2016. február 18., csütörtök

Eger-patak II.

Normál vízállás
 
A fenti képen is magasabb a vízállás, mint általában, néhány nappal ezelőtt készítettem, kiadós esőzés után. Nyári aszály idején azért sokkal kevesebb a víz benne.
Csak érdekességként említem meg, hogy a Bakonyban is van Eger-patak, ami Kab község határában ered és 32 km megtétele után Badacsonytördemic határában éri el a Balatont. Nem érdekes, azt itteni Eger patak meg Balaton község határában ered.


Mandarinréce

Térjünk azonban vissza ide. Élővilágáról is lehet sokat beszélni. Mostanában figyelünk fel újabb madárfajok megjelenésre, ami a mandarinrécét jelenti. Jégmadarat – amelyik az egyik legszínpompásabb madár az országban – már korábban is megfigyeltek errefelé. A vadkacsa szinte állandó lakója a pataknak, és előfordul, hogy gémek(szürke és vörös) fehér gólya füsti és parti fecske is megjelennek.
Legjellemzőbb halai a fejes domolykó, a pisztráng és a jászkeszeg. Egy időben halászat is folyt a patakon, de a 20. századi vízszennyezésnek köszönhetően a halállomány jelentősen lecsökkent, csupán a torkolatvidéken maradt kevés kereskedelmi célú halászat. Ma Eger környékén mindössze hobbi-horgászokat lehet megfigyelni.
Az állatokat szintén nem én fényképeztem, köszönöm az alkotóknak.


Fejes domolykó
Jászkeszeg


Még egy érdekesség. A patak a városban a 19. század folyamán többször okozott olyan árvizet, ami s Széchenyi utcán majd’ másfél méteres magassággal hömpölygött. Amikor középiskolásként a városban jártam a Bajcsy-Zsilinszky utcán, jóval fejmagasság felett láttam egy táblát, amit az 1878-as év jelentős magasságú árvizének emlékére helyeztek el. A városban több helyen is van ilyen. – Lehet egy későbbi bejegyzés témája lesz. – Sokáig nem tudtam elképzelni, hogy ez a viszonylag kis patak hogy tudott ekkora árvizet okozni. Mígnem aztán vagy 6-7 évvel később egyszer Budapestre utaztam, s az egykori földrajztanáromat is láttam felszállni a vonatra. Egy kupéba ültünk le. Én tudtam, hogy ő igen sokat tud a városról, így hát megkérdeztem tőle ezt is. Tőle hallottam először. Azóta már többször  is szó volt róla olyan helyeken ahol megfordultam.


Vízszint jelző tábla
Tényleges magasság
Az 1750-es évek vége felé még másképpen nézett ki a patak, több kisebb ágra oszlott, szigeteket képezett, s állítólag akkor bővizűbb is volt. Eszterházy Károly püspök a patak árvizeinek pusztítását megelőzendő kőgátat(Posuerunt) építtetett. E kőgát több mint 200 m hosszú volt, 4 m széles és 5 m magas a mai Cifrakapu térnél húzódott. Akkoriban a gát mögötti terület viszonylag lapos, mocsaras volt. A 19 sz. elején sokszor tett jó szolgálatot a városnak ez a gát. Azonban 1878. augusztus utolsó napján a városban alig 2 óra alatt majdnem 50 mm csapadék hullott, s Bélapátfalva térségében a Bélkő körzetében még ettől is több csapadék hullott. A patak sekély medre nem bírta elvezetni ezt a hatalmas tömegű vizet, először Szarvaskőben végzett nagy pusztítást. Eger előtt Felnémeten kilépett a medréből s elterült a Posuerunt előtt, de nem tudta sokáig megtartani és éjfél körül rázúdult az alvó városra. Elsősorban a belvárost érintette az árvíz. Akkor még megvolt az Érsekkert déli fala, s ez visszaduzzasztotta a városra a víztömeget. Több helyen mértek 2 m-nél is magasabb vízállást. Reggel 7 órára az Érsekkert fala átszakadt, s ekkor gyors apadás kezdődött meg. Az árvíz csak a Barátok hídját kímélte meg, több ház romba dőlt, s 8 halálos áldozata is volt. A hat évvel korábban átadott Füzesabony – Eger vasútvonal töltését is elmosta ez az árvíz az Eger-Kistálya szakaszon.

Posuerunt


Magas vízállás
Vizi bicikli út a bal oldalon
Azóta ekkora árvizek nem voltak, de árhullám többször is vonult le a patakon. Többször alig néhány cm-rel a híd alatt folyt a víz. Ilyenkor aztán a régebben és nemrégen épült mederben vezető kerékpárút is víz alá kerül, s „vizibicikli út” lesz belőle. Becsületére legyen mondva a Városgondozásnak, hamar letakarítják az oda lerakódott iszapot. Nekem még nem volt szerencsém látni ilyen magas vízállást, így itt is mások fényképein mutatom meg. Amikor én arra jártam kiadós eső után, már levonult a magas víz. A két utolsó nem a saját képem, egy egri oldalról vettem le, ahogy mondtam én még nem jártam ilyen magas vízállásnál a patak közelében. Ha jól emlékszem Vámos Béla fotója, ezúton is köszönöm neki.