Gárdonyi Géza

Következő bejegyzésem Eger talán leghíresebb, szinte mindenki által ismert lakójáról Gárdonyi (Ziegler) Gézáról szól. Legismertebb műve: Az egri csillagok, melyben emléket állít az 1552. évi várostrom várvédőinek.

1863. augusztus 3-án született Agárdpusztán. Gárdonyban anyakönyvezték, később, mivel magyar nevet szeretett volna választani, felvette szülőhelye emlékének tisztelegve a Gárdonyi nevet. Öten voltak testvérek, de apjuk mindent meg szerette volna adni a már hamar tehetségesnek mutatkozó Gézának. Lehetőségeihez mérten a legjobb iskolákba járatta. Édesapja uradalmi gépész volt és munkája miatt szinte folyamatosan költöztek, így általános iskolai tanulmányait is több helyen végezte. A Borsod megyei Sályon kezdte, de Hejőcsabán fejezte be.

Gimnazistaként tanult Sárospatakon, és a budapesti Kálvin téri református gimnáziumban. A tanítóképzőt Egerben végzi el és visszamegy a Dunántúlra, ahol segédtanító Karádon, majd miután megkapta az oklevelét, falusi tanítónak megy Devecserre, később Sárvárra és Dabornyba.

A Gárdonyi-ház

A 80-as években otthagyja a falusi tanítóskodást, Pestre megy írónak, újságírónak. 1897-ben költözik Egerbe. Házát a vár mögött vásárolta, ami akkor jóval nagyobb területen feküdt mint ma, annál is inkább mert később a szomszéd telket is hozzávette. Így már szinte uradalom volt.

Ő az egyik - amiben ma az életmű-kiállítás is van - dolgozott, a másikban pedig az édesanyja élt. Háza 3 szobából áll, benne az író bútorai, használati tárgyai és a könyvei. 1923-óta múzeum. A ház utcára néző szobája a hálószoba, középen a könyvtárat, leghátul a dolgozószobát találjuk.

Az írás mellett festegetett is, ennek emlékét őrzik a pingált szekrények, ami most is ki van állítva. Könyvtára jelentős volt nagyon szerteágazó érdeklődéssel.

Emléktábla a házfalon a bejárat mellett.

- o -

A Gárdonyi-szobor, amely gyerekkoromban még a Gárdonyi Géza Színház előtti téren állt, most a Gárdonyi-ház udvarán kapott helyet.

Dolgozószobájában az íróasztal fölött kivágatta a mennyezetet, ablakszemeket tett be, hogy jobb legye a megvilágítás.

Szinte folyamatos magányban alkotta meg műveit. Az édesanyja látta el a kapuőr szerepét, ha az író dolgozott, akkor senki sem tehette be a lábát hozzá. Délelőttönként rendszeresen sétálni ment, s a gyerekek kilesték, mikor jön vissza. Elébe mentek és folyamatosan kérlelték mondjon nekik mesét. Ennek a kérésnek gyakran tett eleget, de érdekes módon, ahogy a lakása kerítésének az ajtajához ért a mesék mindig pont akkorra fejeződtek be.

- o -

Az író dolgozószobája, nagyon kevés volt a fény, és csak a kis teljesítményű gépet vittem magammal, ezért ilyen sötét a kép.

Gárdonyi sírja a várban található a Bebek bástyán. Nem kívánt halála előtt pompázatos temetést, de a város vezetősége úgy döntött halála után, hogy talán mégis egy ilyen nagy íróhoz méltó temetést kellene rendezni. Gyászbeszédet Kosztolányi Dezső tartotta. Több ezres tömeg gyűlt össze a Bazilika és a főiskola közötti téren és kísérték utolsó útjára az írót.

Sírfelirata végső akarata szerint "Csak a teste". Remélte írásainak szellemiségére még sok nemzedék emlékezni fog és forgatják örömmel szerzeményeit.

A várban ma is őrzik emlékét. Halála évfordulójához, október 30-ához közel, a várban Gárdonyi Emléknapot tartanak, a Gárdonyi hagyaték gondozója vezetésével.

Kispréposti Palota

Kossuth Lajos utcai nézelődést kezdjük a ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága székhelyének épületével. Az épület maga az utca vonalában álló emeletes rokokó palota Huetter János Lukács és Kracker János Lukács egri festők falképeivel. Homlokzati képét falfülkék tagolják. Ablakrostélyát Fazola Henrik készítette.

Története: Androvics Miklós alapjaiból építtette, aki 1746-tól Barkóczy Ferenc oldalkanonokja, majd 1770-től egervári (vagy másként "kis") prépost. (A prépost a katolikus egyházban a püspöknél alacsonyabb rendű pap.) 1758-ban az építtett névnapján avatták fel. Építőjére nincs pontos adat, de előfordulhat, hogy helyi mester kezemunkáját dicsérhetjük e szép építményben. A palota az 1827-es tűzvész alkalmával leégett, ez után kapta hegyes sátortetejét. Belépve a kapun tágas kapualjban találjuk magunkat, ahol jobb oldalon hivatalos helységek vannak, bal oldalról pedig az ajtón keresztül a lépcsőházba jutunk. A lépcső korlátját szögletes bábok alkotják, a lépcsőfordulóban a pihenők sarkát puttók díszítik.

A díszterem nyolcszögletű. Rövidebb falait az utcára ablakfülke díszíti, míg belülre szimmetrikusan kályhafülke került. A négy nagyobb méretű falon kétszárnyú ajtók helyezkednek el, melyek közül az egyik az erkélyre vezet. A falakat és a homorú ablakfülkéket pusztán dekoratív célból virágcsokrokkal, madarakkal, girlandokkal, gyümölcstálakkal, puttókkal díszítette Huetter.

A sarkok domború falmezőin a négy világtájat jelképező genreképek vannak. Európa megtestesítőjeként Mária Terézia jól sikerült portréja jeleskedik. Az ajtók felett vadászjelenetek töltik ki a falfelületet.

Mária Terézia képe

Mennyezetét festett párkányokból, vázákból álló látszatarchitektúra töri át a gomolyfelhőkkel teli égboltnak. A középpontban az erény nemtője ül oroszlánokkal vágtató kocsiján pálmaággal a kezében. Mellette két angyal repül, akik közül az egyik villámmal öli meg a Bűn démonját. A másik irányból a két puttó között az Igazság nemtője jelenik meg, aki megkoszorúzza az erényt.

Kár, hogy ez az épület el van zárva a látogatók elől, én is csak akkor jutottam be, amikor a városnéző séták alkalmával ide vezetett az utunk.

Telekessy Patika

Telekessy Patikamúzeum

A város jelenleg Patikamúzeumként működő létesítményét a jezsuiták alapították 1713-ban Telekessy püspök adományából. A jezsuita rend Európában számos gyógyszertárat működtetett, az ebből befolyó jövedelmet pedig rendszerint valamilyek közérdekű célra fordították. Ebből segítették pl. a ma úgy mondanánk hátrányos helyzetű fiatalokat. A rend tagja Xavéri Szent Ferenc és más természettudományos érdeklődésű szerzetesek folyamatosan gyűjtötték a gyógynövényeket, ezeket vagy a hatóanyagaikat, Rómába küldték, ahol aztán szétosztották a rend kórházai és gyógyszertárai között. A fent említett szerzetes missziós útja során Ázsiába is eljutott, ahol sok Európában még ismeretlen növény- és állatfajt írt le.

A város legrégebbi gyógyszertár-berendezéseit őrzi. Az eredeti helye nem a mostani kiállítás helyén volt, hanem a rendház területén. Onnan továbbköltözött, a mai Művészetek Háza területére. Végleges helyén a Széchenyi u. 14 sz. alatt óta van. A gyógyszertár 1968-ig ténylegesen működött.

1987-ben megújult a patika, akkor restaurálták. A patikában ma látható edények, tárolóeszközök részben eredetileg is ehhez a gyógyszertárhoz tartoztak, a többi régi "edény" Gyógyszertári Központ selejtezése alkalmával került ide, illetve a Vármúzeumban tárolt egyéb régi gyógyszertári eszközökből állt össze.

Eredeti barokk stílusú bútorzatát Simon Ferenc alapító gyógyszerész készíttette 1760 körül. A tényleges munkálatokat Strassalovszky János asztalosmester és Ginczl Albert lőcsei szobrász végezte.

A gyógyszertár elrendezése követi a hagyományos formát. Alul helyezkednek el a faládák, amelyek felnyitható tetővel rendelkeznek, bennük porokat tároltak és a tetejükön megpihenhettek a gyógyszerre várakozó betegek. Ezek egyidősek a gyógyszertárral.

Felettük fiókok vannak, amelyek tetején polcsorok helyezkednek el.

A polcok alsó sorában az un. Telekessy patikaedények (másolatok) láthatók, amelyek folyadéktárolásra szolgáltak. 1740 körül készültek a holicsi fajanszgyárban. Oldalukon a Telekessy címerek láthatók. Jelenleg 18 ilyen edény van Magyarországon. Az eredetiekből 2 db az Érsekség, 1 db a Vármúzeum, 4 db magánszemélyek kezében van.

A fajansz Telekessy Patikaedények a Telekessy címerrel

A polcok többi emeletén kék színű üvegeket és fekete tárolóedényeket láthatunk. Annak idején ez volt az üvege a gyógyszerként ismert Egri Víz-nek is. Az Egri Víz receptjét szuper titkosan őrizték, csak az irgalmasrendiek tudták. Két receptúra maradt fent. Az eredeti itókában 14 féle gyógynövényt áztattak alkoholban meghatározott ideig. Gyógyhatását a gyomorra fejtette ki, segítette az emésztést. Eredeti üvegét a parádi üveggyárban készítették.

Állítólag amit ma Egri Vízként forgalmaznak nem nagyon hasonlít az eredetire.

Városfal

Most egy kicsit rendhagyó sétára megyünk a belvárosba, ahol olyan kuriózumot nézünk meg, ami a legtöbb helyen már eltűnt, de van ahol nagyon szépen helyreállították. Ismereteim szerint vannak városok, ahol gondozzák és próbálják megőrizni ami megmaradt belőle.

A városfal a kezdetekkor Egerben is palánksáncnak indult, ami a középkorban igen elterjedt volt. Előnye elsősorban a felhasznált anyagok kéznéllevősége volt, hiszen a fa, az agyagos föld a legtöbb helyen rendelkezésre állt és elkészítése sem igényelt nagy építészeti tudást. Ez a védőrendszer ugyan az időjárást kevésbé bírta (fa elkorhadása, a tapasztott sár mállása), de még a XVI. században is képes volt bizonyos ellenállást tanúsítani a korabeli lőfegyverektől. Ez a palánksánc úgy készült, hogy egymással párhuzamosan két gerendasort ástak a földbe, ezeket összekötötték palánkkarókkal és befonták vesszőkkel, aminek később mindkét oldalát sárral simára tapasztották . A közbenső teret nedves agyaggal, esetleg földdel töltötték meg, amit jól ledöngöltek. A tetejét zsindellyel vagy valami mással befedték.

A tulajdonképpen falrendszer kiépítése Egerben a XVI. századra tehető. Feltehetően a valódi városfal kiépítését Christoforo Stella olasz mesterre bízták, mivel ő végzett akkoriban a várban is bizonyos munkálatokat. A kőfalak építése a császári szűkös pénzviszonyok miatt kissé nehezen haladt, később amikor a török uralom elérte Egert is, az igazhitűek folytatták a palánkfal építését, s a későbbi bástyák felépítése a városfalon is az ő nevükhöz fűződik. A korabeli rajzokon már egyértelműen látszanak a jól lefedett bástyák. Az írásos anyagok is dokumentálják, hogy a közeli elnéptelenedett Felnémet templomának köveit is a városfal építéséhez használták fel.

 1967-ben ásatásokat végeztek a megmaradt falrészeknél. Ez az ásatás tárta fel a városfal felépítő anyagait. Ezek az un. édesvízi mészkő (másnéven darázskő), a riolit-tufa, és faragott kváderkő. Az édesvízi mészkő a várdombon viszonylag sok volt, a riolit-tufa pedig nagy mennyiségben állt rendelkezésre a város határában. Ez utóbbi igen gyenge építőanyag volt,a porózus kőzet repedéseibe könnyen beszivárgott a csapadék. Az erős lehűlés pedig megtette a hatását és a jég repesztette folyamatosan a kőzetet. Ez ellen megpróbáltak úgy védekezni, hogy a városfal tetejét cseréppel fedték.

 A viszonylag gyenge építőanyag miatt felmerült a fal folyamatos karbantartásának igénye, hiszen az építőanyag nehezen tudott az időjárás viszontagságainak ellenállni. 1690-ben a város északi kapujánál a Rác-kapunál több mint 30 méter hosszan leomlott a városfal. A püspökség megállapodást kötött a várossal a felújításról, de az meghaladta a város erejét. Az 1730-as évek folyamán a lakosság már sokszor a repedéseket, omlásokat használja közlekedésre a városkapuk helyett. Ekkor már a lakosság és a földesúr is nagyban hozzájárult a városfal pusztításához azzal, hogy a köveit elhordták építőanyagnak.

 A későbbiek során a felújítási munkálatokról csak két esetben maradtak feljegyzések. Az egyik, amikor az un. Hatvani kaput barokk stílusban építették ujjá. /Tudjátok (61-esek ide) amikor a székesegyházat mutattam be a fórumba nektek feltettem egy metszetet, a Hatvani-kapu a székesegyháztól balra helyezkedett el./

A másik felújítási munkálat az Eger patak medrét északról lezáró falszakasz újraépítése volt, amely gátként lezárta medret. Az árvizek ennek köszönhetően a városfalon kívül duzzadva elszivárgott a környező földeken. A városban többször is volt árvíz, ami elég hihetetlen nézve az Eger-patakot, de mégis megtörtént, főként a városfalnak köszönhetően. Az utolsó nagy 1878-ban volt, ekkor a városfal a Cifra-kapuval együtt 47 méter hosszan bedőlt. Az utolsó falmaradványokat 1967-ben rombolták le ezen a területen, de a Városfal utcában még marad meg falrészlet.

Adós maradok egyenlőre a városkapukról fennmaradt régi metszetekkel, mert jelen pillanatban sehol sem találok, de ha rábukkanok egy-egy képre, ide azt még beteszem.

12. bemutató: Körbeértünk

Most már körbenéztük fentről a várost, lassan ideje lesz megismerkedni az épületekkel közelebbről is. Itt már nem lesz olyan gyors az épületek ismertetése, mert még nekem sincs meg folyamatosan mind, és először azokról mesélek amit már sikerült valamennyire megismernem. További jó sétát mindenkinek aki velem tartott. A topikomnak meg üzenem, készüljenek, mert amikor szeptemberben találkozunk itt nálam ide együtt is fel fogunk menni. Remélem sok épületet fel fogtok ismerni. Sőt még merészebb elképzeléseim is vannak, de arról majd később.

11. bemutató: A bazilika és környéke

44. "Rossz Templom" vagy Trinitáriusok temploma. Jelenleg időszakos kiállítások vannak benne, korábban nagyon sokáig üresen állt.

44. Az Eszterházy tér, ami egykori püspökünkről lett elnevezve, aki Egerben jogi, orvostudományi és papi egyetemet szeretett volna létesíteni. Az elsőt és a másodikat először meg is kapta, majd elvették a várostól ezt a lehetőséget. A papi képzés maradt, majd következett a tanítóképzés, később pedig a tanárképzés.

45. Amit a múltkor is láttatok a "Rossz templom"

46. A Bazilika, amely épületet mindenki ismer a váron kívül aki Egerben járt. Ha jól tudom, az ország harmadik legnagyobb temploma, a legnagyobb Budapesten a Szent István Bazilika, utána következik Esztergomban a székesegyház. Már jártam az Esztergomiban, de az itteninek a belseje nekem jobban tetszik. Az ottani szinte üresnek tűnik az egri után. Ott ugyan egyhelyben van az egyházi gyűjtemény amiért nálunk sétálni kell úgy 70 métert, valamint ott fel lehet menni a kupolába is, nálunk meg nem. Korábban nálunk is az egyik toronyban rendezték be az egyházi gyűjteményt, de aztán kicsi lett számára a hely ezért átköltöztették a volt püspökségi istálló épületébe, ami úgy 70 méterre található a Bazilikától. Most már ott lehet megcsodálni a ruhákat, kelyheket és egyéb tárgyakat.

47. A törvényház épülete, itt található a Megyei Bíróság, de már a bíróság is kinőtte a régi épületet, így a mellette található emelte modern korábban bankként használt épületbe is beköltöztek, most ott van a Városi Bíróság, valamint az Ügyészség.

48. Az érsekség épülete, jelenleg is ez az érsekség székhelye, de itt volt korábban az Egervin Borgazdasági cégnek a központja. Azért mondom, hogy régebben, mert jelenleg ugyan még itt van, de a felszámolás előtt áll. E mellett az épület mellett található a volt érseki istálló, hol most az egyházi gyűjteményt lehet látni.

47. Városi Bíróság és Megyei Ügyészség épülete. Munkámból kifolyólag elég sokszor járok errefelé.

48. Érseki palota, ahová a következő évben én is be fogok menni a Lokálpatrióták szervezésében, de képzeljétek el a papság egyszerre csak 30 főt enged be, és még így is fizetni kell érte, mint pl. a rác templomért. Az megérte, így legalább nektek is meg tudom mutatni.

49. Az autóbuszpályaudvar, amiből a fák miatt csak egy halovány szürke kört lehet látni. Nem tudom meddig lesz még itt, mert a környék már nem nagyon bírja el a távolsági buszok forgalmát, folyamatos a dugó. Valahová ki kellene telepíteni a város szélére, mert bent már nincs hely. 35 évvel ezelőtt épült az akkori igényeknek megfelelően. A mostani buszforgalmat már nehezen viseli.

50. A fősuli gyakorló sulija, ahol a lányom is tanult 12 éven keresztül.

51. Az Érseki palota udvara, ahová a kis számos nyíl mutat, ott van a Szent Erzsébet szobor, amit szintén megmutatok nektek. A szobrot tavaly adták át, este meg is van világítva, tényleg nagyon szép, a környezete vösös rózsákkal van beültetve.

52. A "papnevelde" ami nem más mint a Hittudományi főiskola. Mai napig folyik az oktatás.

10. bemutató: Délnyugat felé

39. Ez a Kossuth Lajos utca eleje régi nevén Káptalan sor. Amit a zöld épület előtt láttok épületcsúcsot, az még a főiskolához tartozik. Ehhez a számhoz(39) a Kispréposti palota tartozik. Tudjátok, ahol már jártam, és amire vágytam, hogy lássam a lépcsőházát és a dísztermét, mert régi képen már régebben megismertem.

40-41. Ennek az épületnek nincs igazán külön neve(40). Itt a Nemzetbiztonsági Hivatal Heves Megyei testülete volt található, de érdekes az, hogy itt van a Városi és a Megyei Rendőrkapitányság(41), a világosabb piros tetejű épületek, illetve szürke tetejű az.

42. A Gárdonyi Géza Színház, ami régebben igen erőteljes szocreál, csupa üveg és beton volt, aztán úgy 8-10 évvel ezelőtt, egy helyi vállalkozó segítségével tulajdonképpen szinte a régi század eleji fényében állították vissza. Beteszek nektek egy képet a mostani homlokzatról, a háttérben látható fekete magas valami a szocreál színház zsinórpadlása, az megmaradt, csak fekete kőborítást kapott, ez korábban szürke volt.

41. A Megyei Rendőr-főkapitányság épülete, ettől az épülettől északra székel az Apeh egyik fele, a másik fele az tőlünk kb. 100 méterre van az utca sarkán.

42. Gárdonyi Géza Színház.

43. Ez nem valami nagy nevezetesség, de valahol errefelé lakom én is, az emeletes ház fogja el a kilátást a házunkról. A mögött töltöm időm nagy részét, hol hasznosan, hol haszontalanul.

9. bemutató: dél felé

34. Excallibur Középkori Lovagétterem http://www.excaliburetterem.hu/, olvassátok el, én nagyon élvezem a régi nyelvezetet, remélem ti is.

35. A vasútállomásunk, aminél nem kell valami nagyra gondolni, mert itt csak szárnyvonal van, annak idején, mivel Eger papi város volt, valahogy kihagyták a főbb útvonalakból. Igaz ezt némileg a földrajzi elhelyezkedése is indokolja, mert a Bükk és a Mátra között, majdnem mindkét oldalról hegyekkel körülvéve, völgyben fekszik, így tényleg kerülő lehetett annak idején egy ilyen kitérő, pedig azért megyeszékhely már elég régóta.

8. bemutató - Vizesváros

27. Makovecz Imre által tervezett Városi Sportuszoda (gyönyörű, de nagyon drága az üzemeltetése, a faszerkezet és a nedves környezet, szinte télen nyáron fűtést kíván különben megtelepszik a penészgomba. Itt van az egri vízipóló székhelye is és rendre itt vannak a meccsek is több kevesebb sikerrel. Most éppen sikeresebb széria megy, mert a döntőbe jutottunk éppen. Itt ugyan nehezebb lesz a dolgunk, mert ha minden igaz, akkor a Vasas az ellenfél, őket meg nem nagyon sikerül legyőzni.

28. Ferences templom melletti rendház, egy részében zeneiskola működik, az én lányom is járt ide.

29. EKF B épület, itt elsősorban a nyelvi és gazdaságtudományi tanszékek kaptak helyet. A főiskola bővülése előtt pártoktatási központnak építették. Az alsó részében egy jókora étterem volt, ahol rendezvényeket is vállaltak. Most már az étterem helyén előadó van, az emeletek egy része pedig hotelként működik.

30. Flóra Szálló, közvetlen bejárata van a strandra. Elsősorban a gyógy-turizmussal foglalkozik.

31. Eger legkorábban épült lakótelepe, mára már az összes 9 emeletes házat fel kellett újítani, de hamarosan a négyemeleteseket is eléri a végzet.

32. Strand, így felülről csak a 32 és a 33 szám között, csak a gyermek élményfürdő kiemelkedését lehet azonosítani, innen úgy néz ki, mintha fátlan terület nem is lenne. Pedig van, de itt található egy 400 éves platánfa. Az lombkorona-átmérője ugyan pontos adatot nem tudok, de szerintem több, mint 50 méter. A fürdés mellett itt más gyönyörűségeket is találsz, mert vannak díszhalas és dísznövény-bemutató medencék is. Minden kisgyerek szereti keresni a teknősöket.

33. Érsekkert, Egerben szinte a belvárosban van egy park, ahol megpihenhet egy kicsit az ember. Labeo itt van az Excalibur középkori lovagétterem is. Felülről innen is csak fákat lehet látni, de azért van itt játszótér, teniszpálya, és emellett van a falábúak pályája is(én a labdarúgókat hívom falábúaknak, mert szinte soha semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni, nemcsak városi szinten, de a válogatottban sem). Érsekkert, ami jelen állapotában nagyon kicsi, a 18. században több hektár volt a területe, majd készítek róla egy olyan képet, ami a mai térképen bejelölve a régi elhelyezkedését mutatja. Jelen pillanatban csak a központi része van meg, ami annak idején kisállatpark és növénynemesítő, -termesztő kert volt.

34. Angolkisasszonyok Sancta Maria Gimnáziuma, az idei tanévig(2008) csupán lányok tanulhattak itt, de most megnyitották a fiúknak is.

Korábban ennek az intézetnek a kápolnájában volt a Házasságkötő terem is, most nincs fényképem róla, mert a web-en nem találtam, majd beszkennelem az egyik fotónkat az esküvőnkről és akkor megláthatjátok, természetesen akkor, ha kíváncsiak vagytok rá.

7. bemutató: Kossuth Lajos utca

23. Nagypréposti palota - jelenleg a Bródy Sándor Megyei Könyvtár működik benne. Erről az utcáról még fogtok hallani tőlem, mert feltett szándékom, hogy megmutatom nektek szinte az összes ismerni való látnivalót a városban.

24. Buttler-ház: Csak messziről néz ki szépen. Szerintem Eger szégyene, mert már vagy 25 év óta vitatkoznak rajta, hogy mi is legyen vele. Leginkább a pénz hiányzik, ha meg jön valami befektető, akkor annak az ötlete nem igazán tetszik a Műemlékvédelmi Hivatalnak a hasznosítást illetően. Most (2009. május) elkezdődött valami, legalábbis a felújítást illetően. Dolgoznak a munkások szorgalmasan, csak aztán el ne fogyjon pénz, mert az megint képes lesz megállítani a rekonstrukciót. Uniós pályázattal kíván a tulajdonos a várossal karöltve az épület földszintjén középkori éttermet és török kávézót, az emeleten rendezvénytermeket és apartmanokat kialakítani.

25. Barátok temploma vagy más néven Szeplőtelen Fogantatás temploma.

26. Rókus kápolna, amit a pestistemetőben találunk, sajnos az is el van kissé hanyagolva. Azért érdemes a régi sírhantok között bóklászni, és rég elfeledett neveket olvasni. Ebben a temetőben van kopjafája a Mátra híres betyárjának Vidróczki Mártonak is.

6. bemutató, Az Eged-hegy és az Almagyar domb

16. A város felett elterülő Eged hegy. A tetejére ha felmegyünk nagyon szép kilátás nyílik a városra, van ott egy eléggé rozoga kilátó Dobó Istvánról elnevezve. Egyébként sárkányrepülősökkel és siklóernyősökkel szinte minden nyári délután lehet fent találkozni, ez az egyik legjobb adottságokkal rendelkező felszállóhely az Északi-középhegységben. Országosan is kedvelt. Találkoztam már olyanokkal akik ezért is jöttek ide nyaralni.

17. Külső várbejárat (amerre a nyíl vége mutat, ott van az Imola Udvarház, lehet erről már hallottatok, mert elég sok helyen épített az országban az Imola Kft)

18. Almagyar domb: Nem régen beépült városrész, aminek meg is van a böjtje. Régen itt szőlők, gyümölcsösök voltak, a 80-as évek végén ezeket megszüntették, szinte az egész le lett "betonozva". Aztán jön egy nagyobb felhőszakadás, vagy egy hevesebb zivatar, és a völgyben szinte csak az marad meg, aki úszni tud. Sokszor még a híradóban is lehetett látni, hogy a Széchenyi utcán majdnem csónakkal lehetet közlekedni. Volt olyan év, amikor árvízvédelmi homokzsákokat rakott ki a Polgárvédelem, hogy ne menjen be az udvarokba és a pincékbe a víz. Mostanra kitisztították ugyan a vízelvezető árkokat, sőt meg is nagyobbították, ennek ellenére olyan nagy mennyiségű vizet nem biztos, hogy el képes vezetni.

19. Itt van az EKF Kollégium, nem régen újították fel, nyaranta szállóvendégeket is fogad.

20. Az EKF Természettudományi, és Sport Tanszékeinek épületei.

21. A Börtönépület a Megyeháza udvarán. Itt található a Sportmúzeum, ahol a múlt héten (2008. 06.11.) jártam. Későbbiekben bővebben is beszámolok róla. Jelenleg csak annyit, hogy kezdetben a 80-as években itt egy pártvezetőknek szolgáló lakosztály-együttest akartak kialakítani, aztán jött a rendszerváltás, a pénz megvolt, de már nem kellett az eredeti elgondolás, így alakították ki a Sportmúzeumot, akinek jelenleg Székely Ferenc az igazgatója. Itt látható Bitskey Aladár szobra, aki Eger egyik leghíresebb úszója volt. Róla van elnevezve az uszoda. Valamint nagyon kevés ember van a városunkban akit nem ő tanított meg úszni még gyerekkorában.

22. A Megyeháza, itt található a híres Fazola kovács mester által készített kovácsotvas kapu.

5. bemutató Dobó tér és környéke, a Vár

Még egy tájékoztató, a képek úgy vannak beszámozva, hogy rajta van az előző bemutató utolsó száma is, így lehet tudni honnan folytatjuk a városnézést.

9. Polgármesteri Hivatal, a város főterének(Dobó tér- most írtak ki pályázatot a felújításra, állítólag elbírálták, de nem hallottam mikor készül el.) jobb oldalán terül el, és összeköttetésben van egy folyosó segítségével a Megyeházával is. Nehogy szegényeknek ki kelljen menni az utcára. Ezt mindenki értheti úgy, ahogy akarja. Itt van jelenleg a díszteremben ami egyben a házasságkötő terem is, Kopcsik Lajos mestercukrász egri címer alkotása (cukorból), amit a városnak adományozott.

10. Minorita vagy Szent Antal templom, úgy tartják, hogy Európa egyik legszebb barokk temploma, ez biztos így is van, de sajnos a felújításra ebből nem futja, így meg félő, hogy nem sokáig marad meg ez a cím. A későbbiekben ezt is bemutatom részletesen.

11.Szervita templom, vagy Fájdalmas Anya temploma. Nagyon bájos egy hely és itt van az egész városban a legszebb Betlehem karácsony előtt.

12. A Bükk hegység, ami szerintem az egyik legszebb hely az országban. Sok szép kirándulóhely és tanösvény várja a természet szerelmeseit. Erre is el fogunk látogatni, s amerre én járok azt megismerhetitek ti is.

13. Elérkeztünk a várba. Jelenleg csak egy általános messziről látható tájékoztatást adok, mert tervezem, hogy bemutatom nektek egy egri szemével is. Erre talán nyár végén kerül sor, mert akkorra már szinte képben leszek az egri műemlékek nagy részével. Ha pedig nem bánjátok, akkor megosztom veletek is. Tehát ez a Gótikus palota tetőzete, a gótikus stílusú oszlopokkal, ezeket nem látjátok most, majd később sort kerítek rá.

14. A képtár épülete szintén a váron belül. Aki szereti a festészetet az igazi csemegéket is talál itt.

15. A belső várba vezető kapu feletti bástya. Nyaranta, végvári napokat rendeznek itt jobbnál jobb programokkal. Régen itt volt a szabadtéri színpad is, a Gótikus palota előtt. Sok jó előadást láttunk itt.

4. bemutató, a városközpont

Az előző bemutató 5-ös és 8-as buborékja között látható zöld ház a Kálvin ház az egri reformátusok gyülekező, vagy közösségi háza. Itt tanult a lányom egy ideig zongorázni is. Mellette folyik az Eger patak, ami nagy esőzések idején olyannyira megduzzad, hogy a hidak alját verdesi a víz. Ugyanis az egész város területéről is ide vezetik le a csapadékvíz nagy részét. Ez a városunknak még egy eléggé gondot okozó problémája, mert a megnövekedett beépítettség miatt a csapadékvíz elvezetése a felhőszakadásszerű esőzések után nem egyszerű és sokszor elönti a város főutcáját a csapadékvíz, s az üzletek előtt 15-30 cm-es vízben lehet gázolni. Majdnem mintha Velencében járnánk de itt nem közlekednek a gondolák.

Mi: Minaret, török kori hódoltságból visszamaradt műemlék, itt dzsámi nélkül. Ha jól emékszem akkor egyike a legészakibb török hódoltság korabeli emlékekenek. Ettől északabbra a török már legfeljebb kitörés-szinten jutott, de itt megvetette a lábát is majdnem 150 esztendőre. Sok emlék őrzi az ittlétüket, és megmutatható, hogy akkor amikor Európa nyugati felén a mosdás nem volt divat, a fejüket a dámák csak pálcikákkal vakargatták a parókák alatt és a parfűmöket locsolgatták magukra az embereke a testszag ellen, akkor ők már un. tisztasági fürdőket is létrehoztak, ahol megadták mindazt a testnek, amiere szükség volt. Mostanáig már többször megerősítették, egy ideig nem is volt látogatható, most megint fel lehet menni. Az állaga azonban folyamatosan romlik, hála az "okos" embereknek akik betonnal erősítették meg azt, amit nem biztos hogy ezzel kellett volna.

KH: Az előzőekben már beszéltem róla, a Kálvin Ház, ami a reformátusok gyülekezőhelye. Majd a templomjukat is megmutatom.

MH: Művelődési Ház, jó sok programot szerveznek a Művészetek Házával közösen, egy ideig, amikor a GG Színházat korszerűsítették,a színjátszásnak is helyet adott a színházterme. Itt működik a városi szakkörök és klubok jó része, és nagyon sok kulturális rendezvénynek is otthont ad.

3. bemutató, a város északi területe

A képet még egyszer feltettem mert az előző bejegyzéshez nem igazán jó visszalapozgatni, és ott ennek csak az eleje van.

3. Görögkeleti un. ráctemplom szintén a XVIII. században épült. Ha ide léptek, megnézhetitek gyönyörű ikonosztázát és kívülről esti kivilágításban. Minden évben ha jól emlékszem május 3. hetében van a "rác" vagy "szerb" búcsú. Kertjében van a Vitkovics Ház, melyben jelenleg a Kepes György Művészeti Központ van elhelyezve. Itt látható Kepes György (1906-2001) kinetikus festőművész életmű kiállítása, és látogatható Vitkovics Mihály (1778-1829) reformkori költő emlékszobája.

Ma nagyon sok kézműves foglalkozást szerveznek itt a Forrás Szabadidőközpont oktatói. Amikor suliban tanítottam, onnan nem volt messze, és volt olyan, hogy délután elmentünk oda pl. agyagozni, vagy nemezezni, esetleg tűzzománcozni egy-egy jelesebb alkalom előtt. A képen 3_ jelöléssel láttam el az iskolát, ahol tanítottam.

4. A Markhot Ferenc Kórház új épülete, azt hiszem a híradásokban talán még ti is hallotok róla, mert ezzel kapcsolatban folyamatosan botrány van. A Hospinvest vállalta fel az üzemeltetését, de az ott dolgozók igencsak tiltakoznak ellene, még tüntetéseket is szerveztek, de nem volt sok foganatja.

5. Markhot Ferenc Kórház régi épülete, az előző és a mostani épület között elhelyezkedő egész terület a kórházhoz tartozik, sőt még van egy belőle a Széchenyi utcán is, amikor majd arra járunk, meg fogom mutatni. Most 2009-ben már a Hospinvest üzemelteti, de éppen tegnap (2009.04.04) kért maga ellen csődvédelmet, mert nem tud fizetni, de amikor átvette a kórházat állítólag csak annyi tartozása volt, mint egy bármely más egészségügyi céget üzemeletető csoportnak. Hát elhiszi aki akarja!!!

6. A régi Csebokszári lakótelep (nevét a Csuvasiában lévő testvérvárosról kapta a 70-es években) ma Felsővárosi lakótelep, ami nem más, mint panelrengeteg.

7. Mészkőbánya, ahol a bükki mészkövet őrlik porrá, erre szoktunk bodzát szedni. Nem messze tőle van a Les-rét, ahol jó kis nyársalásokat és tollaspartikat lehet baráti társaságoknak szervezni. Az Egri Kárpát Egyesület december elején erre szervez Mikulás túrát a gyerekeknek, és az itteni esőházban várja a kicsiket a nagyszakállú Télapó, akinek az egyik volt kollégám álcázza magát.

8. A Centrum áruház, ami nem egy nagy látványosság, de a Dobó tér nyugati oldalán eléggé meghatározó, és jó kiindulási pont a város felderítésére. Centrum áruház, jelenleg a fele kínaiként üzemel, tehát az árak elég széles skálán mozognak, a legocsóbbtól a legdrágábbig, kinek melyik tetszik.

2. bemutató Körbenézünk a teraszról égtájak szerint

Következik akkor virtuális sétánk második része. Közben kitaláltam, hogy majd megcsinálok egy kicsit másféle sétát is, már ahhoz is készítettem képeket, de majd eljön annak is az ideje. Lesz amikor a felső nézőpontból leszállok a földre és ott viszlek titeket egy kicsit tovább, annál is inkább mert fentről nem lehet mindent látni.

És most kezdjük a sétánkat a levegőből nyugat felé. A számok megadják a képen, hogy éppen miről írok.

1. Jezsuita, majd Cisztercita templom, most Szent Bernát plébániatemplom és rendház, ami ma kollégium, illetve egy részében ciszter gimnázium. Boldogult ifjúkoromban én is annak a giminek a padjait koptattam, de akkor még szigorúan állami volt, nem is lehetett igazából abban az időben vallásról beszélni. Ma már nyolcosztályos gimnázium működik benne, a régi épület kapott egy modern kiegészítést is, hogy az osztályokat maradéktalanul el lehessen helyezni, de hangulata a régi épületnek volt az új szerintem olyan lélektelen maradt, hiába töltötte be az ifjúság hangja.

A jezsuiták telepedtek meg a legrégebben Egerben, már rögtön a török kivonulása után 1687-ben tárgyaltak a rend helyi letelepedéséről. A templom terve 1699-ben született meg, majd a kivitelezést Giovanni Battista Carlone oldotta meg 1717-ben. Ekkor azonban csak belekezdtek az építésbe, ami nem lett hipp-hopp befejezve, gondolom azt mondták a jó munkához idő kell, (no meg pénz). Reggelente nyáron, ha arra járok mindig orgonaszót hallok, ha egyszer lesz ráérő időm a belsőről is kaptok fényképeket. Most éppen felújítás alatt van, tehát még várok egy keveset vele. Vagy 12 évvel ezelőtt az egyik ismerősömnek itt volt az esküvője, nagyon szépen feldíszítették a belsőt.

2. Egykori jezsuita gimnázium, majd főreáliskola, ma Dobó István gimnázium.

A gimnázium homlokzata nagyon szép szobordíszes, esti megvilágításban különösen megkapó.

1. bemutató, Innen nézünk szét

Kedves Olvasók!

Szeretettel köszöntök és meghívok mindenkit egy kis egri barangolásra. Nem mondom, hogy a nyár végére bejárjuk a várost, annak minden zeg-zugával együtt, ahogy időm engedi eljutunk mindenhová. Ötleteket, kívánságokat is szívesen fogadok, ki mire lenne még kíváncsi.

Az első képen azt mutatom meg, hogy honnan készítettem a városnéző képeket, meg azért mesélek is hozzá egy kicsit, ha nem bánjátok. Számokkal jelölve nézhetitek meg a leírásokat.

1. Eger_latkep. Ezt nem én csináltam, leszedtem a netről, de most nagyon jól jött.

01. Eszterházy Károly Főiskola

02. Eszterházy Károly Főiskola tornya /régen én ide jártam fel műszaki rajzra az 5. emeletre.

03. 6. emelet Csillagászati Múzeum, amelyet Hell Miksa királyi csillagász alapított Eszterházy Károly kérésére. Korának legkorszerűbben felszerelt csillagvizsgálója volt, a több mint fél tucat távcsőből csupán egy lehetne működőképes, mert a többiből a háború alatt ellopták a lencséket. A főiskola most nyert pályázaton pénzt és a tervek között szerepel a távcsövek rekonstruálása. Itt található Európa egyik délvonala cararrai márványból, amelyet szintén Hell Miksa tűzött ki. Én úgy hallottam, hogy van egy másik is Padova-ban. Olaszországban. Ha ezt tudom akkor utánanézek amikor kint jártunk 2006-ban. Akit érdekel az egri itt megnézheti és elolvashatja a hozzá fűződő dolgokat .

Láthatunk itt Newton féle tükrös távcsövet, valamint a mai távcsövek ősének tekinthető u. equatoriális távcsövet. Volt még itt egy ágyús napóra . Ennél délben a beérkező napsugár begyújtotta az ágyú lőporát, és az egy lövéssel jelezte a delet, ekkor kezdték el a harangozók a déli harangszót húzni.
2008 áprilisában készült el a Varázstorony. Nagyon sok hétköznapi jelenséget magyaráznak meg egyszerű kísérletekkel. Itt kapott helyet az ország 3. Planetáriuma( ha jól tudom 3., mert van ugye egy Pesten, egy Kecskeméten, a 3. pedig itt, világosítsatok fel, ha nem jól tudom). Most gyorsan utánanéztem: Működött egy Pécsett is, de azt hiszem jelenleg éppen árulják az épületét, mert az amatőr csillagászok és a helyi csillagászklub nem tudta fenntartani, később lehet megint lesz. Az egribe előzetesen be kell jelentkezni. Nem nagy az egész, egyszerre összesen 30 fő fér el. De ismeretterjesztő célra tökéletesen megfelel.
04. Terasz, innen készítettem a fényképeket, amiket majd látni fogtok.
05. Csillagászati melegedő. Itt melengették tagjaikat a csillagászok, amikor téli megfigyelést végeztek, akkor még nem találták fel a távcsövek optikájának páramentesítését, így a megfigyelő teremben nem volt szabad fűteni.



06. Camera Obscura, a torony 9. emeletén van, amely segítségével meg lehet nézni kb 15 embernek egyszerre, mi történik éppen a városban a környéken. Kb 150 cm átmérőjű fehér asztallapra vetítik ki a képet optika segítségével a környékről. Olyan mint egy film nélküli fényképezőgép.