EKF belső Csillagvizsgáló

EKF Belső Csillagda- régies nevén Specula

Ahogy az előző bejegyzésekben írtam már csak ez a részleg van hátra ,de azért nem egyszerre írom be, mert akkor nagyon hosszú lenne.

A csillagvizsgálót 1764-ben gróf Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök alapította a tervezett egyetem egyik intézményeként. Költségeket nem kímélve, a maga korának legjobb és - a lehetőség szerinti - legnagyobb csillagászati műszereit szerezték be, főleg angliai műhelyekből. Elképzelése szerint a csillagásztorony - akkori latinos nevén a "specula"- egyaránt szolgálta volna az oktatást és a tudományos kutatást. Ezért arra is gondja volt, hogy a csillagvizsgálóban jól képzett szakember dolgozzon, és a későbbiekben fiatal tudósokat képezzen ki.

Főiskola a toronnyal.

A Líceum négyszög alakú épületének keleti homlokzatán emelkedik a nyolcszög alakú csillagásztorony. Igazából csak nagyon rövid ideig funkcionált eredeti működésének megfelelően. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis alig valamennyit engedte megfelelően működni.

A csillagásztorony és tanteremrész alapjainak lerakása, valamint a földszint, 1. emelet, 2. emelet építése 1770 re fejeződött be. Ezután érdekek ütköztek, mert Fellner hivatkozott a nagyszombati csillagásztorony építésére, amelyet úgy építettek fel, hogy a többi épületrészt még nem fejezték be. Az ő véleménye az volt, hogy először be kell fejezni teljesen a 3 szintet, minden boltozat kiképzésével, s egyéb erősítések elkészítésével, akkor már összeáll az épület, stabilabb lesz, és akkor az utólagosan épített boltozatok a megváltozott statikai hatás miatt nem reped meg. Így aztán a kért metszetrajzot csak később küldi el Eszterházy-nak. A csillagásztorony felsőbb emeletei 1772-től 79-ig épültek többszöri megszakítással. 1773-ban a délvonalas terem boltozatai már álltak. Hell Miksa csillagász írta elő hogyan történjen a délvonal kivésése, valamint a napsugár beeséséhez szükséges nyílások létrehozása. 1773-ban az építés a terasz mellvédjéig jutott, a következő évben került sor a sötétkamra felépítésére. Az eredeti Gerl féle terveket Hell módosította, hogy ott a vendégek szórakoztatása is megtörténhessen.

Hell Miksa

Az egész épület berendezése még Fellner idejében megkezdődött, s úgy folytatódott, ahogy az egyes szárnyak elkészültek.

A csillagvizsgáló-torony már 1776-ban a tetőszintig készen állt, és megkezdődött a berendezése. Teljes egészében 1785-re készült el. Kelet-Európa legjobban felszerelt csillagvizsgálója megkezdhette működését. A csillagászati megfigyeléseket a megfigyelőterem keleti és nyugati megfigyelőtermekből (az egyik ma a Csillagászati Múzeum a másik jelen pillanatban a Varázsterem), a teraszról és a kupolából végezték. Az érdekes csillagászati eseményeket a helyi csillagászegyesület szervezésében ma is végeznek a teraszról bárki számára látogathatóan.

Távcső és megfigyelő lépcső

Akkoriban nem volt valami fényes a csillagászok munkakörülménye. Az egyik ugye, hogy a csillagokat éjszaka lehet megfigyelni, a másik pedig, hogy ezeket a helyiségeket nem lehetett fűteni, hiszen akkor a fűtés lehetetlenné tette volna a megfigyeléseket a távcsövekkel, mert a lencsék állandóan párásodtak volna. Így aztán lehetett itt megfelelőképpen fagyoskodni. Egy emelettel lentebb berendeztek számukra egy dolgozószobát, s egy un. melegedőt. Ide vonulhattak vissza az elgémberedett tagjaikat felmelegíteni, valamint lejegyezni a megfigyeléseket.

19. sz-i földgömb és íróasztal

A melegedő korhű bútorokkal és használati tárgyakkal van berendezve Albert Ferenc korának stílusában. A polcokon látható könyvgerinc-másolatok eredetije a budapesti svábhegyi csillagvizsgálóban, illetve az egri Főegyházmegyei Könyvtárban találhatóak. Ebben a teremben látható egy eredeti Steinheil gyártmányú lencsés távcső. Mögötte egy 18. századi megfigyelő lépcsőt látunk, amelynek segítségével könnyedén el lehetett érni a magasan elhelyezkedő távcsövek okulárját. A kandalló, valamint az barnás vöröses kövezet az eredeti. Érdekes még itt a 19. századi földgömb.

Amikor a 19. sz. elején újból matematikus került a csillagvizsgálóba, a tehetséges Tittel Pál (1784-1831) személyében, az akkora már egyre elavuló eszközökkel nem sok érdemi munkát végezhetett. A csillagásztorony önmaga múzeumává vált!

A 19. sz. közepétől az egri Csillagásztorony utolsó vezetője, Albert Ferenc (1811-1883) mindent megpróbált a műszerek felújítása érdekében. Az egri érsektől kapott szerény támogatás azonban nem segített az egri Specula újraélesztésében. Albert Ferenc sokrétűségét mutatja, hogy a Főegyházmegyei Könyvtárban is dolgozott és vezette azt. Ő volt az, aki új életet lehelt az egri Líceum könyvtárába.

1898 - ban a csillagászok Budapesten rendezett nemzetközi találkozója alkalmából, majd 1930-ban újra rendbe hozták az ódon eszközöket. A második világháború során a torony, és a benne levő műszerek súlyosan megrongálódtak. 1951-ben a berendezés nagy részét Budapestre szállították.

A csillagásztorony berendezése és felépítése az összes 18. sz-i jellegzetességet mutatja. Műszereinek többségét már nem lehet rendeltetésszerűen használni.

Az egykori torony 6. emeletén kezdődtek a csillagászati helyiségek. A torony középvonalában elhelyezkedő lépcső mellett találjuk az ötszög alakú észlelőhelyiséget, amely 2 emelet magas. A teremnek összesen 10 ablaka van, amely lehetővé tette az észlelést minden égtáj felé. Ma az ezt az egész épületrészt Varázstoronynak nevezik. Ez az összefoglaló név magában foglalja a Csillagászati Múzeumot, a Varázstermet, a Planetáriumot és a Camera Obscurát. Olyan sok ismertetni való van itt, hogy nem is tudom melyik lenne a fontosabb. Talán a legcélravezetőbb, ha lépésenként haladok előre. Úgy látom a varázstorony ismertetése is csak két lépcsőben oldódik meg, a korábban említettek miatt. Eddig itt a csali volt, hogy olvassátok majd el a következő bejegyzést is.

Térjünk akkor egy kicsit vissza a Csillagászati múzeumra.

Kik is voltak az egri csillagvizsgáló vezetői.
Hell Miksa (1720-1792) Ő volt a csillagászati megfigyelő tervezője. A műszereket az angol mesterektől rendelte meg, mintának pedig a Greenwichi Királyi Obszervatórium szerkezeteit állította. Szerette volna, ha ez a torony annak idejében egyaránt szolgálja az oktatást és a kutatást is.

Elsőként Madarassy János csillagász (1741-1814) került a csillagvizsgáló élére. Hell Miksa sokban segítette Bécsből is. Az akkori bécsi csillagászati évkönyvbe megjelentette munkáit, így sokan tudomást szerezhettek róla. 1781. évvel a munkássága megszűnt, ugyanis uralkodói parancsra a tervezett egyetemet papneveldévé, majd gimnáziummá minősítették. Ennek keretében pedig sem anyagi, sem oktatási lehetősége nem volt egy nagyszabású obszervatórium fenntartására.

Jenes József az 1790-es években lett a csillagvizsgáló gondnoka, ezután következett Skpeccz József fizikatanár, majd Dutkay Ignác következett. Mindegyikükről elmondható, hogy érdemi
munkát alig végeztek.

Tittel Péter Pál (1784-1831) Az Egri Egyházmegye áldozópapja. 1806-ban kinevezték az Érseki Hivatalban könyvtárossá. 1818-ban nagy lelkesedéssel fogott az az egri csillagda igazgatásához. Ő azonban a papi hivatásban is előre szeretett volna lépni, de ez itt nem sikerült neki, így elhagyta Egert és a budai csillagvizsgálóba ment.

Albert Ferenc (1811-1883) Most volt január elsején születésének 200. évfordulója. Madarassy János után 25 évig szinte szünetelt a csillagdában a munka. Albert Ferenc apjával jött Egerbe, ahol Hell Miksa észrevette a fiú tehetségét és taníttatta. Először magával vitte Budára és gyakornokká nevezte ki a csillagvizsgálóban. Folyamatosan tanult, így a pesti egyetem bölcseleti szakán doktori oklevelet szerzett. Az egri érsek 1851-ben nevezte ki a csillagda igazgatójává, a líceum könyvtárnokává és tanárrá. Nagy igyekezettel végzett csillagászati megfigyeléseket a műszerekkel. Az érsektől kapott egy szerény összeget a fejlesztésre, ez azonban már nem volt képes életre lehelni a csillagdát. Az 1860-as években végleg felhagyott a csillagászati megfigyelésekkel, de a könyvtárosi és tanári foglalkozását haláláig betöltötte.