnak.

Azért most már továbbhaladunk egy kicsit. Következik a 8. sz., jelenleg az Sancta Maria Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a rendszerváltás előtt a Szilágyi Erzsébet Gimnázium volt, aztán az egyház visszakérte és vissza is kapta, így 1990 őszén megindulhatott az oktatás. Ettől az intézményről is fogok még bővebben is beszélni azt már körbejártam töviről hegyire. Tartozik hozzá egy kápolna is, ami korábban a város házasságkötő terme volt. Már majdnem 30 éve az én esküvőm is itt volt. Akkor egy kicsit másképp nézett ki, inkább szoc.stílust részesítették előnyben. Ez leginkább azt jelentette, hogy minden egyházi jelleg el lett tüntetve, a mostani oltár helyén egy fiatalokat ábrázoló kép volt. Mióta az egyház újra birtokába vette istentiszteleteket tartanak itt, nemcsak római katolikus, hanem görög katolikus felekezet számára is.

Ahogy továbbmegyünk a 12. sz. alatt megint egy kanonoki házat találunk, ez Püspöky András kanonok megbízásából készült, az építés itt is nagy valószínűséggel Carlone volt. Most megszegem a szavam, mert régen itt működött a Helyőrségi Művelődési Otthon. Most a városban ennek már csak az utódszervezete van, miután szerencsésen megszüntették a városban a laktanyát és a Kiegészítő Parancsnokságot is, csupán Toborzóiroda maradt belőlük. Mielőtt Helyőrségi Művelődési Otthon lett, a földszinti helyiségekben tehát a múlt század elején kegytárgybolt volt.

 A 14. sz. alatt a ferences rendház következik, amelyet szintén a Püspöky kanonok építtetett. A rendház után pedig maga a ferences templom, más néven Barátok temploma, avagy a Szeplőtelen Fogantatás temploma. (erre is visszatérek még a későbbiekben)

Eddig csak a jobb oldalról beszéltem, de a Kispréposti Palotáig szemben a Főiskola épülete volt. A főiskola mögötti utca után az első egy modern épület, ami korábban a Matáv-é volt, most pedig az aljában kávézó nyílt meg. Utána következik a város egyik legjobb fagyizója a Sárvári cukrászda, biztosan sokaknak ismerősen cseng a név. Valaha itt tényleg nagyon finom volt a fagylalt, most már az is uniformizálódott. Amikor középiskolás voltam itt ettem a legfinomabb sárgabarack fagyit. Azóta se ízleltem ilyen finomat, azt az ízt már nem hozza vissza semmi. Most ha ezen az oldalon továbbhaladunk, akkor elmegyünk egy péksütis bolt, egy aszalt gyümölcsös, magvas áruda mellett, majd egy pénzváltó következik, s a templommal szemben a Rádi Pékség üzlete várja az itt sétálgató vendégeket. Itt tehát jóllakhatunk, nehogy nagyon elunjuk a szép házakat, s újult erővel folytathatjuk utunkat a vár felé.

Idáig tartott a számozás a korábban közzétett képemen, csak ott a rendházat és a templomot a 12 számmal jelöltem. Ezután a további részekkel folytatom.

Úton a várba II.

Tovább a Kossuth Lajos utcán a vár felé

Itt a folytatás, csak tudjátok követni!

Bal kéz felé tehát a Főiskola épülete áll. Jobb oldalon elhaladunk a Megyei Rendőrkapitányság épülete mellett, aminek folytatása a Klapka utca felé a Városi Rendőrkapitányság. Az utána következő ház a 2. sz. a múlt század elején lakóház volt különböző papi méltóságok laktak ebben. A XX. sz. elején lebontották, majd egy viszonylag jellegtelen épületet húztak itt fel, ami aztán a Nemzetbiztonsági Hivatal épülete volt, most nem tudom mi van vele. Lehet valami hasonló csak titkosítva van. A 4. sz. a kedvenc épületem a Kispréposti palota. Hogy tisztában legyük a papi méltóságokkal. A nagyprépost a püspök helyettese, a kisprépost pedig a nagypréposté. Itt a Kossuth utcában mindkét papi méltóságnak volt palotája. Ezt az épületet (kispréposti) éppen most újítják fel. Nekem volt szerencsém még látni két évvel ezelőtt az egyik egri séta alkalmával. Hogy legközelebb nyitva lesz-e a földi halandók számára nem tudom, de annyit csiripeltek a verebek, hogy az egyház maga számár renoválja. Nem gond, erről már készült ismertető, sőt néhány fénykép is. Itt megnézhetitek.

Következő épületünk szintén kanonoki lak volt, pontosan Wagner kanonok háza. Az egyemeletes barokk palota 1735 körül épült. Az építőmester valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt, vagy egy nála tanult helyi ember, mert a mesterre valló jegyeket figyelhetjük meg az épületen. Pl. a kagylós dísz, a nyílások íves megemelése. Amikor a lányom kicsi volt ide jártunk az orvosi rendelőbe. Az emeleten gyermekorvosok voltak, a földszint pedig a védőnőké volt. Kb. 8 évvel ezelőtt megvette az épületet az Imola cégcsoport, aki az egyik legjelentősebb egri építési vállalkozás. A cég aztán felújította az épületet, és ott vannak az irodák, valamint létrehozott a földszinten egy kiállítótermet, amiben időről időre kiállításokat rendeznek. Erre érdemes rákattintani, mert itt Egert láthatjátok a régebbi fényképeken. Egy neves egri fotográfus készítette. Az ImolaBau több lábon áll, az építés mellett foglalkozik vendéglátással, létesítmények üzemeltetésével, van építőanyag telepük és lakáskerámia szalonjuk, de másolással is foglalkoznak az udvaron. A homlokzati részen a míves rozettás háromszárnyú kapu feletti fülkében Justitia szobra áll. Erről később még bővebben fogok írni.

Most pedig mivel advent első vasárnapja van fogadjátok szeretettel a magam készítette mézes koszorú első gyertyájának fényét, készüljünk együtt karácsonyra.

Bükk - Mész hegy

Megint változtatok a blog tartalmán. Megmarad ami eddig volt, de nem szeretnék még egyet utazásos témával indítani, így ez teljesen utazás és programok blogja lesz, meg egy kicsit az emlékezésé is valamint és esetleg régebbi témát is felelevenítek. Tehát hol a városban maradok, hol más témát hozok. A Bükk itt van a közelünkben, így ide akármikor ellátogathatok, meg is teszem, de nem olyan gyakran, mint szeretném. Gyertek hát velem, ha valamit nem pontosan írtam, ha valamiről bővebbet szeretnétek tudni, hagyjatok megjegyzést, javítom, illetve a lehetőségekhez mérten igyekszem arról is írni.

Túrázzunk a Bükkben és ismerkedjünk vele, megéri! A környéket leginkább a húgommal járom, hiszen azt ő jobban ismeri, mert lovagolni jár, - már több mint 10 éve űzi ezt a szabadidős tevékenységet – így van olyan hely ahol szinte minden fát ismer. Így csábított el engem tavasszal a Mész-hegyre. Ott van egy régi, talán szőlőprésház vagy csőszkunyhó, ami igen romos állapotban van, de fantasztikus a hangulata. Némelyik mellett betonkád is állt, azt talán vízgyűjtésre, permetlé bekeverésre használhatták az egykori szőlősgazdák. Egymástól nem nagy távolságra vannak, valószínűleg a régi parcellákhoz tartoztak. Ma az itteni terület nagy része egy neves egri borászé, aki ki szeretné használni a termelt szőlő minőségének jobbá tétele érdekében a régebbi szőlősgazdák tudását.  Ugyan már korszerűbb művelési móddal dolgozik, hiszen a régi bakhátas termesztés már a múltté, de változatos sortávolsággal, tőkeszámmal szeretné megtalálni a legjobb minőséget adó ültetést. Azért az ültetés még nem minden, kell hozzá a talaj, s nem utolsósorban az időjárás. Ha ilyen a nyarunk, mint az idei volt, akkor jó minőségű szőlőre lehet számítani, de a tavalyi év nyara nagyon sok szőlőtermesztőnek betette a kaput a sok csapadék és a kevés napsütés miatt.

A kiválasztott házikóról leginkább azt lehet elmondani, hogy teteje nincs, de a falai állnak. Annak idején az itt található kövekből építették. Ma azt mondanánk rá, hogy puzzle. Érdekes módon nem dől össze. Ott a hegyen több is van változó állapotban. Az egyiket fel is újították, talán az előbb említett neves egri borász, de a többség hasonló állapotban van, mint ami a húgom érdeklődését keltette fel. Kívül belül benőtte a gaz, a tetején még cserje is kihajtott, amit a tavaszi fényképezéskor észre sem vettünk, s előtte is megjelent egy bokor. Ha belépünk az egykor ajtónak használt szakaszon, akkor egy nagyjából 2 m X 3 m-es térben találjuk magunkat. Van az oldalfalon ablak is, akarom mondani ablaknak használatos rés, amivel igen hangulatos fotót készítettem.

Miért is kellettem én ehhez? Mert van egy jobbféle fényképezőgépünk, és erről a házról valamint a mellette álló fáról szeretne a húgom négy képből álló sorozatot a négy évszakban. Ennek az első eleme elkészült tavasszal, a második pedig most október végén. A nyári kimaradt, majd meglesz jövőre.

Most az őszi van műsoron, s jó is volt, hogy kint jártunk, mert a csipkebogyó az október közepén beköszöntött fagynak köszönhetően nagyon finom lett. Élvezeti értékéből ugyan levon a vízhiány, így igencsak válogatnunk kellett, hogy ne aszalódott bogyót majszoljunk, de így én olyat ehettem amilyet eddig még nem. Már majdnem olyan volt az íze, mint a lekváré, csak a magokat kellett folyamatosan köpködni. Ennek ellenére megérte.

A fagyra még visszatérek egy kicsit. Érdekes volt látni, hogy az út elején, a hegytetőn lévő szőlőtábla (ostorosi út mellett) szinte teljesen le volt fagyva. A megbarnult levelek már szárazon zörögtek a vesszőkön. Beljebb a völgyekben foltokban fagyott, mert még jelentős mennyiségű zöld vagy sárga levelű foltok is voltak. Ugyanez volt érvényes a fákra is, a dió levele már sok helyen megfeketedett, de voltak helyek ahol a vöröslő cserszömörce élénkítette a fáradt őszi poros zöldet.

Úton a Várba I.

Úton a Várba - Kossuth Lajos utca (volt Káptalan utca)

Nagy fába vágom a fejszémet, mert elindulok a Várba, s ott is maradok addig, amíg mindent meg nem nézünk. Itt azonban úgy szeretném, hogy ténylegesen végigmenjünk az úton, ami a Bazilikától az EKF A Épülete mellett a várig vezet. Már látom, lehet ez sem fog egybe beleférni, pedig tényleg csak érinteni szeretném az épületeket, aztán majd később az arra érdemeseknél megállunk.

A középkorban ez vezetett a várba a Buda felől jövő útról, amely a Hatvani kapunál lépett a városba. A múlt század közepén az utca Eger patak utáni részén a Buttler ház előtt vízvezeték fektetés közben meg is találták a középkori útnak a maradványait, mintegy 1,5 m mélyen.

Az utcát már elég sok néven illették. A XVIII. sz. elején Hatvani utca(utalva a Hatvani kapura) ezután Barátok utcája (a ferences barátok kolostoráról). Amikor pedig itt Telekessy püspök javaslatára kialakult a káptalan sor, Káptalan utca lett a neve 1945-ig. Volt még ezután Vöröshadsereg utca, majd megkapta most érvényes nevét a Kossuth Lajos elnevezést.

A Kossuth Lajos utca felülnézeben

Most már elég a szövegből induljunk is el. A Kossuth dupla s betűje feletti utcán jövünk a városközpont felé a településre vezető 25-ös útról. Tehát az első nagyobb épület, amit megláthatunk a Főszékesegyház épülete. Erről már írtam bemutatást a külsőről, a belső értékekről és az altemplomról, így most arra nem térek ki részletesebben.

Ha gyalogosan lejövünk a Bazilika előtti lépcsőn, egy parkban találjuk magunkat. Bal kéz felé van a Város a város alatt elnevezésű kiállítás bejárata (Vá. a buborékban), ez majd egy későbbi bejegyzés témája lesz. Most ugyan még az Eszterházy téren vagyunk, de úgy gondolom, azért mégis illene innen kezdeni, hiszen a város két legnagyobb épülete mellett megyünk el.

Szemben az Eszterházy Károly Főiskola épülete a Csillagvizsgálóval, (2011-ben új külsőt kapott a fényképen már azt láthatjátok) amiről már szintén olvashattatok az egészről általánosságban, majd végigjártam a főbb látnivalókat az épületben, kezdve a Díszteremmel, majd továbbsétáltunk a Kápolnába, ezután megnéztük a Főegyházmegyei Könyvtárat és annak kincseit, végül felmásztunk a toronyba, hogy megismerhessük a csillagászati múzeum történetét, berendezését, s a Varázstornyot, a panorámát a teraszról és a Camera Obscura-t.

Na így kezdjek én el sétálni, s alig tudunk elindulni az uticél felé, mert be nem áll a szám. Mondtam, hogy nem tudom egyszerre elmondani!

Jön a folytatás!

Egri templomok III. - Minorita templom belső

Minorita templom - Belső

Az épület egyhajós, ugyanúgy, mint a trinitárius templom, ez az, ami a két templomban megegyezik ezért is gondolták, hogy az tervezőjük is talán ugyanaz lehetett. Ezen még vitatkoznak, írásos emlék csak kevés maradt fent róla, így nem lehet tudni egészen pontosan. A tervezésben szerepet tulajdonítanak Gerl Mátyásnak is, de erről sincs 100 %-os bizonyíték.

A templom egész belsejében gyönyörű freskók hízelegnek a szemnek. Mindjárt végig is megyünk a belső részen. Előzetesben annyit, hogy ez a templom melletti rendházépület(ma Szent Hedvig Középiskolai Kollégium) sem kerülhette el annak idején a tűzvészt, így a templom egyik mellékoltára is megsérült.

A templomba belépve jobb oldalon a Mária kápolna, bal oldalon a Jézus szíve kápolna fogadja az érkezőt. A padsorok között előretekintve a napfény által délután jól megvilágított oltárkép fogad, amelyen Szent Antalt látomását ábrázolta a festő ahogy éppen a felhőkön megjelenik Szűz Mária, karján a kis Jézussal. Sajnos az idő folyamán a kép besötétedett, így az eredeti színeket csak elképzelhetjük, mert már nem láthatóak. Az oltár két oldalán Szt. Bonaventura és Szt. Alajos stukkószobra áll. A főoltár vörösmárványból készült, két oldalán angyalok ülnek.

Most pedig először egy kicsit megfordulunk, hogy láthassuk az orgonát, amely a bejárat fölötti karzaton helyezkedik el, majd elindulunk a padsorok között és haladunk a bejárat felé. A tölgyfa padsorokat már az előző bejegyzésben is említettem, ezek leginkább azért is figyelemre méltóak, mert talán az egri templomok közül itt a legdíszesebbek. Az okosok azt mondják: nincs két egyformán faragott padzárás. Nem ellenőriztem le az mindet, de annál az ötnél amit megnéztem tényleg voltak hol kisebb, hol nagyobb eltérések. Ezeket egy szerzetes készítette, mint ahogy a sekrestyébe vezető intarziás ajtót is. Nemcsak a mesterségbeli tudás előtt, hanem a dús fantázia előtt is kalapot emelhetünk.

Most már tényleg továbbhaladunk s balra eső mellékoltár Szt. Ferencnek van szentelve. Az eredeti oltárkép elpusztult, valószínüleg Assisi Szt. Ferencet ábrázolta a festő. A jelen pillanatban ott álló képen Jézus hajol le Szt Ferenchez. Az oltár mellett áll egy babakocsi, ami szinte a meg nem született gyermekekért kiált. Erre az oltárra került a II. János Pál pápa által szentté avatott Szt. Hedvig ereklyéje.

Szemben vele A Dolorosa oltárt láthatjuk amely egy Kracker tanítvány munkája. Két oldalát itt is szobrok díszítik. Mögötte nyílik a lejárat a templom kriptájába.

Ha ugyanerre az oldalra figyelünk még egy kicsit, akkor a szószék kerül látóterünkbe, melynek az oldalát szintén gyönyörű dombormű díszíti, amely Motzer József keze munkája.

Megint továbbhaladunk, s a szószék mögött a Szt. Annának szentelt oltárt láthatjuk, szemben vele pedig Nepomuki Szt. János tiszteletére emeltek oltárt a magyarországi barokk kiváltságos szentjének.

Ahogy közeledünk az ajtó felé még két mellékoltárt nézhetünk meg, bal oldalon Szt Józsefet ábrázolja, aki a XVIII. században az egyház legnépszerűbb szentje volt. Őt elsősorban a fával dolgozó mesterségek szakemberei tekintették pártfogójuknak.

A jobb oldali oltárkép is falfestés, mert mindkét mellékoltárkép elpusztult az 1827-ben dúló tűzvészben. Ez Szt. Flóriánt mutatja, akit a tűz ellen oltalmazó, valamint a tűzzel dolgozó emberek szentként tisztelnek.

A templom mennyezetfreskói Szt. Antal ábrázolások, Az oltárnál az eretnekek megtérítéséhez csodát tesz, továbbhaladva a Kis Jézust imádó, majd a halaknak beszélő Szt. Antalt figyelhetjük meg, míg az utolsó, a bejárathoz legközelebbi freskó Szt. Antal halálát mutatja be. A kórus felett muzsikáló angyalokat festett az alkotó.

Templom két toronyaljában két kis kápolnát építettek egyik a Jézus Szíve, másik pedig a Mária Magdolna kápolna.

Mióta nyáron voltam a fény ünnepén, ez a templom rögtön azzal a fényfestéssel jelenik meg behunyt szemeim előtt, ahogy ott láttam. Nem tudom elfelejteni, de nem is akarom, hiszen akkora élményt jelentett számomra, mint eddig kevés esemény. Linket sajnos ide nem tudok betenni, de ha valaki kíváncsi rá, akkor akkor megmondom, hogy keresheti meg, ha van hozzá türelme. Azért a képet ide is beteszem.

Azért nemcsak külső látványosság van, mert itt voltam augusztus végén egy kórushangversenyen, ahol a Cantus Agriensis nőikar valamint egy német anyanyelvű férfikar adott koncertet. Igazán érdekes volt, nemcsak orgonát, vagy nagyzenekari művet hallgatni a szentelt falak között, hanem énekszót is.

Egri templomok III. Minorita templom

Minorita templom - Szent Antal templom - Dobó tér

Minorita templom a Főiskola tornyából

A török uralom után a visszatérő minoriták az Eger patak partján álló régi kis templomot kapták vissza, ezt feltehetőleg korábban a törökök mecsetként is használtak. A patakparti elhelyezkedése nem tett jót az épületnek, mert a folyamatos áradások alámosták a falait, s 1712-ben végül összeomlott.

Ennek a helyén a maradék falak felhasználásával 1715 és 1717 között Páduai Szent Antal tiszteletére emeltek egy ideiglenes templomot. A régi források szerint ennek a templomnak a belseje igen díszített volt, saját toronnyal nem rendelkezett, fából készül haranglába a szomszédos rendház udvarán állt. a XVIII. század elején azonban többször érte katasztrófa az épületet, hiszen hol áradás, hol tűzvész károsította, így végképp használhatatlanná vált. Az építtetők a templomukat már egy alkalmasabb helyen, a városháza melletti telken a formálódó tér egy viszonylag magasabb pontján kezdték el építtetni. Ezt a területet egy törökből lett újkersztény ajándékozta a szerzetesrendnek.

Ez ugyan egy téli kép, de itt tökéltesen látszik a szépsége

Az egri Minorita templom a magyarországi barokk építészet gyöngyszeme, amelyet arányossága, tagolásának egyensúlya, díszítőelemeinek harmóniája a legszebb templomok közé emeli. Építésze sokáig ismeretlen volt, de kutatások azt valószínűsítik, hogy ugyanaz a Dientzenhofer prágai mester volt az elkövető, aki az egykori egri Trinitárius templomot és a prágai Szt. Katalin templomot is építette. Szerkezetük nagyon hasonlít egymáshoz.

A Dobó teret jelentősen uralja, bármely irányból közelítünk szemünk azonnal rászegeződik, méltán. Sajnos már nem a régi fényében tündöklik. Itt is szegény az eklézsia, nincs pénz a felújításra. Így aztán kívülről körben leverték a vakolatot, most a csupasz építőanyag ékeskedik. Bejárata felett a templom jelmondata olvasható: "Isten dicsőségére soha nem lehet eleget tenni!" Homlokzatán a templom védőszentjének tiszteletére szólító latin nyelvű mondat: "A legjobb és a leghatalmasabb Istennek csodatévő páduai Szt. Antal tiszteletére ajánlva!"

Külső párkányain, tornyain galambok sokasága gyülekezik s valószínűleg a tornyok pedig a denevéreknek is szálláshelyet adnak. Augusztus 20-án, amikor a tűzijáték kezdetét veszi, őrült repkedés is elkezdődik a nagy hangzavarra. Az oszlopok által körbefogott ajtóhoz félköríves lépcsőn juthatunk fel. Belső megjelenése gyönyörű, hasonlatosan a külső építészeti formáihoz. Az oltárnál visszaköszön ugyanaz az építészeti hangulat, mint a bejáratnál, csak éppen ellentétesen, a félkörív a bejáratnál kifelé domborodik, míg az oltárnál homorú forma válaszol rá.

Berendezése különösen gazdag volt, s most is szépen díszített. Annak idején a városi polgárok és a megyés földesurak itt is bőkezűen adakoztak, hátha cserébe kapnak valami engedményt majd a "másik oldalon". Az adományozók között olvashatjuk azt a Horváth Mihályt, akinek a végrendelete tükrében mutatta be még júniusban a megyei Levéltár igazgatója a Múzeumok éjszakáján egy jómódú egri polgár életét használati tárgyai segítségével. Adakozók közül nem maradhatott ki Eger talán legjelentősebb püspöke gróf Eszterházy Károly sem. Különösen szépek faragott oldalú padjai, az ismertető szerint 2 egyforma nincs közöttük. Valóban fel lehet fedezni némi különbséget. Ezeket egy laikus rendtag Josef Stöckerle készítette.

Hogy ne legyek nagyon hosszú, ezt is két részletre bontom. Eddig az építésének történetéről és a külső formájáról volt szó, a következőkben egy kicsit alaposabban szétnézünk a falak között is.

A képen a templom bejárata az előadónkkal. Jól látható a lábazat állapota, amely semmiképpen nem felel meg e gyönyörű templom külsejéhez.

Ismereteimet elsősorban Ludányi Gabriellának köszönhetem, aki az Egri séták egyik alkalmával bemutatta nekünk ezt a csodálatos építményt. Aki bővebben szeretne szaknyelven olvasni róla, az megteheti az Egri séták nemcsak Egrieknek c. kiadvány I. kötetében, valamint a Heves Megye Műemlékei II. kötetében.

Tehát következik a folytatás, abban már a padok csodálatos faragásáról is lesz néhány kép.

Egri templomok II. Trinitárius templom

Trinitáriusok temploma

Már írtam erről a templomról csak rendezvények kapcsán. Most azért illene egy kicsit jobban is bemutatnom, holott ez egy olyan építmény, ami templomként csak hellyel közzel funkcionált, azon kívül volt raktár, színház, mozi, disco is az épületben. Jelenleg mint kiállítóhely van jelen a város életében Templomgaléria néven. A másik, amiért talán a város legnagyobb temploma után ezzel folytatom, az talán az, hogy ez van legközelebb a lakásunkhoz, és szinte minden nap elmegyek előtte. Lesznek akiknek ismerős is lesz a leírás, mert a topikban már elküldtem annak, aki kérte.

Trinitárius templom

Régen ez egy szabadonálló hatalmas épületegyüttes volt, hiszen a templomhoz az északi oldalon kolostor is tartozott. A háborús sérülések után ezeket a falakat nem állították helyre, lebontották, és helyére modern iskolaépület került. Torony nélküli templom. A magas lábazaton falpillér párok állnak, amelyek egyeneszáródású kőkeretes  főkaput fognak közre. Belső tere templomhoz méltóan impozáns, kár, hogy az akusztikája mára teljesen torz lett köszönhetően annak, hogy az építése óta a 60-as években történt felújításáig szinte  mindent elhordtak. Egy ideig színház és mozi is működött itt, akkor ezen úgy próbáltak meg segíteni több kevesebb sikerrel, hogy álmennyezetet szereltek fel a nézőtér fölé. Utána sokáig kihasználatlan volt, majd megpróbáltak egy disco-t üzemeltetni benne, a megnyitóján ott voltam. Az elképzelés nem volt rossz, de a kivitelezéssel volt némi gond, aztán az is hamar becsukott. 4-5 év óta galéria működik benne.

Belső tér a főoltárral

A tinitáriusok Egerben 1717-ben telepedtek le. A város vezetése két templomot ajánlott fel. A rend azt a kápolnát választotta, amelyet a korábbi pestis járvány idején fogadalomból építettek. Ezt valószínüleg csak a trinitáriusok templomának felépítése után bontottak le teljesen. A templom alapkövét 1719-ben tették le. a felépítésének időpontját csak valószínűsíteni lehet, mert a rend későbbi megszüntetésekor szinte az összes dokumentáció eltűnt, így más forrásokra kellett hagyatkozni. Az építéskor nagy valószínűséggel Kilián Ignác Dientzenhofer tervei szerint dolgoztak, aki az ehhez nagyon hasonló párgai Szent Katalin temlpomot is tervezte. A belső tér egyhajós, a fő és az oldalt sorakozó mellékoltárokat korintoszi oszlopfővel rendelkező pillérek keretezik, melyek elegáns hatást adnak térnek. Leírások alapján a főoltár igen díszes volt, mellékoltárai közül az egyik Szent Ferenc, a másik a Szent Kereszt  tiszteletére volt szentelve. A korabeli leírások szerint a templom felszerelése igen gazdag volt. A fő-, és két mellékoltár előtt ezüst öröklámpás függött, hét-hét kelyhe és ereklyetartója, több ezüst füstölője és gyertyatartója volt. Ruházatban is igen gazdagnak számított, 41 liturgikus ruha, 3 oltárterítő, 12 ruha az öltöző Mária számára.

Orgonakarzat

A templomhoz kolostor is tartozott, amelyet hasonló gondossággal vettek számba. Az ott számbavett 29 szerzetesi cellában és a folyosókon sok festményt vettek számba, de az adatokon kívül más nem maradt meg róluk, miután a kolostor is a föld színével vált egyenlővé.

Most azért egy rövid kis történet, kik is voltak a trinitáriusok! A rendet a XIII. században alapították,  tagjai foglyok kiszabadításával foglalkoztak Szent Ágoston szabályai szerint. A török harcok idején jutottak el Magyarországra. Az idők folyamán a rend mindinkább szellemi és diplomáciai jeletősségűvé vált. Modorukkal, tudásukkal, finom diplomáciai érzékükkel, rabkiváltásukkal a korabeli érdeklődés középpontjába kerültek. Az egri rendet két atya alapította, a templom 1730-ra épült fel teljesen, s 1784-ig biztosan működött. Mire felszámolták összesen 11 szerzetes és 7 laikus alkotta a testületet. A rendházhoz bizonyítottan tartozott kripta is, de arról nincs adat, hogy ez a rész csak a rend tagjai számára volt elérhető vagy városi polgárok is temetkezhettek ide.

Mellékoltár fülkéjének teteje

A feloszlatás után hasznosítani kellett az épületet.

- 1784-ben szó volt arról, hogy a roskadozó papi szeminárium költözik a kolostorba, de aztán ez másképp oldódott meg, az egésznek annyi volt a haszna, hogy tökéletes felmérés készült a templom és a kolostor formájáról.

- 1785-ben azt tervezték, hogy Sóhivatal lesz belőle ekkor meg egy Francz József nevű építész mérte fel megint, hogy az átalakítás az igényeknek megfelelően történhessen.

- 1796-ban katonai raktár volt, majd az 1800-as években abszolút pusztulásnak indult. Ekkor az épületet zsellérek lakták és rongálták. Az ajtók, ablakok, kályhák hiányoztak. A sérült tetejű templom és kolostor boltozatait a becsorgó eső rongálta

- 1804-ben szó volt róla, hogy plébánia legyen, de mivel a közelben itt volt a Szent Mihály templom (a mai Székesegyház elődje).

- 1804-ben a haditanács kenyérraktárnak vette át, akkorról vannak is kemenceátalakítások.

- 1805-ben megtörtént az árverés, amikor már a templomot is árverés alá bocsátották.

- 1807-ben laktanyának alakították át, ezzel a város jól járt, mert megúszta a kvártélykötelezettséget, így nem magánházaknál szállásolták el a katonákat, hanem laktanyában. Az un. Rossztemplomkaszárnya-t innentől emlegetik „rossz templom”-ként, ugyanis az állaga már korántsem valami fényes. Ezt a laktanyafunkcióját még 1945-ben is tartotta, sőt még utána is egy darabig.

- Ezután egy nagyon rövid ideig betöltötte a székesegyház funkcióját is. Ez akkor volt amikor a Szent Mihály templomot lebontották(1830). Pyrker nagy építkezésekbe kezdett, az egész dombot lehordták, s így egy ideig itt volt a misézés. Nyilvánvalóan az oltárok sehol sem voltak, szinte a puszta templomban tartották meg a misét, nagyon puritán körülmények között. 1847-ben foglalkoztak azzal a gondolattal is, hogy kiegészítik a homlokzatát, hiszen az soha nem került befejezésre. Kialakították volna az oromzatot falfülkékkel, amelyekbe szobrok kerültek volna elhelyezésre. A megvalósítás azonban ennyiben maradt.

- 1945-ben a kolostor találatokat kapott.

- 1958-60 között az Országos Műemlék-felügyelőség egy állagmegóvást végzett az épületen.

Utána a hasznosítására vetettek fel különböző ötleteket, lehetett volna itt például az Iparművészeti Múzeum vaskiállítása, és az még kapcsolódott volna a városhoz is Fazola Henrik kovácsmester révén. Ezután jött a Gárdonyi Géza Színház átépítése és egy rövid ideig színházként működött. Később mozit alakítottak ki benne, majd egy ideig diszkó is volt itt. A 2000-es évek elején került az terítékre, hogy nagy luxus a városnak egy olyan épület, amely kihasználatlanul áll, valamit kellene vele kezdeni. Ekkor először hangversenytermet szerettek volna itt kialakítani, de a műszaki megoldások eléggé nehézkesek lettek, + hangterelőket is be kellett volna építeni a visszhangzás elkerülésére.

Most már Templomgalériaként üzemel, ami egyszer jó, máskor rossz. Vannak olyan kiállítások amelyek nagyon passzolnak ebbe a környezetbe, de olyanok is, amelyek egyáltalán nem idevalók.