Múzeumok éjszakája 2015

Ebben az évben kiemelt helyszínként jelent meg a palettán Eger a Múzeumok éjszakáján. Ennek megfelelő volt a beharangozás is, millió és egy programmal. Nemcsak a várban, hanem még sok-sok helyszínen. 

Most a várat választottam én is, annál is inkább mert elkészült az un. Várfal Sétány, amin keresztül a városlakók rövidebb úton juthatnak fel gyalog az Almagyar dombra. Azt nem mondom, hogy könnyebben, mert számtalan lépcsőt(még nem számoltam, de alkalomadtán majd megteszem) kell megmászni ahhoz egyáltalán a sétányra feljussunk. Mi persze fordítva mentünk a várbeli vezetéssel. Az Északi kaputól indultunk lefelé a Dobó bástya felé. Először egy kicsit furcsának tűnt, de aztán végül is megvolt az oka. A belépő mellé mindenkinek járt egy pohár bor, amit borkóstolónak hirdettek meg. De ne vágjak az események elé. Ez még nem volt a hivatalos megnyitó, az a következő héten lesz a Kaláka fesztivál keretében. Én most a bemutató előtti bemutatón voltam.

Tehát megváltottam a jegyet, de szerencsésen lemaradtam az indulásról, mert elmentem egy kicsit a színpadhoz, megnézni a Pavanne táncegyüttes műsorának egy részét. Utána még mindig volt egy kevés időm s indiai muzsikát hallgattam, akit jeles vendégművészek adtak elő, Nem tudom megmondani a nevüket, sajnos számomra a dobon kívül a a másik két hangszer nem igazán volt ismerős. A tanpurának a nevét már hallottam, s annyit azért tudtam róla, hogy pengetni kell, de a santur teljesen ismeretlen volt számomra. Megkaptuk azt a tájékoztatást is, hogy az indiai zenét nem szabad a nyugatihoz hasonlítani, mivel ez utóbbiban dallamot kereshetünk, míg az indiaira ez egyáltalán nem jellemző, mert sokkal improvizatívabb. Tehát elkezdődik majd szabad teret enged az improvizációnak s a végén visszatér a kezdő motívumhoz.

Ezután már jobban figyeltem, s 6 órakor csatlakoztam is a lefelé induló csoporthoz. Kedves idegenvezetőnkkel el is indultunk az Északi Kapu felé. A sétány elején ellenőrizték a jegyeinket, majd néhány lépés után meglepődve vettük észre, hogy velünk szembe is jönnek, holott a vezetés fentről indult. Kiderült az alsó részen nem volt lezárva a lépcső, s ezt ki is használták az emberek.

Kijárat a bástyából

Kaptunk azért egy kevés ismertetőt is a várról. Aki még nem tudta volna, a vár helyén István királyunk püspökséget alapított 1009-ben, s itt volt a püspöki székhely palánkvárral. Ez azonban nem volt egy tartós építmény, jöttek ugyanis a tatárok, s a városban jelentős pusztítást végeztek, ekkor leégett a palánkvár is, ami nem is csoda, hiszen könnyen megtámadható volt,  s jó ideig lakatlanná vált az udvarház is. Aztán IV. Béla idejében kezdődött az erődítmény tényleges felépítése. Akkor már kőből épített várakat hoztak létre, mivel a támadás formája is megváltozott a fegyverek fejlődésének következtében. A vár alapját alkotó hegy anyaga agyagmárga, riolittufa és forrásmészkő - vagy ahogy a helyiek nevezik a kinézete miatt: darázskő. Erre épült a vár, s mivel a riolittufa könnyen megmunkálható, ebbe és a mészkősziklába vájták bele az alagutakat, pincéket és kutakat. Most mi továbbsétáltunk a Püspöki Palota alatt. A sétányon kényelmesen lehet sétálni, végig padokkal van szegélyezve, ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy inkább egy kicsit nézelődni szeretne.

Minartet ágyúállás helye

Királyszéke ágyúállás helye

Servita templom ágyúállás helye

Földbástya

A palota után elértük a vár akkori leggyengébb pontját a Föld-bástyát. Annak idején ezt a török is észrevette, s mindjárt három ágyúállást is kiépített ennek lerombolására, s hogy mihamarabb bejuthasson a várba. Ami nem is volt teljesen érdektelen, hiszen úgy szólt az ígéret, hogy aki először jut be, az lesz az egri vár pasája. Az pedig nem volt mindegy. Volt egy ágyúállás a Minaret helyén, egy ami a királyszékének nevezett domb - ma már házak vannak ott - a harmadik pedig a mai Servita templom helyén állt Boldogasszony temploma felől volt. Nem volt könnyű dolguk, hiszen felfelé kellett lőni. Így aztán az első alkalommal - 1552-ben - nem is sikerült bevenni a várat, annak ellenére sem, hogy a támadók kb. 40.000-en, a védők mindössze 2.000-en voltak.  Haladjunk azonban tovább, s mindjárt a Dobó bástya tövében vagyunk. A sétány mellett ismertető táblák is helyet kaptak, amelyen el lehet olvasni a vár azon részével kapcsolatos tudnivalókat. Gondolatom szerint itt is lentről kezdődik az ismertetés, mert a Dobó bástyába való belépés előtt az utolsó tábla lenne szerintem az első, ami a várhegy geológiáját taglalja. Be is lépünk a bástyába, s több lépcsőn felmegyünk a teraszra, hogy megkapjuk a pohár bort. Az egyik sarokban a Simon Borászat és a Dula Pincészet borai várták a vendégeket. Itt aztán megint valami olyat kaptunk ami nem igazán illik Egerhez. Egert sokan társítják a borhoz. Ha azonban erről kellene megítélni az egri borászok vendéglátását, akkor igencsak alacsonyan lenne a mérce. Nem vagyok ugyan nagy borszakértő, de azt azért tudom, hogy a bort nem illik műanyag pohárban kiadni, pláne nem a külső környezet hőmérsékletén, ami jelen esetben nem volt valami hideg, de 20 foktól biztosan több volt. Nem nagyon hiszem el, hogy a helyszínen ne tudtak volna italhűtőt biztosítani, a pincékből pedig nem lehetett volna kb 50 db borospoharat elhozni. Ez nekem egy borról is híres városban nagyon nem tetszett. Ha pedig a pincészetből sajnálták volna elhozni a poharakat és az italhűtőt, akkor bérelni is lehetett volna, persze biztosan olcsóbb volt műanyagpohárban és hűtetlenül adni. Csak az a kérdés, hogy ebből mit érzékelnek a vendégek. Az utóbbi biztos illúziórombolás.

Minorita templom a várfalsétányról

Bazilika a várfalsétányról

Tovább nézelődve a programok között, belátogattam még a Múltkirakó terembe, ahol restaurátorok mutatták be munkájukat. Le a kalappal előttük, az ő munkájuk teljesen türelemjáték, tehát nem izgő-mozgó embernek való. Ahogy össze kell keresni a számtalan cseréptöredék közül az egymáshoz hasonló darabokat, majd összeállítani amennyire lehet, a hiányzó részeket kipótolni, s létrehozni egy közel olyan tárgyat, mint az eredeti volt. Beszélgetve ott a restaurátorokkal, azt mondták sokkal jobb egy teljesen új tárgyat összekeresni, illeszteni, kiegészíteni, felépíteni, mint egy már viszonylag rosszul - szerintem az akkori kor lehetőségeihez mérten a legjobban - restaurált tárgyat javítani. Ebben bizonyos mértékig egyetértek, de azért meg szeretném védeni egy kicsit - mint amatőr - a korábbi restaurátorokat. Nekik akkor abban a korban nem álltak rendelkezésre más anyagok, aztán ahogy fejlődött a vegyipar, bővült az ismeretanyag, úgy lehetett mind élethűbben visszaállítani a tárgyakat eredeti fényükben.
Itt aztán láthattam olyat, aki kerámia tányért restaurált, de meg lehetett figyelni, hogyan nyúlnak hozzá egy hosszú ideje talajban lévő fém lelethez, miként egészítenek ki, vizsgálnak meg különféle anyagokból álló tárgyat pl. övet (bőrből és fémből), illetve hogyan nyúlhatnak hozzá egy több mint 200 éve a földbe temetett textil felsőruházathoz kalaphoz. Egyik sem egy gyors munka,
Utána még benéztem az Elődeink fegyverei, fegyvereink elődei elnevezésű kiállításra, de az valahogy nem kötött le, így aztán kiléptem a szabad térre, körbejártam, de a néptáncbemutató éppen végetért, mást pedig nem volt kedvem megnézni. Akkor úgy gondoltam benézek még a könyvtárba és a főiskolára, de ott már nem találtam engem érdeklő programot, így nekem a múzeumi éjszakából múzeumi délután lett.

XIX. Végvári Vigasságok

19. alkalommal rendezték meg az egri várban a Végvári Vigasság elnevezésű történelmi játékot. Most három naposra tervezték a megemlékezést. Ebben az évben a belvárosi felújítások miatt kicsit módosult a korábbi évek gyakorlata, miszerint a Dobó téren kezdődött az egész, s onnan vonultak fel a várba. Most is volt ugyan vonulás,de nem a korábban megszokott útvonalon.

Az egész rendezvénysorozat a várban a Gótikus Palota előtt felállított színpadon kezdődött, ahol Dobó István átvette a város polgármesterétől a kulcsot, s megkezdődött a játék.

Én a második napon jutottam fel a várba. Miután a lányomat kitettem már csak parkolóhelyet kellett keresnem, ami igazán nem volt könnyű feladat.

Visszaemlékezni is hasonlóan nehéz, mivel közben Parádon az Ilona-völgyben dolgoztam, s valahogy erre nem jutott időm.

A főiskola Leányka utcai komplexumánál azért sikerült, de így egy kicsit távolabb voltam a vártól. A lányom fellépése csak később kezdődött, így szétnézhettem egy kicsit az éppen futó programok között. 16-án a kezdés a Pavanne zászlóforgató csoportjával kezdődött, akik a Gótikus Palota előtt sorakoztak fel. Dobosok szolgáltatták hozzá a ritmust. A zászlóforgatás befejeztével az ütemet verőkkel vonultunk át a vár beli székesegyház területére, ahol a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság tartott bemutatót, ahol megismerkedhettük a számszeríjakkal, majd láthattunk egy rövid bemutatót a nyilazásokból is. 

Innen már a Kazamatába mentem, ahol a Faatimah Hastáncvilág táncosai tartottak bemutatót, minden leérkező csoportnak. 11 órától délután 15 óráig. Az idegenvezető kezdő szövegét már azt hiszem mindannyian kívülről tudtuk a második nap végére. 

Én egy kicsit közben kimentem, s szétnéztem a hagyomány őrzők sátrai között. Az ágyúdombon több sátrat állítottak fel és amikor nem volt éppen jelenésük, akkor ezen a helyen múlatták az időt.

A kicsiknek is kínáltak programokat a szervezők, volt Gárdonyi kuckó, ügyességi játékok helye, kreatív sátor, ahol felnőttek vezetésével akár tűzzománcot is készíthettek. Ha mindez még nem lenne elég, akkor találhattak a kicsik mindenféle régebbi típusú foglalatosságot, ahol a kézügyességüket vagy logikus gondolkodásukat, esetleg egyensúlyozó képességüket próbálhatták ki.

A hastáncbemutatók végeztével még megettünk egy-egy kenyérlángost, s utána még megnéztük a hagyományőrzők fegyverbemutatóját, ami nem kevés zajjal is járt.

  

Végvári vígasságok 2013

Dobó István várkapitány

2013-ban a júliusi időpont helyett augusztus 20. köré szervezték a rendezvényt. Csütörtökön kezdődött délelőtt, de mi akkor csak az esti programon vettünk részt.

Útban a vár felé

Őrtűz a Varkoch-kapunál

18 órakor volt a kezdés a Dobó téren, ahol fáklyákat gyújtottak a felvonuláshoz. Természetesen a Dobó szobor mellől indult a menet a Vitézlő Oskola kapitánya és Dobó István vezetésével. Út közben a várban őrtüzeket gyújtottak a bástyáknál.

A rendezvény a várban az Ágyúdombon folytatódott, ahol a vártáboros gyerekek, a Vitézlő Oskola tagjaival együtt letették a várvédők esküjét: 

„Esküszöm az élő Istenre, hogy véremet és életemet az egri vár védelmére szentelem.

Sem erő, sem fortély meg nem félemlít

Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.

A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok.

Magamat élve meg nem adom, 

Alávetem akaratomat a nálam feljebb való parancsának.”

Eskütétel

Berecz Mátyás

Lázár Attila

Ez után, hogy megerősítés is legyen elsütötték a domb tetején álló ágyút. Mostanában elég gyakran lehetett hallani az „ágyúdörgést”, mert hol az Egri csillagok musical-ben, hol valami más miatt sütötték el a szerkezetet. Becsületére legyen mondva a városnak, mindig bejelentették, nehogy esetleg a félősebbek megijedjenek. A Vármúzeum igazgatója Berecz Mátyás is mondott egy rövid üdvözlő beszédet, majd Lázár Attila előadásában meghallgattuk a Summáját írom Egör várának c. dalkölteményt.

Készülődés sortűzhöz

Szobor leleplezés előtt

Az előadás után a Vitézlő Oskola kapitánya és Dobó vezetésével átvonultunk a Hősök terméhez. Itt egy érdekes eseményre került sor. Két évvel ezelőtt, amikor Dobót újratemették, mintát vettek a koponyájáról. Mostanra az antropológusok és számítógépes program segítségével elkészítették a neves várkapitány arcmását. E szobor leleplezésére került sor az este. Mielőtt azonban erre sor került volna a Gótikus Palota árkádja alatt Rázsi Botond alpolgármester mondott egy rövid köszöntőt, majd az egykori várkapitány tiszteletére korabeli puskákkal a Vitézlő Oskola puskásai sortüzet adtak le. A sortűz után került sor a leleplezésre, s mindenki megtekinthette Dobó István képmását. A mi Várkonyi Zoltán rendezéséhez szokott szemünkben kicsit csalódást okozott, hiszen akaratlanul is Sinkovics Imrével azonosítjuk a kapitányt. Tudjuk, hogy az akkori emberek korántsem úgy néztek ki, mint ma, alacsonyabbak voltak, s egészében is valószínűleg más benyomást keltettek. Tehát nem vonjuk kétségbe a szakértők munkáját, csak magunkban is helyre kell tenni. Kétségkívül nagy jelentőségű munka ez, hiszen alig maradt róla feljegyzés, így teljes mértékben a képzeletünkre hagyatkozhatunk a regény leírása, valamint a film alapján. Amit pedig egyszer látott az ember azt elég nehéz átírni az agyban ….

Dobó István arcmása

A szoboravatás után még egy kicsit sétáltunk a várfal mellett, majd lementünk színpadhoz, ahol török viseletek bemutatóját tartották. Megnézhettük, mind a férfiak, mind a nők viseletét.

Ennyit láttunk az esti programból. Aki kíváncsi volt az láthatott még a továbbiakban hastáncelőadást, tűzzsonglőröket, valamint az esti program zárásaként a Maszk Bábszínház előadását. Mi ezt már nem vártuk meg, hanem inkább vacsorázni mentünk a barátainkkal.

Török viselet bemutató

Egri Vár V.

Hűtlen lettem a várhoz, de mint mondtam annyi program volt a városban amiről szintén jól esett itt írni. Időm meg nem lett több. Azért igyekszem lassan befejezni a körbejárást, hiszen nem árt egy kicsit a belsejét is megnézni.

Most már a Gótikus Palota mellett vagyunk. Egy kicsit visszafelé láthatjuk az Ispotály Pincét, ahol 3D-s mozifilmmel varázsolják elénk a vár csodás középkori székesegyházát. A palota előtti téren szokták a Végvári Vígasságok rendezvényeinek egy részét tartani, de általában itt van a Múzeumok éjszakájának a záró rendezvénye is. Sokan választják esküvői fotózás helyszínéül, mint a mellette található Börtönkiállítás egyik szabadtéren bemutatott kalodáját is. Maradjunk egy kicsit a gótikus palota külsejénél. Már messziről látszik a gótikus stílus, ami szerint a XV – XVI. században megépítették. A csúcsíves árkádsoros lefedett folyosó mögött teremsor húzódik. Ezek közül egyikbe a földszinten a Hősök Terme kapott helyet, amelyet a Kazamatába vezető tárlatvezetés első állomásaként figyelhetnek meg a látogatók. A mellette lévő teremben időszaki kiállítások kapnak vannak, jelen pillanatban éppen a Gárdonyi emlékév alkalmából A láthatatlan ember arcai c. kiállítást nézhetik meg az érdeklődők. A palota emeletén a vár történeti kiállítását nézhetjük meg.

A Gótikus Palota mögötti rész már a külső várfalon túl a váron kívül van, ha valamikor megindul a tényleges fejlesztés, abban benne van az is, hogy a váron kívül egy sétautat hoznak létre szorosan a várfal tövében. Így egyszerűbbé teszik az utat a belváros és az Almagyar-domb-i városrész között. Hogy ez mennyire lesz hasznos, nem tudom. Szerintem pont a korábban említett városrész lakói nem fogják gyakrabban használni. Hiszen a távolság nem éppen kevés(kisvárosi viszonylatban), ráadásul eléggé emelkedik is. Azért kilátás szempontjából sem lenne utolsó. Egy alkalommal, amikor a vár fejlesztéséről hallgattunk előadást végigsétáltunk az út vár alatt haladó szakaszán. Érdekes volt az is, csak nem tudjuk mikor valósul meg. Jelenleg több beruházás is csúszik a városban, de a belváros rekonstrukciója azért halad.

A Gótikus Palota után rögtön az vár északi bejáratát láthatjuk. Amíg nem volt sétajegy a közeli utcák lakói a váron keresztül jártak haza. A sétajeggyel ez megszűnt. Van ugyan egy lehetőség, de az éves tagdíjat kíván. Nem hinném, hogy sokan emiatt szeretnének Várbaráti Kör tagjai lenni. Ez ugyanis ingyenes belépést biztosít, a sétára s néhány állandó kiállításra.

Ha az északi kapunál balra tekintünk láthatjuk a Sándor bástyát, amely az építőjéről kapta a nevét. Mögötte van a Zárkándy bástya, amely most a vasút által le van választva a várról. A vár belső területén továbbhaladva a gótikus palotától jobbra nyaranta várszínházi előadásokat tartanak. Itt van felállítva a színpad. Régebben ennek a palota előtt volt a helye, így egyben díszletként is szerepelhetett a gyönyörű épület. Ha a várszínházi területtől  továbbra is a külső várfalat követjük, elérünk a várbeli székesegyház romjaihoz, amelynek területén található sírboltban temették el Imre királyunkat a XIII. század elején. Itt láthatjuk István király szobrát is, ahol aug 20-án ünnepi szentmisét rendeznek. Itt tartják edzésüket az íjászok is, olyankor természetesen a látogatók elő le van zárva a kora esti időpontban.

Végvári Vigasságok 2012

Ebben az évben a nyaralásunk úgy sikeredett, hogy sem a Történelmi Vigasságokon nem tudtam kilátogatni az eseményekre, s a Végvári Vigasságok látogatása is csak igen rövidre jött össze. A későbbiekben majd olvashatjátok az élménybeszámolókat.

Csak az utolsó napra érkeztünk haza. Ekkor két okom is volt, hogy kilátogassak a várbeli eseményre. Az egyik, hogy a lányom fellépett a hastáncosokkal, a másik pedig, hogy ilyenkor finom selyemcukrot lehet kapni, ha éppen még maradt belőle. Az első program megvolt, a másodikra már csak azért sem került sor, mert a pénztárcám otthon maradt.

Jöjjön akkor a Végvári Vigasság. Reggel eléggé borús napra ébredtünk, s éppen az előző nap a kocsiban ülve említettem meg, miközben a hőmérő folyamatosan elérte a 35 fokot, hogy úgy néz ki holnap semmiképpen nem fogunk fázni. Erre éjjel beborult s a gyenge hidegfront elérte a térséget. Ez csak 11-ig tartott, így amikor fölfelé indultunk a várba már igencsak sütött a nap, s biztos voltunk benne, hogy a borzongást elfeledhetjük.

A zászlókkal feldíszített várban már javában folytak az események. Éppen a Gótikus Palota előtt harci bemutatók voltak, de a nagy tömegtől már fényképet sem tudtam készíteni, így elnéztem a várudvar másik részére, ahol kirakodóvásár és mutatványosok, valamint a Vitézlő Oskola meghívására különböző települések haditorna-csoportjai tartottak bemutatókat. Ott fel lehetett próbálni akár a láncinget vagy a fejvédő sisakot is. Nem kellett félni, hogy esetleg fázni fog benne a próbálkozó delikvens. 

A gyerekek szórakoztatása is folyamatos volt, hiszen az elmaradhatatlan pónilovaglás mellett egy régi módi körhintát is kipróbálhattak, a szünetekben pedig egy fúvós hangszeren és dobon játszó úriember is szórakoztatta a közönséget.

Hallhattunk ismertetőt az állati szaruból készülő íj elkészítésének menetéről, ahol meg lehetett fogni az anyagokat, amiből hosszadalmas munkával elkészül a régi fegyver. Megtudhattuk azt is, hogy a mai íjak nem olyan erősek, mint a történelmi idők íjai voltak, azoknál az íj megfeszítéséhez 1,5-2-szeres erő kellett. Nemhiába volt az ilyen fegyverekkel dolgozó embereknek az íjat feszítő karja sokkal erősebb, mint a másik. Azt is megtudtuk, hogy a török íj fejlettebb és erősebb a magyar íjnál. Ezt elsősorban a felhasznált anyag, és a munkafolyamat indokolja. Meg kell mondjam nem túlzottan sokan voltak kíváncsiak e régi fegyver elkészítésének technikájára.

Ezután következett a hastáncműsor, ahol a lányom is szerepelt. Most fénykép nem készült annyi, mint korábban, mert a műsor egy kivételével ugyanaz volt mint korábban, s a látogatók érdeklődése sem növekedett meg túlzottan e tánc irányában.

Következő műsorszám Buda Ádám és Csergő-Herczeg László énekmondók előadása volt, ahol középkori históriás éneket hallhattunk természetesen elsősorban Tinódi Lantos Sebestyén Summáját írom Egör várának c. dala volt a legismertebb, de meghallgathattuk ennek az előzményét is, valamint Huszárdalokat.

Ebben az évben újítottak is a szervezők azzal, hogy megrendezték a vár ostromát, ahol normál hétköznapi emberek személyesítették meg Dobó Istvánt, Jumurdzsákot, Bornemissza Gergelyt, Cecey Évát és Sárközit. Feladatuk volt a Végvári Vígasságok népszerűsítése, így a hétvégét megelőzően többször is lehetett velük találkozni a belváros különböző pontjain, valamint magán a történelmi játékokon való részvétel.

Sokkal többről is be lehetett volna számolni az események kapcsán, de rövidre szabott időm ennyire adott lehetőséget. A következő alkalommal jövőre, majd más lesz eseményekre viszem el az ide látogatókat, mint ahogy a tavalyi évben is mást mutattam meg.

Egri vár II.

Építése

A püspöki várat a  középkorban a XIV-XV. században építették a tatárjárás során feldúlt székhely romjain. A XVI. sz-ban pedig olasz mesterek segítségével a korabeli hadiépítészet elvei szerint elkészített erődítményekkel végvárrá alakítanak. Az amit ma láthatunk a várból a középkori vár kettéosztásával keletkezett "belső vár". Ettől keletre állt egy "külső vár", amit a XVIII. sz elején teljesen leromboltak.

Az eredeti vár megközelítőleg ötszögű építmény volt, amely kelet-nyugati és észak-déli irányban nagyjából 200-200 m kiterjedésű volt, az Eger patak partja felett emelkedő sziklaoldal kb. 25 m magasságba emelkedő területén. Három oldalról hegyoldal, valamint az ezekre emelt várfalak védik, keletről  mélyített és szélesített árok, és a 1568-tól kiépített erődítések. A körbevédő várfalak és valamennyi bástya ma is áll, nagyrészt már felújítva. A középkorban a várfalon belül nagyszámú épület állt, ebből mindössze a püspöki palota, maradt fenn teljes nagyságában. A középkori székesegyház romfalai alacsony magasságig állnak. Az Ispotály pincében meg lehet nézni egy 3D-s animációs filmet a várról, amelyben szerepel az egykori székesegyház is, amit a történeti leírások szerint álmodtak meg az alkotók. Alkotói ugyanazok a szintén egri fiatalok, akik az Egon és Döncit hozták létre. Adom hozzá az ízelítőt is. Az eredeti ha jól emlékszem majdnem negyed órás.

A többi épületnek csak az alapjai maradtak meg a talajszint alatt, pl. Provizori palota - helyreállításába talán most kezdenek bele. Belső védművei az ágyúdombok közül egyedül a Kálvária domb maradt meg. Úgy gondolom az olasz építőmesterek meghívása csak jót jelenthetett akkoriban. S szerintem az inasok "külhonban" való tanulása is jót jelentett, hiszen ez akkor ez volt a korabeli információközlés egyik lehatékonyabb módja, nem ártana ez a mai gyakorlatban is bevezetni, csak attól félek, akkor még kevesebb mesterember maradna itthon, hogy az itteni nép életszínvonalát emelje. 

Itt még a bástyákról említek néhány szót. A bástyák a tűzérséggel együtt jelentek meg. Volt jó és rossz oldaluk is. A jó egyértelműen az volt, hogy jobban lehetett védeni a várfalakat, a rossz pedig, hogy mindig elsőrendű célpontot nyújtottak, s ezáltal azt a veszélyt hordozták magukban, hogy akár a védőket maguk alá temetik. Legfejlettebb formája az általában ötszögű fülesbástya volt, amelynek ágyútermeit a homlokfalak mögé visszahúzott szárnyakban helyezték el, így az ellen tűzereje nem érte el, innen viszont a falakat támadó ellenség ellen könnyedén lehetett védeni. Itt mindig csak kis tűzrerőt használtak. A nagyobb tűzérség a várfalakon belül az ágyúdombokon helyezkedett el, ahonnan az ellenséges tábort tarthatta tűz alatt a védők serege.

Itt azért én nem teljes bemutatót tartok, leginkább azt hiszem úgy nevezhetném sok esetben elhúzom a mézesmadzagot, aztán az olvasó eldönti valóban akarja-e élőben is látni, mert úgy ezerszer jobb, sokkal nagyobb élményt ad. Azért meg kell hagyni ennek a formának is van egy kis előnye, mégpedig az, ki sem kell mozdulni hozzá, mégis helyünkbe jön az "élmény".

5. bemutató Dobó tér és környéke, a Vár

Még egy tájékoztató, a képek úgy vannak beszámozva, hogy rajta van az előző bemutató utolsó száma is, így lehet tudni honnan folytatjuk a városnézést.

9. Polgármesteri Hivatal, a város főterének(Dobó tér- most írtak ki pályázatot a felújításra, állítólag elbírálták, de nem hallottam mikor készül el.) jobb oldalán terül el, és összeköttetésben van egy folyosó segítségével a Megyeházával is. Nehogy szegényeknek ki kelljen menni az utcára. Ezt mindenki értheti úgy, ahogy akarja. Itt van jelenleg a díszteremben ami egyben a házasságkötő terem is, Kopcsik Lajos mestercukrász egri címer alkotása (cukorból), amit a városnak adományozott.

10. Minorita vagy Szent Antal templom, úgy tartják, hogy Európa egyik legszebb barokk temploma, ez biztos így is van, de sajnos a felújításra ebből nem futja, így meg félő, hogy nem sokáig marad meg ez a cím. A későbbiekben ezt is bemutatom részletesen.

11.Szervita templom, vagy Fájdalmas Anya temploma. Nagyon bájos egy hely és itt van az egész városban a legszebb Betlehem karácsony előtt.

12. A Bükk hegység, ami szerintem az egyik legszebb hely az országban. Sok szép kirándulóhely és tanösvény várja a természet szerelmeseit. Erre is el fogunk látogatni, s amerre én járok azt megismerhetitek ti is.

13. Elérkeztünk a várba. Jelenleg csak egy általános messziről látható tájékoztatást adok, mert tervezem, hogy bemutatom nektek egy egri szemével is. Erre talán nyár végén kerül sor, mert akkorra már szinte képben leszek az egri műemlékek nagy részével. Ha pedig nem bánjátok, akkor megosztom veletek is. Tehát ez a Gótikus palota tetőzete, a gótikus stílusú oszlopokkal, ezeket nem látjátok most, majd később sort kerítek rá.

14. A képtár épülete szintén a váron belül. Aki szereti a festészetet az igazi csemegéket is talál itt.

15. A belső várba vezető kapu feletti bástya. Nyaranta, végvári napokat rendeznek itt jobbnál jobb programokkal. Régen itt volt a szabadtéri színpad is, a Gótikus palota előtt. Sok jó előadást láttunk itt.