2017. november 19., vasárnap

Török fürdők a városban - Valide Szultána fürdő

Évekkel ezelőtt egy városi séta keretében jártam a mai Tinódi Sebestyén téren a Valide szultana Török Fürdő romjai között. Akkor még valóban csak romok voltak, s a nagyközönség számára nem is volt látogatható. A romok védőtető alatt bújtak meg, az utcáról csupán egy tábla jelezte, hogy mit rejt a palatető.Tábla ma is van, csak egy kicsit más lett, már idegen nyelven is ki van írva, mit láthatunk itt, ha belépünk..




A városban több fürdő is épült a sok éves török uralom alatt. A  török fürdő kétféle lehetett. Az egyik a hévizes fürdő "ilidzsa" a másik pedig a gőzfürdő "hamam". Egerben mindkettőből volt, a történeti források szerint összesen 4. A hévizes fürdő a mai napon is üzemel, a Reumakórház mellett, s nem egy reumás betegnek hoz enyhülést, vagy akár gyógyulást, ha időszakosan is. A másik pedig a gőzfürdő volt - tisztasági fürdő - ahol gőzzel fűtötték föl a levegőt a kellemes fürdési hőmérsékletre.
Ebből található a városban a  Tinódi Lantos Sebestyénről elnevezett téren.
Először a nevéről: Valide szultana fürdője. Ez lefordítva szultán nagyasszonyt jelent, amely oszmán címet a szultán anyja viselt. Ő volt az uralkodó fia után a legfontosabb személy volt a birodalomban, egyben fia háremének legfőbb ura. Tehát róla kapta nevét a fürdő. A fürdő a város visszafoglalása után rövid ideig még mint fürdő működött. Utána viszont többek között raktárként és koldusok menedékeként is  üzemelt, s a 19. sz. közepén bontották le. A XX. században aztán újra kezdődtek a feltárások, amely aztán hosszan elhúzódott. Végül 1984-ben fejeződött be Gerő Győző és Fodor Lajos munkájával.
A törökfürdő, törökül hamam az arab és török területen elterjedt közfürdők neve az iszlám egészségkultúra fontos része. A Korán előírásai szerint a hívők csak folyóvizet használhattak a tisztálkodáshoz. Ezért nem volt a fürdőkben kád, illetve medence. Viszont sok csobogó kútból jó sokat lehetett találni. A klasszikus török fürdő három részből állt. Ezek voltak az öltözőterem, az átmeneti helyiség és a forró fürdőterem. A külső térből egy folyosó vezetett be az öltözőterembe, ahol a vendégek megszabadulhattak az utcai ruháiktól. 

A fürdő légjáratai amelyek a megfelelő
 hőmérsékletet adták.
Boltíves fürdőkamrák/régi kép












Mai állapot, immár tetőtartó gerendák nélkül
Az iszlám vallás fontos szerepet ad a test megtisztításának. A vallási előírások szerint Allah-hoz fordulás előtt rituálisan meg kell mosakodni. A Korán szerint egyébként is fontos a test tisztán tartása. Ebben bizony jóval a keresztény vallású világ előtt jártak, hiszen már a 12-13. századtól kezdve alkalmazták ezt, amikor a nyugati világban még bőven dívott a paróka, a testet nehéz ruhák fedték, amibe nem volt egyszerű felöltözni. A szultáni udvarnak, vagy magasabb rangú tisztviselőknek külön fürdőjük volt, de a köznép számára is építettek ilyen létesítményeket, hiszen ők nem engedhettek meg maguknak saját házi fürdőt. Ez azonban nemcsak a tisztálkodás helye volt, hanem itt szerezték be egymástól az információkat, játszottak, vagy egyszerűen csak pihentek és kényeztették magukat.

Az egri fürdőben az öltözőterembe vezető folyosó már szinte teljesen elpusztult, de a terem maga megmaradt, a kisebb fülkékkel. Ezek, valamint a gőz folyosói a régebbi képeken azért jobban láthatóak voltak, de az is igaz, hogy úgy a látogatók előtt nem maradhatott volna meg épségben. Így most rácsozat fedi, ez biztosítja a védelmét, hogy még sokáig épségben megmaradhasson az utókornak. A fényképen így sokkal kevésbé látható, hiszen az objektív nem tud úgy szelektálni ahogy a szemünk. Így szerencsém van mindenkinek bemutatni aki erre jár, hogyan is nézett ki a védőrács nélkül. A séta alkalmával még védőrácsok nem voltak, így még eredeti látványt nyújtott a fürdő a sétálóknak.




Jelenleg így figyelhetjük meg a fürdő maradványait. Sokat láthatunk így is.


2017. november 12., vasárnap

Török fürdők a városban

Megtaláltam a jegyzeteimet amit még majdnem 10 éve készítettem az előadáson. Fodor László régész tartott egy ismertetőt az egri török fürdőkről. Így most én is kiegészítem egy kicsit, hogy pontosabbak lettek az ismereteim, s nemcsak az emlékezetemre hagyatkozom. Újra át fogom nézni a Valide szultána fürdőről készített bejegyzésemet is, s ha kell akkor módosítom benne az ismeretet.


Valide szultána fürdő ismertetője, s az a palatető, amivel befedték.

 A városban 2 török fürdő van jelenleg. Az egyik - a Valide szultána fürdő, amit már az egyik korábbi bejegyzésemben is említettem, most mint műemlék szerepel a város életében. A másikat azonban ma használják a város lakói, s az ide látogató gyógyulni vágyó vendégek. Erről majd később regélek egy kicsit bővebben.

Török fürdő - köszönet a képért a Minden ami Eger blognak

Eger városának ma is egyik fő vonzereje a meleg gyógyvíz, ami már régen jellemzi a települést. Talán - egyes feltételezések szerint - még a város létrejöttét is ennek köszönhetjük, ugyanis a mostani Hotel Eger építése során előkerültek olyan szórvány régészeti leletek amelyek egy neolit kori településre utalhatnak. 
A hiteles források csak a középkortól emlékeznek meg az itteni vizekről. Estei Hipolit egri püspök egyik vendége már leírta, hogy az itt eltöltött téli idő nem unalmas téli időtöltés, hanem lehet vadászni vízi madarakra, mivel a "meleg" víz itt soha nem fagy be. Később Bakócz Tamás egri püspök is utalt arra, hogy valamiféle fürdőház is állt a meleg vizek mellett. A XVI. századtól azonban már sok adat van arról, hogy gyakran éltek a fürdőzéssel a püspökök, de a várbeli katonák is.
Az egri fürdőkultúra a török hódoltság alatt alakult ki, erről szintén kimerítőbben fogok beszélni a későbbiekben.

2017. március 15., szerda

Bükk - Berva-völgy




Március 15-én az volt az eredeti tervünk, hogy megyünk a Pajdosba barkakeresőbe, meg talán láthatunk esetleg hóvirágot. Mivel mellékesen egy kis gazgyűjtés is lett volna a házikó mellett, aztán meg ennek az elégetése. Ez mind jó lett volna, ha, a száraz időszak miatt nem rendeltek volna el tűzgyújtási tilalmat. Így helyette jött a "B" variáció, ami azt jelentette: irány a Berva-völgy. Először a volt Finomszerelvénygyár területére mentünk, ahol megnéztünk Laci felújított műhelyét. Itt kialakításra került a végleges műhely valamint egy hozzá tartozó vizesblokk és egy konyha. A következő program a les-ek meglátogatása volt. Ugyan a vadászidénynek vége lett február végén, de azért a vadakat nem illik magukra hagyni, a szóróra vinni kell élelmet.


Az erdő még látszólag teljesen nyugalomban volt, de ha közelebbről megnézzük a rügyek már elkezdtek duzzadni, s a barkát is lehet már találni.


Les-rét

Jött velünk Samu is a hugiék kutyusa. Örülhetett a szabadságnak, na meg a töméntelen új, otthon nem érzett szagoknak. Már odafelé igen sok hóvirágot láttunk az út mindkét oldalán. Amikor jöttünk már vissza a város felé, megálltunk a Les réten, s meglátogattuk a Les-házat is, meg persze a két fát ami most lomb nélkül áll a réten.
A Les-ház körbe volt szalagozva, figyelmeztetésként, hogy ott vigyázni kell valamire. Ahogy közelebb mentünk láttuk, hogy a ház mellett földágyás van kialakítva, amire fűmag volt szórva. Nagy valószínűséggel a Kárpát Egyesület végezte ezt a munkát. Kíváncsi leszek rá mennyire fog ott megmaradni a fű, hiszen ott úgy gondolom nem fog túlzottan sok napfényt kapni. Majd valamikor később is ellátogatunk arra, hogy megnézzük mi lett az eredmény.
Eddig hóvirágot még nem láttunk, de azért már bújnak elő az első tavaszi virágok. A kankalin és odvas keltike levelei már nyújtózkodtak az avar között, de ahhoz, hogy lássuk a virágait, még később kell arrafelé látogatni.


Most viszont a hóvirág szezonja van, így ebből igazán sokat láttunk. Az út két oldalát sűrűn borította, alig lehetett a virágoktól lépkedni, anélkül, hogy rá ne lépjünk. Jobb ezeket ott nézni, ahol eredetileg is élnek, hiszen már védett növények. Talán annyi nincs itt belőle, mint az alcsúti arborétumban, de azért itt is élmény látni a "virágszőnyeget"

2017. március 10., péntek

Érseki Látogatóközpont / Belső 2.

Egyházi méltóságok lakóterei

Meg kell említeni, hogy a palota előző lakói itt nem széthordták, összezúzták - ahogy már az előző bejegyzésemben is említettem - hanem a kápolnába - tehát helyben - elzárták a berendezési tárgyakat, így ez az érseki palota Magyarországon azon kevesek közé tartozik a paloták és kúriák között, amelyben megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
Így hát mentünk egy emelettel feljebb, ahol  a díszterem, a szalon, a háló- és a dolgozószoba várt ránk eredeti berendezéssel. Elsőként a díszterembe lépünk be, amit korábban mályvateremnek is hívtak. Ebben a helyiségben fogadta a püspök az őt meglátogató egyházi és világi méltóságokat. Itt rendeztek hangversenyeket és állófogadásokat is. Itt lett kiállítva az egykori palota márványlapos díszasztalának másolata, amely szőlőfürtös - puttós faragással díszített. A többi berendezési tárgy nagy része eredeti példány, amelyeket restauráltak. Ezeknek legértékesebbjei a rokokó stílusú fajanszkályhák.
Szalon
A díszterem melletti szalon talán legértékesebb tárgyai a velencei tükrök, amelyek úgy 1835 körül készülhettek. Sok mai teremnek is a díszére válna, amellett, hogy természetesen eredeti szépségében tündököl. A berendezési tárgyakhoz tartozik még az empiere stílusú ülőgarnitúra.
Dolgozószoba
A dolgozószoba ugyan szerényebb méretű mint az előző kettő, de berendezésben mit sem marad el az előző kettőtől. Itt látható egy több fiókos íróasztal, amely valószínűleg számtalan titkos rekeszt is rejtett.
A következő helyiség a barokk berendezéssel rendelkező hálószoba.



Képolna

Innen már a karzatra jutunk ahonnan bekukkanthatunk az érseki magánkápolnába. Ez még nem látogatható, csak így fentről kaphatnak a látogatók bepillantást. Érdekessége a háttal miséző oltár. A kápolna szépségét emeli a mozaikos padlózat és a csodás mennyezeti freskó.


Kápolna - mennyezeti freskó

A karzatról kilépve egy az érsekek portréit bemutató terembe léphetünk. Innen továbbhaladva a püspökök arcképcsarnokába jutunk, amelyeket Eszterházy Károly megbízásából készítettek. Ennek érdekessége, hogy fiktív kép a 46 olajvászon többsége, mert nem tudták hogyan nézhettek ki a püspökök.


Püspökök csarnoka

S már vissza is értünk a lépcsőházba ahonnan lejutunk a földszintre. Itt érdemes betérni a kávézóba, ahol a belépőjegyünk felmutatásával kedvezményben részesülünk a fogyasztás árából. Itt kóstolhatjuk meg a Stühmer csokiüzemben gyártott bonbonokat és süteményeket is, amiket szép idő esetén a hátsó kertben, de akár az épület el a parkba kiülve is elfogyaszthatunk, miközben nézzük a nem messze álló Szent Erzsébet szobrot, valamint a gyönyörűen rendbe hozott pihenőhelyet, ahová bármikor betérhetnek a Széchenyi utcán sétáló emberek is.


A park pihenőhely



2017. február 27., hétfő

Érseki Látogatóközpont /Belső 1.








Utazóláda és tartalma



Egyházi jelképek, viseletek, gyűjtemények

Főépület
Kilátás a Széchenyi utca felé
Belépés után egy kisebb csarnokban találtuk magunkat, ahol a belépőjegyet is meg lehetett vásárolni. Kaptunk egy egy elektronikus kütyüt fülessel, s már mehettünk is. A fényképezés tiltva volt, maximálisan, sem pénzért, sem máshogy. Teremőr volt sok, szinte állandóan ott voltak körülötted. Így aztán én is a neten fellelhető fotókat nézegettem, s találtam is néhányat a Paletta Online Eszterházy Károly Egyetem Hallgatói portálján és az egerhirek-hu oldalon. Ezúton köszönöm Alexander Duvancic-nak és Nemes Róbert-nek, aki az ottani fotókat készítette, hogy néhányat felhasználtam ide belőle.
A fogadócsarnokban a pénztárral szemben helyet kapott egy kávézó, ahol a Stühmer csokigyár süteményeit és egyéb desszertjeit kóstolhatjuk meg, a kávék, üdítők és egyebek mellett. A földszinten találhatunk még információs központot, ajándékboltot, kis filmvetítőt és "jégvermet". Ez utóbbiban makettek, kitömött állatok mutatják mit is őrizhettek itt, amit a főpapok élelmezésére használtak. Idáig mindent ingyenesen meg lehet nézni. Innen már csak belépővel mehetünk tovább.


Lépcsőház
Bazilika makettje















Mindjárt egy ismerős látvány fogadott az emeletre felvezető lépcső képében. Szinte a volt főiskola  - 2016 július 1. óta - ma már egyetem díszlépcsőjén érezhettem magam. Az első emeleten bepillantást kaphatunk milyen is lehetett egy sekrestye, milyen is volt egy főpapi dolgozószoba. Itt láthatunk terveket, amelyek a egyházi építményekre vonatkoztak, amelyek az egri egyházi vezetőkhöz tartoztak. Többek között megnézhettük mi közül kellett választani az építtető főpapnak a bazilikát mutató tervek közül. Itt már lehetett húzogatni a fiókokat, s így ismerkedni a különböző tervekkel. Továbbhaladva a következő termekben kaptak helyet 17 - 18 századi miseruhák, liturgikus eszközök, kelyhek, úrmutatók, ampolnák. 


Erdődy palástja
Itt látható gróf Erdődy Gábor püspök palástja, amelyet Mária Teréziától kapott a királynővé koronázása kapcsán a pozsonyi ünnepség után. Érdekessége, hogy vékony ezüstszállal hímzett. Az egész palást súlya több mint 22 kg. Jelenleg egy hatalmas tárlóban fekszik. Megnézhetünk itt utazóládákat, amelyek belsejében a püspökök személyes használati tárgyai vannak kiállítva. 

A Pipára gyújtó fiú az ajtó mellett









Mindjárt a képtárba érkezhettünk, ahol a város leghíresebb, legismertebb festménye, a Pipára gyújtó fiú is ki van állítva többek között. Ez, és a többi kép jó része korábban a várban volt kiállítva a Gótikus Palota melletti épület emeletén.



A képtár után a könyvtárba vitt utunk, ahol Eszterházy Károly gyűjteményéből láthatunk néhányat. A többi kötetet a Főegyházmegyei Könyvtárban találhatjuk, amely igen szép példája a korabeli könyvtár építészetnek. 

Madaras terem

Hamarosan a palota leglátványosabb termébe, a freskókkal díszített madaras terembe érkezhetünk, amit a maga idejében hűsölésre, pihenésre használtak. Ezen a szinten már csak 2 helyiség várt ránk a Boldoggá vagy szentté avatás valamint a Mulandóság terme. Illetve itt is volt még egy vetítő terem, ahol a városról és a környékről szóló filmeket lehetett megnézni. Mi is beültünk egy kicsit, amikor jött a teremőr és barátságosan szólt, hogy amennyiben még a második emeletet is be szeretnénk járni, akkor a filmnézést halasszuk inkább más alkalomra, hogy végig tudjuk nézni a kiállítást. 

2017. február 24., péntek

Érseki Látogatóközpont




Központi Épület
Nagyon kíváncsi voltam milyen is belülről az Érseki Palota. Évekkel ezelőtt lemaradtam róla, amikor a Lokálpatrióta Egyesület szervezett oda bemutatót. Akkor azonban nem lehetett azt látni, ami most kiállításra került. Abban az időben még nem lehetett látogatni, annál is inkább mert korábban a Borgazdasági Kombinát központja volt annak minden irodai egységével együtt. Két évvel ezelőtt aztán felgyorsultak az események. Hazai tőkével és pályázati forrás segítségével elkezdődött egy látogatóközpont kialakítása egy olyan épületben, ami korábban mindig az egyházé volt. Később a Borgazdasági Kombinát központja volt, de egy része továbbra is egyházi tulajdonban maradt.

Bal oldali szárny, jelenleg főpapi
rezidencia

Fazola Henrik által készített
erkélyrács



Jelen pillanatban is el lehet mondani, hogy az egri Érseki Palota Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, ahol az épület egy része még mindig egyház-igazgatási funkciót tölt be. A másik részében pedig az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet megtekinteni.

Árpád-házi Szent Erzsébet

Eddig kétszer jártam a kiállítóhelyen, egyszer munkahelyi szervezésben vezetéssel, második alkalommal turistaként saját városomban, amikor is egyéb technikai vezetést vettünk igénybe a lányommal. Jó volt az első is, de ott a vezető által meghatározott tempóban kellett haladni. Nem tudtam mindent megnézni csak hallgatni. A második már ebből a szempontból jó volt, de ott meg nekünk kevés volt az idő, pedig már fél 3-kor ott voltunk – azért akkor már csak a filmvetítés hiányzott, meg az utolsó két teremben még olvasgattam volna a hallott szövegen túl.




Medence a park közepén
Története: A palota története 1690-ben kezdődött. Ekkor a visszatérő püspök nem tudta elfoglalni korábbi székhelyét a várban az ott állomásozó katonaság miatt. A korabeli levéltári források szerint 3 házat vásárolt meg a jelenlegi helyen. E három ház maradványait ki is mutatták a falak vizsgálatánál. Az első jelentős építkezés 1712-ből Erdődy Gábor püspök fennhatósága alatt történt, s jelentős részben Giovanni Battista Carlone nyomát mutatta. Ebből az időből sajnos semmilyen ingó érték nem maradt. Ezután 1720-ban és 1760-ban két részletben bővítették barokk stílusban, majd a végső formáját Fellner Jakab és Gerl József  tervei alapján kapta meg. Legkorábban Eszterházy Károly 1762 utáni idejéből nyílászárók maradtak meg az épületen. Gerl József lépcsőháza a palotában szinte megegyezik a Lyceum lépcsőházával. Ugyanazok az oszlopok, a lépcsők szélessége, mélysége. Ez azonban nem csoda, hiszen azt is ő építette. Kezdetben az épület A mostani megújult épületrészt 1950-ben államosították és az érsekség csak a rendszerváltást követően kapta vissza, meglehetősen leromlott állapotban. Az államosítást követően a borkombinát központja volt. Szerencse azonban a szerencsétlenségben, hogy nagyon sok tárgy megmaradt, berendezés megmaradt, mivel azokat behordták a kápolnába, annak pedig befalazták az ajtaját. A régi kályhákat azonban szerencsére az államosítás után sem dobták ki – úgy gondolom ezt köszönhetjük az Egri Borkombinát akkori igazgatójának is, aki ha jól tudom szintén értékelte a szépet és a múltat. Így aztán egy olyan kiállítást lehetett összeállítani, amelyben egyrészt bemutatásra kerülnek egyes püspökök, érsekek kincsei, amelyeket összegyűjtöttek, – méltó helyen őrizve – másrészt bemutathatóvá vált a megtalált használati tárgyakkal a főpapok élete.


Park a Széchenyi utca felé

A palota részeként megindult a díszkert rendbetétele is, mégpedig úgy, hogy látogatható lesz a nagyközönség számára is ingyenesen. Tehát ahhoz, hogy a díszkertben leülhessek, olvassak, esetleg egy fagylaltot fogyasszak, nem kell fizetni. Nem beszélve arról, hogy a kávézót is lehet látogatni belépőjegy vásárlása nélkül. A palota U alakban fogja körbe a kertet. A Széchenyi utca felől a Fazola Lénárd kovácsoltvas kapuja nyitja meg az utat a látogató előtt. A parkban ülőbútorok, természetvédelmi oltalom alatt álló fák, Szent Erzsébet szobra, valamint középen egy díszmedence várja a vendégeket, a palota építtetőinek domborműveivel.

Virágtartó a parkban



2017. február 14., kedd

Még egy kevés a szökőkútról






Most ugyan hideg tél van, de nyáron megint voltam egy városi sétán, ahol éppen az Érsekkertben található szökőkút építéséről volt szó, legalábbis a kiírás szerint. A valóságban hallgattunk egy ismétlést az Érsekkert történetéről, főbb értékeiről, de aztán azért volt szó rendesen a szökőkútról is. Sós Istvántól hallottuk az ismertetőt.






A szökőkút története egy e-mail-lel kezdődött. Kántor Imre özvegye felajánlott 1.000.000 Ft-ot az elhunyt férje végakaratának megfelelően, azzal hogy létesítsen a város az Érsekkertben egy szökőkutat. Ezen kívül egyetlen kérése volt, mégpedig az hogy, valami jól látható helyen legyen az adományozó neve. Igazából ezzel indult az egész. Innen pedig már ténylegesen meg kellett szervezni hogyan is lesz a folyamat. Nagy összefogásra volt szükség a város vezetősége, városi cégek, és magánszemélyek között. Felvetődött az ötlet, hogy a volt Nyitott uszodai szökőkút mintájára valami hasonló szökőkutat hozzanak létre. Ennél csak az volt a baj, hogy az építésről semmilyen műszaki dokumentáció nem maradt fent. Pedig méretekre szükség volt. Egy ismerőstől sikerült olyan képet kapni, ahol a szökőkút mellett ismerős egri úszó állt. Az ő lábméretét ismerték, így arányosan tudtak valamiféle méretet adni a kútnak is. Megkapták a tervezők a megbízatást, s munkához láttak. Elkészült a terv, most aztán tényleg jöhetett az összefogás. Az Omya Hungária Kft. felajánlotta, hogy a városnak megvásárolja a szökőkúthoz szükséges márványt. Több bányában néztek mintákat, még a helyszínre is kiutaztak a megfelelő anyag kiválasztásáért. Megtörtént a kiválasztás. Ekkor egy szállítmányozót kellett keresni, aki ideszállítja. Erre is lett vállalkozó, hamarosan meg is érkezett a kialakítás helyére. Elkezdhetett dolgozni a kivitelező, s hamarosan készen is lett. Elkészült hozzá a medence, a villamos egységek, s ami még szükséges a működéséhez. Most tehát hasonlóan néz ki mint annak idején ahogy a nyitott uszoda medencéje mellett állt.


A Klapka utcára kivezető sétány mellett állították fel azt az emléktáblát, amelyen megemlékezik a város, hogy mely szervezetek, illetve magánszemélyek segítették a szökőkút felállítását.



A park közepén a szökőkút körül virágágyások helyezkednek el, minden szezonban más-más virágokkal, tavasszal színes tulipánok köszöntik a látogatót, nyáron kokárdavirág, záporvirág, legényvirág váltja a hagymásokat, míg késő ősszel árvácskák díszelegnek.


Ahogy beköszönt a hideg idő, víztelenítik a szökőkutat, kívülről pedig beborítják a fagy ellen fóliával. Ez a fagy ellen megvédte, de a vandálok ellen nem. Egy alkalommal valakinek nagyon tüzeskedhetnékje volt s rágyújtotta a fóliát. El lehet képzelni, hogy után mit kellett tisztogatni! Hogy mi járhat ilyenkor azoknak a fejében akik ezt véghezviszik?!


2017. január 17., kedd

Beborított, ellepett a hó



Kilátás az ablakból


Kerítés
Ebben az évben(2017) a tél  igencsak hideg idővel köszöntött ránk. Nem volt ritka a - 10 fok alatti hőmérséklet. Az első héten mindez teljesen hó nélkül. Időjósok már ígérték a havat, de az csak nem jött. Már éppen sajnálkoztam svájci barátnőmnek, hogy itt a jó hideg idő, de hó nélkül, pedig úgy mennék már egyet fényképezni valahová. Aztán megjött péntek 13. s vele együtt a hó is. Esett egész nap, változó intenzitással, estére lett vagy 20 cm, de még akkor sem hagyta abba, s még az éjszaka folyamán hozzátett talán ugyanennyit, de igazából valamennyivel kevesebbet. Délután jött kocsival a hugi, hozta a gyógyszert, szerencsére sikerült úgy beállnia a bölcsi elé , hogy nem igazán tudott kiállni. Segítettünk neki, aztán megkértem, hogy vigyen be a városba, mert el kellett hoznom a Polgármesteri Hivatalból a mézesvárosba készített házikót. Hazafelé még rendesen esett a hó.


Madáretetőhöz vezető ösvény

Hóbucka előttünk
Hóbuckák az Érsek utcában

A lapátolás azonban nem maradhatott el, így aztán városszerte csinos kis hóhegyek keletkeztek az utcákon. A szombat reggel a bevásárlás jegyében telt, de azért közben kattintottam néhányat a környéken.



Arany János utca egy sávon járható

Bazilika mellett
Bazilika lépcsői hó alatt
Vasárnap reggel azért csak elmentem egy kicsit a városba. Kenyeret is szerettem volna venni, közben pedig tapostam egy kicsit a havat. A Bazilika felé indultam, voltak olyan merészek akik autóval jöttek a reggeli misére, csak valószínűleg arra nem számítottak, hogy a parkolót nem takarították el. Nem is sikerült elsőre a parkolóhely elfoglalása. Azt meg már el sem tudom képzelni, hogyan álltak ki onnan.



Eszterházy Károly Egyetem
Érseki Palota
Erről jut eszembe, szombat délig nem láttunk útkarbantartó autókat, pedig a 25-ös mellett lakunk. Hallottam a rádióban, hogy először a főközlekedési utakat tisztítják, utána jutnak el a mellékutakra is.
Emlékszem novemberben nyilatkoztak az illetékesek, hogy felkészültek a télre. Hofi meg annak idején hozzátette, hogy persze, hogy felkészültek, csak arra nem számítottak, hogy hó is fog esni. Félretéve a tréfát. Most tényleg nem kevés hó esett, de sajnos szinte ugyanezt tapasztalhatjuk akkor is, ha lényegesen kevesebb ez a hideg csapadék.

Szent Erzsébet szobra
Polgármesteri Hivatal

Í









Az utakon, járdákon, amerre jártam "hóhegyek" vannak a városban, meg persze előttünk is. Anyósom mesélte, hogy régen kocsikkal hordták a havat az Eger patakba. Most nem láttam ilyet, így pedig az utak szélén s a házak előtti területeken jelentősen megnő  a hómennyiség. Nem is szaporítom tovább a szót, jöjjenek a képek.

Mini jégcsap
Dobó tér









Eger patak
 Egy héttel ezelőtt is jártam erre, akkor még részlegesen be volt fagyva a patak, csak ott volt szabad vízfelület, ahol valahonnan folyóvíz folyt a patakba. A strand mellett sehol sem volt fagyott, ami nem is csoda, hiszen onnan meleg víz folyik a patakba.

Téli hangulat


Hósipka alatt
Hópaplan alatt a Hatvani kapu tér