EKF belső Főegyházmegyei Könyvtár

A Főegyházmegyei Könyvtár értékei

Eszterházy Károly püspökről Iványi Sándor így ír: „ Nagy tudományú – doktori diplomáját Rómában szerezte – vidám kedélyű, józan, kiegyensúlyozott egyéniség, minden igaz hagyománynak hűséges őrzője, pásztorkodásának alapja vezérelve… az ész, a tudományokban felvilágosult józan értelem, a kiművelt emberfő. Ezért épít negyed-Magyarországot kitevő egyházmegyéjében annyi templomot, mint előtte és utána senki más, a a templom mellé mindenütt iskolát… Eszterházy csillagvizsgálója a legmodernebb egész Európában, könyvtára pedig hű képe szellemének, törekvéseinek.” (Antalóczy Lajos:Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története 2001.)

Eszterházy olyan tudományos műhelyt kívánt létrehozni Egerben, amely mind nyomtatott kiadványokat, mind régészeti és numizmatikai értékeket is őriz. Magyarország a 18. században jutott olyan kulturális szintre, hogy felmerült a nyilvános könyvtár gondolata. Korábban sok jeles magyar embernek (Mátyás király, Zrínyi Miklós, Bercsényi Miklós stb) jelentős gyűjteménye volt, de azok példányszámban elmaradtak más 18. századi európai gyűjteményektől. Ekkorra Európában már sok un. könyvműhely dolgozik, így növekedhet a példányszám, egy író műve sok helyre eljuthat. Eszterházynak Giuseppe Garampi bécsi pápai nuncius, Büky József magyar könyvtáros és Batthyány Ignác egri prépost segített a gyűjtemény összeállításában. Garampi 4336 művet 9323 kötetben vásárolt össze Európa szerte a könyvtár számára. Közreműködésükkel Európa sok országából kerültek ide – ma már ritkaságnak számító – könyvek. A könyvtár állománya Eszterházy idejében sokat gyarapodott. Az egyházfő könyvgyűjtő akciója során sokakat megmozgatott, segítségére voltak a pesti és pozsonyi könyvkereskedők is, s az egri kanonokok is ajándékoztak vagy hagyományoztak a bibliotéka számára. Batthyány Ignác egri prépostnak – akit a legnagyobb magyar bibliofilek között tartanak számon – különösen nagy jelentősége volt az állomány gyarapításában. Folyamatosan kutatta ez egri egyházmegye könyvtárait és felbecsülhetetlen kéziratokat, ősnyomtatványokat vásárolt fel. Eszterházy a tudományok iránt is erős érdeklődést mutatott, ő maga nem volt bibliofil, tehát az által létrehozott könyvtár sem az, ő a könyvtárat az egyetemi oktatás és kutatás számára rendezte be. Gyűjtőköre felölelte a korabeli tudományokat, tartalmi szempontból, európai szempontból is igen jelentős. Itt találunk 34 középkori kódexet, 94 db 1500 előtti ősnyomtatványt(Az ősnyomtatvány olyan nyomtatvány, amely Európában a könyvnyomtatás feltalálásától, az 1450-es évektől kezdve 1500. december 31-ig szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült. Nem számít ősnyomtatványnak az úgynevezett táblanyomat.) Meg kell említeni, hogy itt található az ország egyetlen, saját kézzel írott Mozart levele, és szintén ehhez a könyvtárhoz tartozik a magyar széppróza első gyöngyszeme a 207 eredeti Mikes Kelemen levél, amelyek egybe vannak kötve. Valamint ide tartozik Magyarország egyik legnagyobb Szentírásgyűjteménye összesen 104 nyelven, amiből 2008-ban a Biblia Éve alkalmából időszaki kiállítás is volt.



Ősnyomtatvány Biblia Germanica

Ha nyelvi szempontból nézzük a gyűjteményt akkor azt kell mondanunk, hogy (Albert Ferenc /1811-1883 csillagvizsgáló igazgatója, a líceum könyvtárnoka és tanára / vizsgálata alapján) az akkor több mint 20.000 kötet 30 nyelven íródott. A magyar nyelven íródott kiadványok akkor még csak az állomány 1,23 %-át tették ki. Ennek oka elsősorban a latin nyelv monopolhelyzetével magyarázható – egyházi nyelv – s főként akkor az állomány nagy többsége teológiai tartalmú, de szerepet játszott benne még az is, hogy akkortájban a magyar tudományosság még úgymond gyerekcipőben járt, valamint azt sem szabad feledni, hogy a magyar nyelv csak 1844-ben lett hivatalosan is az ország nyelve.

Mivel Eger XVIII. századi püspökei mind Rómában tanultak, megtanultak olaszul is, s igen jó kapcsolatokat építettek ki, így az itáliai irodalom is több mint 1000 kötettel képviselteti magát.

A 18. századi könyvtári gyűjteményei összetételében első helyen leggyakrabban a teológiai témájú könyvek voltak, majd ezt követték a történelmi, jogi, filozófiai, majd a természettudományok, azon belül is elsősorban a csillagászati kiadványok. Ha az egri könyvtárat nézzük akkor ez a sorrend nálunk nem érvényes. Ugyan első helyen itt is a teológiai könyvek találhatók, de utána példányszámban a jog és az orvostudomány követi, a történelem pedig a negyedik helyre szorul. Itt a kiadványok gyűjtése elsősorban a tervezett egyetem 4 karára összpontosult.

Eszterházy könyvtárában a csillagászatot képviselő kiadványok egy teljesen különálló egységet képeznek. Darabjai ugyan szerves részei az állománynak, mégis történetileg és további sorsának követésében is elkülönül a törzsanyagtól. Köszönhető ez annak, hogy az alapító kiemelten kezelte ezt a tudományágat, s majd a későbbiekben ismertetett Csillagvizsgálót is ő hozta létre a Lyceumban. Itt csak annyit mondok, hogy a főpap nagy könyvgyűjtő programja ugyan csak 1781- kezdődött, de mivel a megálmodott csillagvizsgáló már 1776-ban készen állott, korának legfontosabb matematikai, csillagászati, geometriai és fizikai kiadványai már megtalálhatóak voltak a létesítmény polcain.

Eszterházy igen haladó szellemű főpap volt, aki nagyon sok tudomány iránt érdeklődött ezt mutatja, az előző részben említett faragott képek jelentős személyiségekről, akiket Eszterházy nagy becsben tartott. A könyvtár tulajdona egy olyan un. Rituálékönyv címet viselő kiadvány, amely kiadvány azért jelent meg az egri egyházmegye gondozásában, mert ennek az egyházmegyének volt a legnagyobb területe az országban, szinte magába foglalta a teljes terület ¼-ét, így itt jelentősek voltak a nyelvi akadályok is. Ebben a könyvben a lapok 4 oszlopra vannak osztva, amelyekkel folyamatosan végig lehetett követni az egyes szertartások rendjét latin, magyar, német és szlovák nyelven. Az utóbbi nem biztos, de amint tudok pontosítok.

Most pedig néhány érdekesség a könyvtár gyűjteményéből. Nem mindről számolok be, hiszen mindenkit más érdekelhet. Korábban már említettem, hogy itt található:

1. A Mozart-levél, amelyet a zeneszerző 1787. aug. 2-án írt a nővéréhez. Ezt a 18 soros levelet Pyrker érsek vásárolta Velencében s ő is hagyta a könyvtárra.

Mozart levél 1781-ből

Továbbá:

2. Bayer, J. Uranometria 1661-ből származó kiadványa, amely egy csillagképeket ábrázoló értékes kiadvány.
3. Bruin seu Braun, Georg: Civitates orbis Terrarum. E kiadvány látványos városképeket, várostörténeteket és városleírásokat tartalmazó munka.
4. Eszkimó nyelvű Biblia.
5. Mikes Kelemen törökországi levelei a szerző bizonyítottan eredeti kézirata. 207 fiktív levél, amely a magyar széppróza első terméke.
6. Vesalius, A.:De Humani Corporis fabrica cum delineat. 1642. Az emberi test felépítését bemutató kiadvány, a korának legértékesebb munkája, művészi kivitelű metszetekkel.
7. Biblia Germanica 1483. Ősnyomtatvány
8. Miskolci László féle Missale 1394-ből. Ez a misekönyv a kánon(a hit szabályát tartalmazó iratok együttese, gyűjteménye) előtti kép alkotójáról kapta az elnevezését.



Eszkimó nyelvű Biblia