EKF belső Főegyházmegyei Könyvtár

Eszterházy Károly Főiskola

Főegyházmegyei Könyvtár

Eger

Történet, berendezés

A könyvtár alapítása a főiskola jelenlegi névadójához, Eszterházy Károlyhoz kötődik. A 18. század második felében elkészült ugyan az épület, de az egyetem megvalósítása csak gondolat maradt. A bécsi udvar nyomására az ország első orvosi iskoláját meg kellett szüntetni, s már akkor is kísértett a pénzhiány, hiszen a csillagda sohasem tölthette be feladatát e korábban említett ok miatt. Eredeti küldetését egyedül az itt létrehozott püspöki bibliotéka – a mai Főegyházmegyei Könyvtár elődje – tölthette be, hiszen e falak között közel 200 éven keresztül oktatási célokat szolgáló intézmények kaptak helyet.

Most aztán ilyen bevezetés után nézzük hogyan is jött létre ez a nevezetesség, ahová messze földről is elzarándokolnak emberek. Falai között nem egy jelentős könyvtörténeti emlék is megtalálható, amelynek párját csak keveset találunk a világban.

A honfoglaló őseink már ismerték az írást, de a könyv csak később a hittérítő papok honosították meg. Az ország művelődésében a X. század végétől szerepet játszott a könyv, az első könyvgyűjtemények pedig bencések kolostorában jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a pannonhalmi 1093-ból.

Az oktatás fejlődése megkívánta a korszerű tudásanyaggal rendelkező könyveket is. A magyar nyomdászat kezdetben még nem tudta kielégíteni a hazai szükségletet, így külföldről hozták be a könyveket, amelyekért igen nagy árat kellett fizetni.

A 18. század főpapjai valamennyien Rómában végeztek, s erőteljes munkával oktatási székhellyé építették ezt a várost. E törekvés egyik szép eredményeként nyitották meg 1793. december 28-án a Főegyházmegyei Könyvtárat. Gazdagsága európai hírnévre méltó. Az egyházi könyvtárak kezdetben nem voltak nyilvánosak. A barokk kor végén jöttek létre azok a gyűjtemények, amelyek már a diákságot, s a helyi értelmiséget is támogatták.

A sok szakember az ország legszebb könyvtárának tartja, de tudjuk jól, hogy ez eléggé objektív dolog, nagyon nehéz igazán eldönteni. Az azonban biztos, hogy évente 70-80 ezer látogató jut el ide és csodálja meg a könyvtárat.

Az alapítási előzményekről nem írok, ha valakit érdekel akkor majd elküldöm a történetet neki. Legyen most elég annyi, hogy a 16. századi viharos történelmi események nem tettek jót a városnak, s amíg azt kiheverte elég sokáig tartott. Az 1700-as években lehetett már a várost joggal iskolavárosnak nevezni.

Most pedig a könyvtárteremről, amely az épület déli oldalán található. 10 ablakon kap természetes megvilágítást. Olyan élményt kap itt az ember a színek, a méretek és a stílus harmóniájából amit egyhamar nem felejt el. A mennyezeti freskó (Kracker János Lukács és Zach József alkotása) szinte vonzza a tekintetet. A festő (Kracker) magyarországi tartózkodásának végén, halála előtt végig Eszterházy Károly egri főpapnak dolgozott. A mennyezeti freskó érdekessége, hogy óriási távlatokat érzékeltet, holott a különbség ha a déli oldalon található szerzetesek feje vonalában húzunk egy vonalat, akkor ezt véve a legalacsonyabb pontnak, a legmagasabb pont pedig a kupola magassága, akkor a két pont magasságkülönbsége mindössze 90! cm! A szemlélődő pedig úgy érzi magát, mintha katedrálisban volna. A festő a tridenti zsinat történéseit elevenítette meg az alkotáson. Összesen 150 szereplőt számolhatunk meg a freskón, de ezek közül ténylegesen csak 132 fő vett részt rajta.

Néhány szót a tridenti zsinatról(1542-1563). Az egyház mai napig egyik legnagyobb jelentőségű tanácskozása volt, amin megvitatták a római katolikus egyház dogmatikai helyzetét a század elején megindult reformációval szemben. A zsinati tanácskozás irányát a Biblia és Aquinói Szent Tamás Summa Theologicaja határozta meg. Ezen egyházfegyelmi határozatokat hoztak és célul tűzték ki a teljes megújulást. Borromei Szent Károly milánói érsek volt az újjászületés egyik legkiemelkedőbb főpapja, Magyarországon Pázmány Péter esztergomi prímás és Eszterházy Károly egri püspök volt ebben vezéregyéniség. Eszterházy Károly szellemi felkészültsége kiemelkedő volt, s ez abban is megmutatkozott, hogy nemcsak kiváló tudós volt, hanem nagyon jó lelkipásztor is. Soha nem tartózkodott a mindennapos lelkipásztori munkától.

A freskóról.

A mennyezeten szereplő alakokat hierarchikus rendben, s koruknak megfelelő ruhában ábrázolta. A bejárati ajtó felett egy jezsuita szerzetest látunk szónokolni. Az, hogy jezsuita szerzetes szónokolt az felettébb különös volt, hiszen a jezsuita rend a tridenti zsinat kezdetekor mindössze 5 éves múltra tekinthetett vissza. A Loyolai Szent Ignác által alapított rend mindössze 7 taggal indult, bár nagyon reménykeltő a szellemi dinamizmusa a korban. Ez azonban még nem indokolja, hogy így középpontba kerüljön a képen. A magyarázatra valódi választ a kutatások nem adtak, mindössze feltevéseket mutatnak. Az egyik szerint az a magyarázat, hogy Eszterházy Nagyszombatban jezsuita növendék volt, s ők voltak akik megszerettették és megismertették vele a tudományt. A másik ok pedig az lehetett hogy a jezsuiták energikusan szóltak a hitvitákban és ők képviselték a szerzetesrendek között leghatékonyabban a tridenti eszmét. Feltehetően ez volt inkább az ok, mivel Eszterházy elég pontos utasításokat adott a freskón szereplő személyekkel kapcsolatban. A szónokló szerzetes előtt ugyanaz a két könyvet láthatjuk mint a zsinati atyák előtt, amely meghatározta a zsinati tanácskozás irányát. A freskón alul végig személyeket festett meg a művész, amely a négy sarokban négy jelenet tör meg. Az egész megfestett jelenetet pedig akár egy hatalmas kupola lezárja a neogót-romatnikus háttér (Zach Jószef),de elkészítését valószínűleg a csodálatot kiváltó perspektivikus hatás lehetősége adta. Ennek jelentős a stílusellentéte magával az épülettel, amely a copf stílusjegyeit viseli magán.

A sarkokban látható négy jelenet többségében (3) teológiai témájú, egy pedig egyházfegyelmi vonatkozásban van kapcsolatban a zsinattal. A teológiai jelenetek a papszentelés, a Szent Szűz, valamint a szentek tisztelete, az egyházfegyelmi vonatkozású negyedik kép pedig az egyházi könyvcenzúrának állít emléket- miszerint a könyvcenzúrának kellett megállapítani, hogy melyik kiadvány tartalmaz hitellenes tanítást. A képen ezek a könyvek a földre vannak szórva, s a mennyezeten át betörő villám elpusztítja. A könyvek között tekergő kígyók a Sátán megtestesülését jelentik.

Az állványzat is a könyvtárterem ékessége, amely az egész belső falfelületet borítja. A hatalmas faszerkezetet könnyedén tagolta az alkotó a középen végigfutó karzattal. Tervezője Fellner Jakab, kivitelezője Lotter Tamás egri asztalos. Anyaga eredeti színében meghagyott felvidéki tölgy, amelyben semmilyen fémet nem használtak. A polcszerkezetet 24 aranyozott relief-mellkép díszíti, amelyet Halblechner Vencel egri szobrász készített. A reliefeken jelentős egyházi és világi személyeket láthatunk , akik feltehetően Eszterházy eszményképei voltak a hitéletben és a tudományban.

A polcrendszeren a könyvek nagyság szerint vannak bepakolva. Hatjegyű számot kaptak, aszerint, hol helyezkednek el. A könyvtárterem polcain a gyűjteménynek csak töredéke látható. Százharmincezres kötetszámával és kéziratállományával a pannonhalmi és az esztergomi után következik. A tekintélyes nagyságú nyomtatott anyag mellett jelentős a kódex- és helytörténeti gyűjteménye is.

Következő bejegyzésem a gyűjtemény érdekességeivel foglalkozik majd.