Érseki Látogatóközpont / Belső 2.

Egyházi méltóságok lakóterei

Meg kell említeni, hogy a palota előző lakói itt nem széthordták, összezúzták - ahogy már az előző bejegyzésemben is említettem - hanem a kápolnába - tehát helyben - elzárták a berendezési tárgyakat, így ez az érseki palota Magyarországon azon kevesek közé tartozik a paloták és kúriák között, amelyben megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
Így hát mentünk egy emelettel feljebb, ahol  a díszterem, a szalon, a háló- és a dolgozószoba várt ránk eredeti berendezéssel. Elsőként a díszterembe lépünk be, amit korábban mályvateremnek is hívtak. Ebben a helyiségben fogadta a püspök az őt meglátogató egyházi és világi méltóságokat. Itt rendeztek hangversenyeket és állófogadásokat is. Itt lett kiállítva az egykori palota márványlapos díszasztalának másolata, amely szőlőfürtös - puttós faragással díszített. A többi berendezési tárgy nagy része eredeti példány, amelyeket restauráltak. Ezeknek legértékesebbjei a rokokó stílusú fajanszkályhák.

Szalon

A díszterem melletti szalon talán legértékesebb tárgyai a velencei tükrök, amelyek úgy 1835 körül készülhettek. Sok mai teremnek is a díszére válna, amellett, hogy természetesen eredeti szépségében tündököl. A berendezési tárgyakhoz tartozik még az empiere stílusú ülőgarnitúra.

Dolgozószoba

A dolgozószoba ugyan szerényebb méretű mint az előző kettő, de berendezésben mit sem marad el az előző kettőtől. Itt látható egy több fiókos íróasztal, amely valószínűleg számtalan titkos rekeszt is rejtett.
A következő helyiség a barokk berendezéssel rendelkező hálószoba.

Képolna

Innen már a karzatra jutunk ahonnan bekukkanthatunk az érseki magánkápolnába. Ez még nem látogatható, csak így fentről kaphatnak a látogatók bepillantást. Érdekessége a háttal miséző oltár. A kápolna szépségét emeli a mozaikos padlózat és a csodás mennyezeti freskó.

Kápolna - mennyezeti freskó

A karzatról kilépve egy az érsekek portréit bemutató terembe léphetünk. Innen továbbhaladva a püspökök arcképcsarnokába jutunk, amelyeket Eszterházy Károly megbízásából készítettek. Ennek érdekessége, hogy fiktív kép a 46 olajvászon többsége, mert nem tudták hogyan nézhettek ki a püspökök.

Püspökök csarnoka

S már vissza is értünk a lépcsőházba ahonnan lejutunk a földszintre. Itt érdemes betérni a kávézóba, ahol a belépőjegyünk felmutatásával kedvezményben részesülünk a fogyasztás árából. Itt kóstolhatjuk meg a Stühmer csokiüzemben gyártott bonbonokat és süteményeket is, amiket szép idő esetén a hátsó kertben, de akár az épület el a parkba kiülve is elfogyaszthatunk, miközben nézzük a nem messze álló Szent Erzsébet szobrot, valamint a gyönyörűen rendbe hozott pihenőhelyet, ahová bármikor betérhetnek a Széchenyi utcán sétáló emberek is.

A park pihenőhely

Érseki Látogatóközpont /Belső 1.

Utazóláda és tartalma

Egyházi jelképek, viseletek, gyűjtemények

Főépület

Kilátás a Széchenyi utca felé

Belépés után egy kisebb csarnokban találtuk magunkat, ahol a belépőjegyet is meg lehetett vásárolni. Kaptunk egy egy elektronikus kütyüt fülessel, s már mehettünk is. A fényképezés tiltva volt, maximálisan, sem pénzért, sem máshogy. Teremőr volt sok, szinte állandóan ott voltak körülötted. Így aztán én is a neten fellelhető fotókat nézegettem, s találtam is néhányat a Paletta Online Eszterházy Károly Egyetem Hallgatói portálján és az egerhirek-hu oldalon. Ezúton köszönöm Alexander Duvancic-nak és Nemes Róbert-nek, aki az ottani fotókat készítette, hogy néhányat felhasználtam ide belőle.

A fogadócsarnokban a pénztárral szemben helyet kapott egy kávézó, ahol a Stühmer csokigyár süteményeit és egyéb desszertjeit kóstolhatjuk meg, a kávék, üdítők és egyebek mellett. A földszinten találhatunk még információs központot, ajándékboltot, kis filmvetítőt és "jégvermet". Ez utóbbiban makettek, kitömött állatok mutatják mit is őrizhettek itt, amit a főpapok élelmezésére használtak. Idáig mindent ingyenesen meg lehet nézni. Innen már csak belépővel mehetünk tovább.

Lépcsőház

Bazilika makettje

Mindjárt egy ismerős látvány fogadott az emeletre felvezető lépcső képében. Szinte a volt főiskola  - 2016 július 1. óta - ma már egyetem díszlépcsőjén érezhettem magam. Az első emeleten bepillantást kaphatunk milyen is lehetett egy sekrestye, milyen is volt egy főpapi dolgozószoba. Itt láthatunk terveket, amelyek a egyházi építményekre vonatkoztak, amelyek az egri egyházi vezetőkhöz tartoztak. Többek között megnézhettük mi közül kellett választani az építtető főpapnak a bazilikát mutató tervek közül. Itt már lehetett húzogatni a fiókokat, s így ismerkedni a különböző tervekkel. Továbbhaladva a következő termekben kaptak helyet 17 - 18 századi miseruhák, liturgikus eszközök, kelyhek, úrmutatók, ampolnák. 

Erdődy palástja

Itt látható gróf Erdődy Gábor püspök palástja, amelyet Mária Teréziától kapott a királynővé koronázása kapcsán a pozsonyi ünnepség után. Érdekessége, hogy vékony ezüstszállal hímzett. Az egész palást súlya több mint 22 kg. Jelenleg egy hatalmas tárlóban fekszik. Megnézhetünk itt utazóládákat, amelyek belsejében a püspökök személyes használati tárgyai vannak kiállítva. 

A Pipára gyújtó fiú az ajtó mellett

Mindjárt a képtárba érkezhettünk, ahol a város leghíresebb, legismertebb festménye, a Pipára gyújtó fiú is ki van állítva többek között. Ez, és a többi kép jó része korábban a várban volt kiállítva a Gótikus Palota melletti épület emeletén.

A képtár után a könyvtárba vitt utunk, ahol Eszterházy Károly gyűjteményéből láthatunk néhányat. A többi kötetet a Főegyházmegyei Könyvtárban találhatjuk, amely igen szép példája a korabeli könyvtár építészetnek. 

Madaras terem

Hamarosan a palota leglátványosabb termébe, a freskókkal díszített madaras terembe érkezhetünk, amit a maga idejében hűsölésre, pihenésre használtak. Ezen a szinten már csak 2 helyiség várt ránk a Boldoggá vagy szentté avatás valamint a Mulandóság terme. Illetve itt is volt még egy vetítő terem, ahol a városról és a környékről szóló filmeket lehetett megnézni. Mi is beültünk egy kicsit, amikor jött a teremőr és barátságosan szólt, hogy amennyiben még a második emeletet is be szeretnénk járni, akkor a filmnézést halasszuk inkább más alkalomra, hogy végig tudjuk nézni a kiállítást. 

Érseki Látogatóközpont

Központi Épület

Nagyon kíváncsi voltam milyen is belülről az Érseki Palota. Évekkel ezelőtt lemaradtam róla, amikor a Lokálpatrióta Egyesület szervezett oda bemutatót. Akkor azonban nem lehetett azt látni, ami most kiállításra került. Abban az időben még nem lehetett látogatni, annál is inkább mert korábban a Borgazdasági Kombinát központja volt annak minden irodai egységével együtt. Két évvel ezelőtt aztán felgyorsultak az események. Hazai tőkével és pályázati forrás segítségével elkezdődött egy látogatóközpont kialakítása egy olyan épületben, ami korábban mindig az egyházé volt. Később a Borgazdasági Kombinát központja volt, de egy része továbbra is egyházi tulajdonban maradt.

Bal oldali szárny, jelenleg főpapi
rezidencia

Fazola Henrik által készített
erkélyrács

Jelen pillanatban is el lehet mondani, hogy az egri Érseki Palota Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, ahol az épület egy része még mindig egyház-igazgatási funkciót tölt be. A másik részében pedig az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet megtekinteni.

Árpád-házi Szent Erzsébet

Eddig kétszer jártam a kiállítóhelyen, egyszer munkahelyi szervezésben vezetéssel, második alkalommal turistaként saját városomban, amikor is egyéb technikai vezetést vettünk igénybe a lányommal. Jó volt az első is, de ott a vezető által meghatározott tempóban kellett haladni. Nem tudtam mindent megnézni csak hallgatni. A második már ebből a szempontból jó volt, de ott meg nekünk kevés volt az idő, pedig már fél 3-kor ott voltunk – azért akkor már csak a filmvetítés hiányzott, meg az utolsó két teremben még olvasgattam volna a hallott szövegen túl.

Medence a park közepén

Története: A palota története 1690-ben kezdődött. Ekkor a visszatérő püspök nem tudta elfoglalni korábbi székhelyét a várban az ott állomásozó katonaság miatt. A korabeli levéltári források szerint 3 házat vásárolt meg a jelenlegi helyen. E három ház maradványait ki is mutatták a falak vizsgálatánál. Az első jelentős építkezés 1712-ből Erdődy Gábor püspök fennhatósága alatt történt, s jelentős részben Giovanni Battista Carlone nyomát mutatta. Ebből az időből sajnos semmilyen ingó érték nem maradt. Ezután 1720-ban és 1760-ban két részletben bővítették barokk stílusban, majd a végső formáját Fellner Jakab és Gerl József  tervei alapján kapta meg. Legkorábban Eszterházy Károly 1762 utáni idejéből nyílászárók maradtak meg az épületen. Gerl József lépcsőháza a palotában szinte megegyezik a Lyceum lépcsőházával. Ugyanazok az oszlopok, a lépcsők szélessége, mélysége. Ez azonban nem csoda, hiszen azt is ő építette. Kezdetben az épület A mostani megújult épületrészt 1950-ben államosították és az érsekség csak a rendszerváltást követően kapta vissza, meglehetősen leromlott állapotban. Az államosítást követően a borkombinát központja volt. Szerencse azonban a szerencsétlenségben, hogy nagyon sok tárgy megmaradt, berendezés megmaradt, mivel azokat behordták a kápolnába, annak pedig befalazták az ajtaját. A régi kályhákat azonban szerencsére az államosítás után sem dobták ki – úgy gondolom ezt köszönhetjük az Egri Borkombinát akkori igazgatójának is, aki ha jól tudom szintén értékelte a szépet és a múltat. Így aztán egy olyan kiállítást lehetett összeállítani, amelyben egyrészt bemutatásra kerülnek egyes püspökök, érsekek kincsei, amelyeket összegyűjtöttek, – méltó helyen őrizve – másrészt bemutathatóvá vált a megtalált használati tárgyakkal a főpapok élete.

Park a Széchenyi utca felé

A palota részeként megindult a díszkert rendbetétele is, mégpedig úgy, hogy látogatható lesz a nagyközönség számára is ingyenesen. Tehát ahhoz, hogy a díszkertben leülhessek, olvassak, esetleg egy fagylaltot fogyasszak, nem kell fizetni. Nem beszélve arról, hogy a kávézót is lehet látogatni belépőjegy vásárlása nélkül. A palota U alakban fogja körbe a kertet. A Széchenyi utca felől a Fazola Lénárd kovácsoltvas kapuja nyitja meg az utat a látogató előtt. A parkban ülőbútorok, természetvédelmi oltalom alatt álló fák, Szent Erzsébet szobra, valamint középen egy díszmedence várja a vendégeket, a palota építtetőinek domborműveivel.

Virágtartó a parkban

Fazola Henrik Egerben

Fazola Henrik

Sétáljunk egy kicsit megint a városban. Most rövidebb lesz, mint volt 4 évvel ezelőtt. E sétánk célja, hogy megmutassam, milyen emlékek maradtak Fazola Henrik kovácsmester után. A főiskola épülete mellett a Kossuth Lajos utca felé vesszük az irányt. Az első épület ami előtt megállunk, ismerős lesz, hiszen már írtam róla, ez nem más, mint a Kispréposti Palota. 

Kispréposti Palota - erkélyrács

Kispréposti Palota - ablakrács

Az épület gyönyörű erkélyrácsa és ablakrácsai örökre megőrzik a híres kovácsmester emlékét. Az indák, a rácsdíszek, a bőségszaruból „kiömlő” virágok légies könnyedséget adnak az amúgy igencsak nehéz fémnek. Biztosan nem volt könnyű a vassal dolgozni, de a remekművek megmutatják, hogy a XVIII. században is lehetett már a mesterséget magas fokon űzni. Hogyan is került ez a mester Egerbe? Fazola Hemrik Würtzburgban született, s ott is tanulta ki a mesterséget az udvari lakatosmestertől a testvérével együtt. Abban az időben a mesterek egy ideig vándoroltak országról országra, városról városra. Mindenhol művelték mesterségüket, s megfigyelték az ottani lakatosok munkáit, tapasztalatot szereztek. Ezekből többnyire be is építettek saját stílusukba egyet s mást. Így kerültek Magyarországra is. Az akkor még 28 éves Fazola Henrik már olyan magas szinten művelte mesterségét, hogy Barkóczy püspök is tudomást szerzett róla, s meg is hívta a városba az akkor épülő Megyeháza kovácsoltvas kapuinak kivitelezésére, valamint egyéb lakatosmunkák elvégzésére. A városban sétálva gyakran találkozunk műveivel kapuk, ablakrácsok formájában. A Mestert egy korábbi kiállításon is megemlítették (Kisváros a felhők felett), mint szakmájának kiemelkedő képviselőjét, s városunk egyik elismert polgárát. A Dobó utca és az Eger patak között utca is van elnevezve róla. Munkahelyem udvarán pedig szobor emlékeztet rá.

Nagypréposti palota

Püspöki Palota

Ha továbbmegyünk a Kossuth Lajos utcán, hamarosan Nagypréposti Palotán – ma Bródy Sándor Megyei Könyvtár – láthatjuk munkáját az erkélyen és ablakrácsokon. Legszebb és legjelentősebb műve pedig a Megyeháza két szőlőfürtös, címeres kovácsoltvas kapuja és a külső bejárat feletti félköríves betétrács. Keze munkáját dicsérik a későbbiekben az egri Püspöki Palota, a felsőtárkányi és harsányi püspöki nyaraló, a harsányi templom, a pétervásárai Keglevich kastély, valamint a kanonokházak díszítő vasmunkái.

Megyeháza - címeres kapu

Megyeháza - indás kapu

Ahogyan a lakosok megismerték a munkáját sorra kapta a megrendeléseket, s igen vagyonos polgár lett belőle. Akkoriban is gondot okozott az alapanyag-ellátás. Emiatt érdekelte, hogyan tudná megoldani a vasgyártást Eger közelében. A Bükkben és a Mátrában kiterjedt bányakutatásokat végzett sikerrel. Ezt Mária Terézia aranyéremmel ismerte el, s az ő leiratából tudjuk, hogy 1770-ben a mai Ómassa területén neki is kezd egy fatüzelésű vasolvasztó megépítéséhez. Külföldről szakembereket hív, akik a települések őslakosságát alkotják, s ő maga is odaköltözik. Az elkészült vasmű néhány év után már országos ismertségű.

Minden kezdet nehéz, aztán az udvar támogatása is elmarad. S azt hozzá kell tenni, hogy közben kiderült a bükki vasérc igen gyenge minőségű, a szállítás pedig már annak idején is költséges volt. Az alapító szinte minden vagyonát rákölti, s hamarosan az egészsége is megrendül, diósgyőri-hámori vasmű létrehozója 1779 áprilisában Hámor községben elhunyt. Maradványai ismeretlen helyen nyugszanak valahol a hámori temetőben. Miskolc város önkormányzatának támogatásával a városi Rotary Club 2005-ben egy jelképes díszsírhelyet hozott létre a mester tiszteletére.

Hatalmas érdeme lett, hogy egy addig iparilag fehér foltnak számító területet kapcsol be az ország gazdasági életébe. Ezzel meghatározta Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye arculatát.

11. bemutató: A bazilika és környéke

44. "Rossz Templom" vagy Trinitáriusok temploma. Jelenleg időszakos kiállítások vannak benne, korábban nagyon sokáig üresen állt.

44. Az Eszterházy tér, ami egykori püspökünkről lett elnevezve, aki Egerben jogi, orvostudományi és papi egyetemet szeretett volna létesíteni. Az elsőt és a másodikat először meg is kapta, majd elvették a várostól ezt a lehetőséget. A papi képzés maradt, majd következett a tanítóképzés, később pedig a tanárképzés.

45. Amit a múltkor is láttatok a "Rossz templom"

46. A Bazilika, amely épületet mindenki ismer a váron kívül aki Egerben járt. Ha jól tudom, az ország harmadik legnagyobb temploma, a legnagyobb Budapesten a Szent István Bazilika, utána következik Esztergomban a székesegyház. Már jártam az Esztergomiban, de az itteninek a belseje nekem jobban tetszik. Az ottani szinte üresnek tűnik az egri után. Ott ugyan egyhelyben van az egyházi gyűjtemény amiért nálunk sétálni kell úgy 70 métert, valamint ott fel lehet menni a kupolába is, nálunk meg nem. Korábban nálunk is az egyik toronyban rendezték be az egyházi gyűjteményt, de aztán kicsi lett számára a hely ezért átköltöztették a volt püspökségi istálló épületébe, ami úgy 70 méterre található a Bazilikától. Most már ott lehet megcsodálni a ruhákat, kelyheket és egyéb tárgyakat.

47. A törvényház épülete, itt található a Megyei Bíróság, de már a bíróság is kinőtte a régi épületet, így a mellette található emelte modern korábban bankként használt épületbe is beköltöztek, most ott van a Városi Bíróság, valamint az Ügyészség.

48. Az érsekség épülete, jelenleg is ez az érsekség székhelye, de itt volt korábban az Egervin Borgazdasági cégnek a központja. Azért mondom, hogy régebben, mert jelenleg ugyan még itt van, de a felszámolás előtt áll. E mellett az épület mellett található a volt érseki istálló, hol most az egyházi gyűjteményt lehet látni.

47. Városi Bíróság és Megyei Ügyészség épülete. Munkámból kifolyólag elég sokszor járok errefelé.

48. Érseki palota, ahová a következő évben én is be fogok menni a Lokálpatrióták szervezésében, de képzeljétek el a papság egyszerre csak 30 főt enged be, és még így is fizetni kell érte, mint pl. a rác templomért. Az megérte, így legalább nektek is meg tudom mutatni.

49. Az autóbuszpályaudvar, amiből a fák miatt csak egy halovány szürke kört lehet látni. Nem tudom meddig lesz még itt, mert a környék már nem nagyon bírja el a távolsági buszok forgalmát, folyamatos a dugó. Valahová ki kellene telepíteni a város szélére, mert bent már nincs hely. 35 évvel ezelőtt épült az akkori igényeknek megfelelően. A mostani buszforgalmat már nehezen viseli.

50. A fősuli gyakorló sulija, ahol a lányom is tanult 12 éven keresztül.

51. Az Érseki palota udvara, ahová a kis számos nyíl mutat, ott van a Szent Erzsébet szobor, amit szintén megmutatok nektek. A szobrot tavaly adták át, este meg is van világítva, tényleg nagyon szép, a környezete vösös rózsákkal van beültetve.

52. A "papnevelde" ami nem más mint a Hittudományi főiskola. Mai napig folyik az oktatás.