2011. december 29., csütörtök

Bükk Mész-hegy II.

Mész - hegy, kaptárkövek

Ígértem, hogy térképen is beteszem, merre járunk. Íme próbálkozásom. A Mész-hegyi kirándulás fontosabb állomásai vannak bejelölve.


Menjünk most tovább a Mész-hegyen. Sem a ház, amiről az előzőekben írtam sem mostani kaptárköves rész sincs messze a várostól. Még azon a határon belül van, ahová régebben kijártak az emberek földet művelni.

Kettős sziklakúp a Mész-hegy déli lejtőjén
Az ország titokzatos természeti formái a kaptárkövek. Hozzá hasonlókat Bulgáriában, valamint Kappadókiában lehet látni. Különleges képződmények a kaptárkövek, más néven bálványkövek! Miért is? A kőzet keletkezéséhez a földtörténeti korokban kell időutazást végezni. Vissza kell lépnünk az időben az Északi középhegység keletkezéséhez. Vulkáni működést követő hamuszórás adja az alapot. Ez még csak magának a kőzetnek a keletkezéséhez kellett, a viszonylag szabályos kúpok kialakulásához még az is szükséges volt, hogy a vulkáni kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok benyomulva a riolittufába,  a mélyben nagy nyomás alatt, ellenállóbb kőzetet hozzanak létre.  Ezután már elég az erózió és felszínre kerülnek a kúpok. Mérete ezeknek is igen változó, magasságuk 1 és 15 m között változik. Nemcsak kúp formájú kaptárköveket találunk a Bükkalján, mert vannak olyanok is amelyeket „sziklafalakba”, „sziklapadokba véstek.

Egy fülke
Feltevések szerint a cukorsüveg szerű kúpokba a fülkék a XI-XIV. században készülhettek. Ugyanekkorra datálják a riolittufába vájt barlanglakások és pincék keletkezését is. Erre mutatnak a környéken végzett ásatások során előkerült cserépedény maradványok. Az ember létrehozta a szabályos fülkéket párhuzamos oldalfalakkal, boltíves felsőrésszel és változó mérettel. Vannak egészen kicsik, s vannak méretesek. Akadnak olyan, viszonylag épebben maradt fülkék, amelynek szélén bemélyedő keret van. Használatára vonatkozóan konkrét írásos emlék nem maradt fent. (Ebben az időben a Kárpát-medencében történeti kutatások és a fennmaradt írásos emlékek szerint mindössze 20 főre tehető az írástudó emberek száma – nyáron hallottam a Heves Megyei Levéltár igazgatójának előadásán) Legvalószínűbb – nevéből is adódóan – hogy korabeli méhkaptárként szolgált. Lépmaradványok is kerültek elő, ezek a fülkék alkalmasak lehettek a méhcsalád áttelelésére. Gondoltak még arra is, egyes feljegyzések alapján következtetve, hogy urnás temetkezési hely lehetett, (Szent István korabeli forradalmak elesett kapitányainak hamvasztás utáni maradványait helyezték ide), esetleg bálványimádó őseink használták pogány oltárkő gyanánt. A fülkébe helyezték a bálványt ábrázoló vagy megtestesítő tárgyat, s imádkoztak, esetleg áldozatot mutattak be előtte. Mások szerint valami tárolására szolgált. A Bükkalján Kácstól Sirokig  összesen 73 kaptárkövet fedezhetünk fel 471 fülkével. Leginkább erdőben bújnak meg, csak meg kell találni őket. Persze segítenek a turistajelzések, információs táblák.



Kb 10 évvel ezelőtt létrejött a megyeszékhelyen az Egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, amely célul tűzte ki a különleges sziklaalakzatok megóvását. Nekik köszönhetjük, hogy a kaptárkövek viszonylag jól láthatóak, eltávolították a takaró fákat, bokrokat. Elsősorban az akáccal kellett megküzdeni. Az Európa Tanács Táj Díja 2011. évi pályázatán – hazánkat egyedüliként képviselve – az egyesület ”A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme” című pályamunkával indult. Nemcsak az alakzatok megóvása, hanem azok bemutatása is céljuk. Ennek érdekében Bükkaljai Kő-út néven létrehoztak egy tematikus utat, amelyen végig lehet járni a Bükkalja tradicionális kőkultúráját, természeti- és kultúrtörténeti emlékeit. Ilyen még a szomolyai kaptárkő tanösvény kiépítése (ez az egyik legnagyobb számú fülkével rendelkező alakzatcsoport).

A tagok nem maradtak meg a kaptárkövek védelménél és bemutatásánál felújították a szarvaskői várat is érintő geológiai tanösvényt.

A hazai kaptárkövek 90 %-a található a Bükkalján. Előfordulnak hasonló fülkék a Pilis hegység andezittufájában, mészkövében, de a Budai-hegység dolomitjai is rejtenek ilyen látnivalókat.