Fazola Henrik Egerben

Fazola Henrik

Sétáljunk egy kicsit megint a városban. Most rövidebb lesz, mint volt 4 évvel ezelőtt. E sétánk célja, hogy megmutassam, milyen emlékek maradtak Fazola Henrik kovácsmester után. A főiskola épülete mellett a Kossuth Lajos utca felé vesszük az irányt. Az első épület ami előtt megállunk, ismerős lesz, hiszen már írtam róla, ez nem más, mint a Kispréposti Palota. 

Kispréposti Palota - erkélyrács

Kispréposti Palota - ablakrács

Az épület gyönyörű erkélyrácsa és ablakrácsai örökre megőrzik a híres kovácsmester emlékét. Az indák, a rácsdíszek, a bőségszaruból „kiömlő” virágok légies könnyedséget adnak az amúgy igencsak nehéz fémnek. Biztosan nem volt könnyű a vassal dolgozni, de a remekművek megmutatják, hogy a XVIII. században is lehetett már a mesterséget magas fokon űzni. Hogyan is került ez a mester Egerbe? Fazola Hemrik Würtzburgban született, s ott is tanulta ki a mesterséget az udvari lakatosmestertől a testvérével együtt. Abban az időben a mesterek egy ideig vándoroltak országról országra, városról városra. Mindenhol művelték mesterségüket, s megfigyelték az ottani lakatosok munkáit, tapasztalatot szereztek. Ezekből többnyire be is építettek saját stílusukba egyet s mást. Így kerültek Magyarországra is. Az akkor még 28 éves Fazola Henrik már olyan magas szinten művelte mesterségét, hogy Barkóczy püspök is tudomást szerzett róla, s meg is hívta a városba az akkor épülő Megyeháza kovácsoltvas kapuinak kivitelezésére, valamint egyéb lakatosmunkák elvégzésére. A városban sétálva gyakran találkozunk műveivel kapuk, ablakrácsok formájában. A Mestert egy korábbi kiállításon is megemlítették (Kisváros a felhők felett), mint szakmájának kiemelkedő képviselőjét, s városunk egyik elismert polgárát. A Dobó utca és az Eger patak között utca is van elnevezve róla. Munkahelyem udvarán pedig szobor emlékeztet rá.

Nagypréposti palota

Püspöki Palota

Ha továbbmegyünk a Kossuth Lajos utcán, hamarosan Nagypréposti Palotán – ma Bródy Sándor Megyei Könyvtár – láthatjuk munkáját az erkélyen és ablakrácsokon. Legszebb és legjelentősebb műve pedig a Megyeháza két szőlőfürtös, címeres kovácsoltvas kapuja és a külső bejárat feletti félköríves betétrács. Keze munkáját dicsérik a későbbiekben az egri Püspöki Palota, a felsőtárkányi és harsányi püspöki nyaraló, a harsányi templom, a pétervásárai Keglevich kastély, valamint a kanonokházak díszítő vasmunkái.

Megyeháza - címeres kapu

Megyeháza - indás kapu

Ahogyan a lakosok megismerték a munkáját sorra kapta a megrendeléseket, s igen vagyonos polgár lett belőle. Akkoriban is gondot okozott az alapanyag-ellátás. Emiatt érdekelte, hogyan tudná megoldani a vasgyártást Eger közelében. A Bükkben és a Mátrában kiterjedt bányakutatásokat végzett sikerrel. Ezt Mária Terézia aranyéremmel ismerte el, s az ő leiratából tudjuk, hogy 1770-ben a mai Ómassa területén neki is kezd egy fatüzelésű vasolvasztó megépítéséhez. Külföldről szakembereket hív, akik a települések őslakosságát alkotják, s ő maga is odaköltözik. Az elkészült vasmű néhány év után már országos ismertségű.

Minden kezdet nehéz, aztán az udvar támogatása is elmarad. S azt hozzá kell tenni, hogy közben kiderült a bükki vasérc igen gyenge minőségű, a szállítás pedig már annak idején is költséges volt. Az alapító szinte minden vagyonát rákölti, s hamarosan az egészsége is megrendül, diósgyőri-hámori vasmű létrehozója 1779 áprilisában Hámor községben elhunyt. Maradványai ismeretlen helyen nyugszanak valahol a hámori temetőben. Miskolc város önkormányzatának támogatásával a városi Rotary Club 2005-ben egy jelképes díszsírhelyet hozott létre a mester tiszteletére.

Hatalmas érdeme lett, hogy egy addig iparilag fehér foltnak számító területet kapcsol be az ország gazdasági életébe. Ezzel meghatározta Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye arculatát.

Advent Egerben

Most egy összefoglalót készítek, mert közben nem volt alkalmam bemutatni mi is történt karácsonyvárás alatt a városunkban. Kezdjük azzal, hogy december első napjától élt az adventi vásár a Dobó téren illetve a piac mellett. Az érdekesebb színfolt természetesen a központi tér volt, ahol nagy színpad is állt. Ezeken a deszkákon minden délután volt valami program azon kívül is, hogy az ott járó gyerkőcök fel-fel ugrándoztak rá. Rendszerint az általános iskolák kórusai vagy valamilyen művészeti ág képviselői mutatták be tudásukat. Így itt dalok mellett hallhattunk zenekari számokat is, valamint szavalatokat, rövid színdarabokat.

 

A Dobó téren először napközben nézzünk szét, én ugyan először este voltam, ahogy néhány fénykép készítésének idején sejteni is lehet, de úgy gondoltam a nappali fénynél mégis másképp lehet látni mindent. Azért összehasonlításként ide teszem az esti felvételt is, persze, hogy a kivilágított  tér este hangulatosabb karácsonykor, de a nappali pedig színesebb vidámabb. A sokféle árusból néhány ízelítő. 

Ezeknek a szárított oszlopoknak igen nehéz volt ellenállni olyan illatot árasztottak, hogy mindjárt egy érett gyümölcsös kertben érezhettük magunkat. A másik helyen mindenféle szalvétatechnikával készült tárgyat választhattunk kedvünkre, itt még fafaragást is láthattunk.

A gyerekeke sem maradtak ki a jóból, ha megunták szüleikkel a nézelődést várt rájuk egy labirintus, a Dobó szobor előtt. A vesszőből font palánkok tényleg teljesen környezetbarát módon jelent meg így talán az oda látogatókban is termékeny talajra talál a környezetvédelem magja. Aki megéhezett a sok látnivaló közben kedvére válogathatott a különféle ínycsiklandó ételek közül, mert nemcsak a klasszikus kenyérlángost lehetett fogyasztani jóféle forralt borral, hanem különféle egytálételt is amit a hordókra helyezett melegítőtálakban tartottak fogyasztásra alkalmas állapotban.

 Ilyen és ehhez hasonló díszek fénylettek a téren, a fákat pedig az egri üzemek díszítették fel égősorokkal ezzel is hozzájárulva az ünnep fényéhez. Idén is hatalmas volt a városi karácsonyfa, aminek eredetéről ebben az évben semmit sem tudok, tavaly egy egri polgár ajánlotta fel a kertjében álló hatalmas fenyőfát, mert neki már csak árnyékot adott. Így egy füst alatt megszabadult az árnyéktól, a városnak lett egy gyönyörű karácsonyfája, az ünnep után pedig a rászorulóknak egy ideig tüzelője.

Advent második vasárnapján látogattam be a térre, ekkor Aklan Béla Sándor református lelkész osztotta meg ünnepváró gondolatait az egybegyűltekkel. Érdekes módon közelítette meg a gondolatot. Ő látja el a Heves Megyei Büntetés-végrehajtó Intézetben a lelkészi feladatokat. Ebből a körből vette a példáit is. A rövid beszéde után bevonultak a színpadra az egri fertálymesterek, így hamarosan sor került a második gyertya meggyújtására. Gyertyagyújtás után koncertet hallgathattak az egybegyűltek. 

Néhány kép a városi hangulatból.

Széchenyi utca

Kossuth Lajos utca fényfelhőben

Dobó téri havas hangulat

Bazilika teljes kivilágításban oldalról

...és hátulról

Karácsonyfa az aulában

Visszatükröződés egy díszben

 Az EKF sem maradhatott ki az adventi hangulatból. Péntek esténként rendezvényeket szerveztek, amire be lehetett jelentkezni. A belépés a dolgozóknak és közeli hozzátartozóiknak ingyenes volt, aki pedig még be szeretett volna jönni - ha volt éppen hely- az leszurkolta a kemény 600 Ft-os belépőjegyet. Ez magában foglalt egy planetáriumi előadást a Varázstoronyban, majd egy lézeres városnézést a teraszról, illetve egy gitárkoncertet a csillagdában. 

Amikor én mentem, lett volna egy hullócsillagnézés is, ha éppen nem lett volna felhős az ég. Azon az éjszakán lépett éppen legintenzívebb időszakába a Geminidák csillagkép felől érkező meteorraj. Ebből nem lett semmi, mert éppen szállingózott a hó, így csillagfényes éjszakáról nem is álmodhattunk. A planetráriumi előadáson a Naprendszer bolygóival, és a mi szélességi körünkről látható csillagképekkel ismerkedtünk meg.Az előadás után kivonultunk a teraszra, ahol végignézhettük a város nevezetességeit, amit egy lézeres mutatópálcával pontosított nekünk az előadó. Természetesen egészen mást mutatott így a város madártávlatból. Fényképezni is nehezebb volt, a hosszú expozíciós idő miatt, de azért sikerült néhány, amit itt is megmutatok.

Fentről lenézve

Kispréposti palota karácsonyi fényben

Barátok temploma

A városnézés után még a csillagdában várt ránk egy rövid koncert karácsonyi dallamokkal. A jó két órás rendezvény után karácsonyi hangulatban tettük meg a toronyból lefelé vezető utat. 

Itt ellenőriztem magamat is, hiszen korábban említettem, hogy emlékeim szerint a toronyból lefelé vezető lépcső mellett volt egy hosszú drótkötélen függő inga is. Most is ott volt ugyan de kikötve. Nem tudom mikor helyezik újra üzembe. Ez tulajdonképpen egy Foucault féle inga, amely lengésének síkját megtartja, így  az inga hegye az alatta lévő talaj felszínén egy idő után egymást keresztező vonalakat húz. Ennek az az oka, hogy az inga alatt a Föld elfordul. Jól bemutatja ezt egy kísérlet amit a kecskeméti bevásárlóközpontban végeztek el.

Ezzel véget is ért rövid adventi beszámolóm. Ezekről az eseményekről szinte naponta lehetett volna beszámolni, de ahhoz minden nap ott is kellett volna lenni. Én inkább azt választom, hogy minden évben más-más eseményről számolok be, így az adventi hangulatot mindig színesíti valami.

Szeretettel köszöntöm blogomban Angyal Ka és VNP olvasómat!

Úton a várba II.

Tovább a Kossuth Lajos utcán a vár felé

Itt a folytatás, csak tudjátok követni!

Bal kéz felé tehát a Főiskola épülete áll. Jobb oldalon elhaladunk a Megyei Rendőrkapitányság épülete mellett, aminek folytatása a Klapka utca felé a Városi Rendőrkapitányság. Az utána következő ház a 2. sz. a múlt század elején lakóház volt különböző papi méltóságok laktak ebben. A XX. sz. elején lebontották, majd egy viszonylag jellegtelen épületet húztak itt fel, ami aztán a Nemzetbiztonsági Hivatal épülete volt, most nem tudom mi van vele. Lehet valami hasonló csak titkosítva van. A 4. sz. a kedvenc épületem a Kispréposti palota. Hogy tisztában legyük a papi méltóságokkal. A nagyprépost a püspök helyettese, a kisprépost pedig a nagypréposté. Itt a Kossuth utcában mindkét papi méltóságnak volt palotája. Ezt az épületet (kispréposti) éppen most újítják fel. Nekem volt szerencsém még látni két évvel ezelőtt az egyik egri séta alkalmával. Hogy legközelebb nyitva lesz-e a földi halandók számára nem tudom, de annyit csiripeltek a verebek, hogy az egyház maga számár renoválja. Nem gond, erről már készült ismertető, sőt néhány fénykép is. Itt megnézhetitek.

Következő épületünk szintén kanonoki lak volt, pontosan Wagner kanonok háza. Az egyemeletes barokk palota 1735 körül épült. Az építőmester valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt, vagy egy nála tanult helyi ember, mert a mesterre valló jegyeket figyelhetjük meg az épületen. Pl. a kagylós dísz, a nyílások íves megemelése. Amikor a lányom kicsi volt ide jártunk az orvosi rendelőbe. Az emeleten gyermekorvosok voltak, a földszint pedig a védőnőké volt. Kb. 8 évvel ezelőtt megvette az épületet az Imola cégcsoport, aki az egyik legjelentősebb egri építési vállalkozás. A cég aztán felújította az épületet, és ott vannak az irodák, valamint létrehozott a földszinten egy kiállítótermet, amiben időről időre kiállításokat rendeznek. Erre érdemes rákattintani, mert itt Egert láthatjátok a régebbi fényképeken. Egy neves egri fotográfus készítette. Az ImolaBau több lábon áll, az építés mellett foglalkozik vendéglátással, létesítmények üzemeltetésével, van építőanyag telepük és lakáskerámia szalonjuk, de másolással is foglalkoznak az udvaron. A homlokzati részen a míves rozettás háromszárnyú kapu feletti fülkében Justitia szobra áll. Erről később még bővebben fogok írni.

Most pedig mivel advent első vasárnapja van fogadjátok szeretettel a magam készítette mézes koszorú első gyertyájának fényét, készüljünk együtt karácsonyra.

10. bemutató: Délnyugat felé

39. Ez a Kossuth Lajos utca eleje régi nevén Káptalan sor. Amit a zöld épület előtt láttok épületcsúcsot, az még a főiskolához tartozik. Ehhez a számhoz(39) a Kispréposti palota tartozik. Tudjátok, ahol már jártam, és amire vágytam, hogy lássam a lépcsőházát és a dísztermét, mert régi képen már régebben megismertem.

40-41. Ennek az épületnek nincs igazán külön neve(40). Itt a Nemzetbiztonsági Hivatal Heves Megyei testülete volt található, de érdekes az, hogy itt van a Városi és a Megyei Rendőrkapitányság(41), a világosabb piros tetejű épületek, illetve szürke tetejű az.

42. A Gárdonyi Géza Színház, ami régebben igen erőteljes szocreál, csupa üveg és beton volt, aztán úgy 8-10 évvel ezelőtt, egy helyi vállalkozó segítségével tulajdonképpen szinte a régi század eleji fényében állították vissza. Beteszek nektek egy képet a mostani homlokzatról, a háttérben látható fekete magas valami a szocreál színház zsinórpadlása, az megmaradt, csak fekete kőborítást kapott, ez korábban szürke volt.

41. A Megyei Rendőr-főkapitányság épülete, ettől az épülettől északra székel az Apeh egyik fele, a másik fele az tőlünk kb. 100 méterre van az utca sarkán.

42. Gárdonyi Géza Színház.

43. Ez nem valami nagy nevezetesség, de valahol errefelé lakom én is, az emeletes ház fogja el a kilátást a házunkról. A mögött töltöm időm nagy részét, hol hasznosan, hol haszontalanul.