2010. április 3., szombat

Egri templomok I., Bazilika külső

Székesegyház kívülről



A főszékesegyház


Szabadon álló épületére már a városba érkező vendég felfigyelhet rá a 25-ös út, Egerlátó megnevezésű helyéről ami a városba érkezést 2-3 km-rel előzi meg. Amíg a városban nem épült meg a mostani 25-ös út (1981) addig egyenesen idáig vezetett az útszakasz, amivel meg lehetett közelíteni a várost. Itt aztán egyenesen az oldalába érkezett meg az utazó, s legtöbbször meg is állt, mert hiszen ezt látni kell.

A székesegyház méretei igen tekintélyt parancsolóak: szélessége 53 m, hosszúsága 96 m, a magassága, ha jól emlékszem 54 m. Az előtte álló szobrok közül csak 3-at tudok mutatni, mert a negyediket nem sikerült úgy lefényképezni, hogy az felismerhető is legyen. Miután felmentünk a lépcsőkön, megérkezünk a 2004 óta meglévő bronz bejárati ajtóhoz, ami télen zárva van, ilyenkor az ettől balra lévő ajtón kell bemenni vagy az oldalbejáraton, amit az előző sorozat egyikén láthattok.




Története, építése
Az egri egyházmegyét még I. István királyunk alapította 1004-ben. A város első székesegyházát a mai vár területén kezdték el építeni. Ezt az épületet aztán többször lerombolta a történelem, ami először román, majd gót stílusban épült fel. Már az is monumentális volt azon korok mércéjével. Ma már a várban meg lehet nézni az Ispotály Pincében egy animációs filmet, ami a vár történetét mutatja be, ebben megtalálhatjuk az eredeti kinézetét, és a feltételezett formáját. Azért feltételezett, mert nagyon kevés adat maradt fenn róla.
Aztán az 1552-es ostrom után a kanonokok testülete leköltözött a városi Szent Mihály plébánia templomba, amely aztán 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház szerepét. E templom eredeti építéséről szinte nincs is adat, de tény, hogy 1310-ben egy plébánosát már említik. A város és az egyházmegye lakossága azonban növekedésnek indult, így szükségessé vált nagyobb templom építése. Így az eredetit Telekessy István által bővítették, amelyet jelentősen átdolgozva, majdnem a kétszeresére bővítve Erdődy Gábor fejezett be 1727-ben.

Az 1800-as években az egyházközség lakosainak növekedésével, a főpásztorok már érseki rangot kaptak. Először Eszterházy Károly adott megbízást Grossmann Józsefnek, Zillach Györgynek tervek készítésére. Ezek a tervek nem kerültek megvalósításra Eszterházy más irányú elfoglaltsága, majd későbbi halála miatt. Az 1827-ben érseki székbe helyezett Pyrker János velencei pátriárka terveket készíttetett Johann Baptist Packh bécsi építésszel, egy újabb még nagyobb székesegyház építésére. A terven megjelenő hatalmas campanile (harangtorony) az érsek velencei emlékei tükröződnek vissza. Ezen építész terveit jelentős bírálat érte, az akkori közvélemény szerint milyen az a templom, aminek se kupolája, se tornya nincs. Végül is Hild József tervei alapján kezdik meg az építését 1831. február 16-án. '33 őszére már állnak a falak és a tetőzet egy része is helyére került. A jól szervezett építés, és a nagy iramban folyó munka lehetővé tette, hogy az érsek 1837. május 6-7-én országos ünnepség keretében a főszékesegyházat felszentelhesse. Ekkor azonban még nem a mai formájában kell rágondolnunk, hiszen a belső munkálatok tovább folynak, mind a berendezés, mind a díszítés tekintetében.
Külső monumentális szobordíszeit és a templombelső 28 falmezejét Marco Casagrande olasz szobrász készíti el. 1833 és 1840 között.
Külső leírása
A főszékesegyház (Pyrker tér 1.) a líceum épületével szemben helyezkedik el. A térről 18 m széles, 2 X 26 fokos díszlépcső visz a bejárathoz, amelynek támfalain a már előbb említett szobrász homokkő szobrai állnak. Alul Szt. István és Szt. László, a fölső támfalnál Péter és Pál apostolok szobrai állnak. Pál apostol fémkardja Szilvásváradon készült. 1960-ban Péter apostol szobrát újra kellett faragtatni a homokkő mállékonysága miatt. A bejárat előtt 8 simatörzsű korintuszi oszlop áll, melyek a timpanont tartják. A timpanon alján futó gyámköves párkány az egész épületen körbefut. Középen látjuk a magas egyenes záródású főkaput, kétoldalt pedig szemöldökpárkánnyal díszített mellékbejáratot. A bejárati ajtók felett Casagrande 3 domborműve: balra a Pieta, jobbra a 12 éves Jézus a templomban, középen Jézus kiűzi az árusokat a templomból.

 






A homlokzaton két építészeti felirat(Venite adoremus Dominum = Jöjjetek imádjátok az Urat!, Decursu unius lustri exstructa = öt év alatt felépítve), valamint az épület tetején lépcsőzetes talapzaton a Hit, Remény és Szeretet szimbolikus kőalakjait láthatjuk.

 
Déli homlokzata erősen tagolt vakárkádívek osztják részekre, míg a belső terek természetes megvilágítását félköríves ablakokkal van megoldva. Oldalsó bejárta a kereszthajóba vezet. Hátrább az torony földszinti bejárata előtt 4 oszlopon nyugvó kocsialáhajtó és sekrestyebejárat. A gyámköves főpárkány a tornyon is körbefut. E felett baluszteres könyöklőpárkány fut körbe a négy oldalon egy-egy félköríves záródású ablakkal, amelyek felett körben a toronyórákat láthatjuk. E felett minden oldalon hármas harangablak, efölött baluszterrel körülvett erkélyt látunk, amelyen félgömbsisakkal fedett hengeres építményben végződik a torony.

A tornyokban 4 harang a bal/északi/ oldaliban van a nagyharang/Mihály/, aminek súlya 6.015 kg. 2001-ben öntötték újra az 1944-ben hadicélokra elszállított régebbi helyett. A végleges helyére állítás előtt a templom mellett volt leállítva, akkor bárki megnézhette közelről. Jókora daru kellett, hogy a több mint 40 m magasra felemelje és beállítsák a helyére. Gyönyörű zengő hangja van. A déli harangtoronyban 3 harang lakik József (3.300 kg), Lajos (1.350 kg), és János (580 kg).
Északi homlokzata megegyezik a délivel de itt nincs bejárat, mert ezen a részen belső kápolna épült, amit belülről közelíthetnek meg, valamint itt hiányzik a kocsialáhajtó is.

Nyugati, hátsó homlokzatán a szentély zárófalát 4 falpillér tagolja, valamint vakívezetek.
Tetejét zöldre festett bádog borítja az egykori vörösréz-borítás helyett.
Az egri Bazilika az ország 3 legnagyobb egyházi épülete között van. Ha a férőhelyek számát nézzük, akkor a 3., mivel a Szent István Bazilika a legtöbb személy befogadására ad lehetőséget. Az alapterületre nézve a 2. itt csak az esztergomi előzi meg (legjobb ismereteim szerint). Az pedig már szubjetív, hogy nekem a legszebbek között van.