2010. október 31., vasárnap

Egri templomok I., Bazilika altemplom

Az egri székesegyház altemploma


Pyrker János László egri érsek 1832-36 között hatalmas méretű katedrálist építtetett elődje Eszterházy Károly álmának megvalósítására. Ez Pyrker első tervei között valósult meg, mert "Velencében hosszú időn át hozzászoktam, hogy a világ legszebb templomait látom, így egyre kínosabb volt számomra az egri érseki templom, alig különbözik egy falusi templomtól." írta le jegyzeteiben. Építésze Hild József lett, aki a templom alatt temetkezési helyet is kialakított. Ez a temetkezési hely a székesegyház hossztengelyére merőlegesen, a kereszthajó alatt fekszik. Három helyiség alkotja. Ha lemegyünk az oldalsó bejárat melletti lépcsőn, rögtön látjuk mind a három termet. Az első téglalap, a második kör, a harmadik nyolcszögletű terem.


Pyrker érsek szívének nyughelye
A harmadik nyolcszögletű teremben Eger érsekei, püspökei nyugszanak. Itt láthatjuk Pyrker János László középen elhelyezett vörösmárvány síremlékét. Alatta a szíve urnában van elhelyezve különös végakarata szerint. Teste az osztrák Likienfeldben nyugszik. Életútkutatója szellemes módon így fejezte ki e különös helyzetet: " Lilienfeldben nyugszik egy szívtelen ember, Egerben pedig egy embertelen szív." Ő Egerért nagyon sok mindent tett. Amikor Velencéből (ott pátriárka volt, de az olaszok nem szívelték, hogy egyházi vezetésük élén nem olasz ember áll) áthelyezték Egerbe, az itteni érseki palotához még abban az évben új szárnyat építtetett, hogy magával hozott mintegy 200 képének méltó helye legyen. (ma ezek a képek a Szépművészeti Múzeum birtokában vannak)
Ugyanebben az évben Rajzoskolát alapított, hogy az iparostanoncok műszaki rajzot tanulhassanak. 1828-ban alapította az első magyar nyelvű tanítóképzőt, mert észrevette, hogy az elemi iskolákban képzetlen oktatók tanítják a nebulókat. Városszépítő Komissiót alapított, akik felügyeltek a városban az építkezésekre, segítségükkel alakították ki az utcákat. Létrehozta és két ütemben megvalósította egy korszerű gyógyfürdő alapjait a régi törökfürdő helyén. Az egri vár kultuszát is megteremtette, parkosíttatta a várat, létrehozatta a Kálváriát, s Marco Cassagrande, velencei szobrász alkotását - Szent István király szobrát - a feltárt várbeli székesegyház romjai között egy gótikus oszlopra állíttatta. Az ő érdeme, hogy a Setét Kapuban elhelyezésre került Dobó István vörösmárvány szakofágjának fedlapja.


Telekessy püspök nyughelye, hozzá fűződik a mostani patikamúzeum
A nyolcszögletű terem legrégebbi lakója(újratemették az új székesegyház megépítése után) Telekessy István püspök, akinek az ideje alatt költözött le a várból a püspökség a Szent Mihály templomba, ami a mai székesegyház helyén állt. Ő lett egyidejűleg az akkor egyesült Heves és Külső Szolnok vármegyék örökös főispánja is. Ő védte a várost Rákóczi kurucaival szemben is. Később, amikor 1705-ben Rákóczit fejedelemmé választották Szécsényben, szintén Telekessynek tette le a fejedelmi esküt. Mivel ő aktívan részt vett a szabadságharcban az esztergomi érsek 1709-ben megfosztotta főpapi méltóságától, amit később a bécsi nuncius közbenjárására 1711-ben kapott vissza.

Utódja Erdődy Gábor volt, aki továbbfejlesztette a szemináriumot, amellyel új tanrend került bevezetésre, megnövelve ezzel a tanulmányi időt. Ekkor települtek le Egerben a trinitáriusok és az irgalmasok is akik kórházat üzemeltettek. Megépíttette a püspöki palota középső szárnyát, amelyet Giovanni Carlone tervezett.

Következő jelentő egyházi vezetőnk Eszterházy Károly volt, akinek a nevéhez fűződik a Lyceum építtetése, az érseki palota bővítése a kápolnával, a főépület két kocsi-behajtójának elkészíttetése, a szeminárium kápolnájának építtetése, és több oltárkép megfestetése (Minorita, Ferences templom, a székesegyházban pedig Szent István és Szent László képeinek festetése). Ő létesített az öreg papoknak otthont, létrehozta az Érsekkert kerítését, főkapuját, megcsinálta a fürdő bővítését, terveket készíttetett a leendő főszékesegyházra, amit azonban már nem tudott megvalósítani. Ő volt Eger utolsó püspöke, ugyanis 1804-től VII Pius pápa az egri püspökséget érseki rangra emelte.

Elhagyjuk a nyolcszögletű termet, a középső kör alakú helyiség középpontja a bazilika főkupolája alatt helyezkedik el a székesesgyház energetikai központjában. Középen egy egyszerű oltárt találunk 8 dór oszloppal körbevéve, amely az őskeresztény istentiszteleti helyre emlékezteti a betérőt.






Következő jelentős személyiség Samassa József volt, aki 1873-tól töltötte be az egri érseki széket. Nevéhez fűződik az első óvoda alapítása, ami az Egri Dohánygyár épületében jött létre az itt dolgozó nők gyermekeinek elhelyezésre. A gyermekekre - míg az édesanyák dolgoztak - apácák vigyáztak.


Jelentős személyiség volt még az egyházmegye életében Dr. Szmrecsányi Lajos, aki 1912-től foglalta el az érseki széket egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig. 3 évtizedes munkássága alatt elődjeihez hasonlóan sokat jótékonykodott. Az I. világháborúban az érseki palota hadikórházként működött. 1917-ben a gyöngyösi tűzvész után a károsultakat segítette. Ideje alatt telepedtek meg Egerben az Orsolyita rend tagjai és a szegénygondozó nővérek. Ebben az időben egyetlen koldus, hajléktalan sem maradt a városban ellátatlanul.
Halála után 1943-tól Czapik Gyula lett az érsek 1956-ig. Több száz szerzetest próbált megmenteni az internálástól. Személyének a megítélése a kommunista állammal folytattott tárgyalásai miatt negatív, mondván megalkuvó volt. Álnéven irodalmi műveket publikált. Halálától 1969-ig az állami nézet szerint nem volt feje az egri érsekségnek.
Ebben a részben van még a sírja Rajner Károly egri kanonok, amori püspöknek, aki bőkezű adományokkal segítette az egri oktatást és Dr Antalóczy Lajosnak, aki 2000-ben történt haláláig az Egri Egyházmegyei Könyvtár igazgatója volt.

Az altemplom téglalap alakú részében urnás temetkezési helyet alakítottak ki, amelyet már bárki megvásárolhat. A belső két helységben csak egyházi alkalmazottak vagy azok családtagjai vannak elhelyezve. De hogy valami családi vonatkozást is mondjak. Itt van az emléktáblája anyósom dédapjának Korponay Józsefnek, aki ügyvéd volt Heves vármegyében. Örökös sírhelyet váltott meg, de csontjai már egy közös sírboltban fekszenek a 70-es évek vége óta.


A közös sírhely, amelyben csontjai a feleségével együtt találtak örök nyugalomra.

1 megjegyzés: