Múzeumok éjszakája 2014 – II. Bródy Sándor Megyei Könyvtár közigazgatási részleg

Miután megnéztük a központi könyvtár felnőtt részlegét, átmentünk a Megyeházára, ahol a Közigazgatási Könyvtár található.

Megyeháza

Szőlőfürtös Fazola kapu

Címeres Fazola kapu

Az épület felépítését 1747-ben határozták el. Akkoriban a tisztviselők lakásán intézték az ügyeket, s a megyegyűléseket általában a Püspöki Palotában tartották. Így a hivatalos iratok is szanaszét voltak a városban. Barkóczy püspök határozta el a a Megyeháza felépítését meg is vásárolta a Fekete Sas fogadó épületét. Gerl Mátyás tervei alapján 1749 és 56 között építették fel. Fazola Henrik itt is több maradandó alkotást hozott létre. Elsőt rögtön a bejárati kapu feletti világítóablak kovácsoltvas díszítése jelenti. A második a két oldalt az emeletre vezető lépcsősorhoz nyíló kovácsolt vas ajtót jelenti, ami mára már szinte a város jelképévé vált. 1896-ban a budapesti Világkiállításon is kiállították. A rokokó művészet legszebb remekei Magyarországon, az európai művészet élvonalához tartoznak.

Közigazgatási könyvtár olvasó

Belső terem

Most már azért menjünk be az épületbe. A jobb oldali címeres kapun megyünk a lépcsőházba, ami felvezet a második emeletre, ahol a mai Közigazgatási Könyvtár van. Eredetileg a belső terem szolgált a korabeli iratok elhelyezésére. A bútorok eredetiek, s érdekesség az is, hogy az ablakszemek üvegei is a korabeli mestereket dicsérik. Nem a mai teljesen sima húzott üveg, hanem a régi idők technikájával készített ablakszemekben az üveg vastagsága korántsem egyenlete, így aztán néhol egy kicsit torzít. Nem egy helyen légbuborékok is felfedezhetők az üvegben.

Érseki címer

Ország címer

Város címer

A bútorok tetejét 3 oldalon címer díszíti aranyfüsttel bevonva (az ország, a város, és az érsekség címere). A régi idők iratai elfértek mindössze egy szobában. Ma már egy kicsivel több helyre lenne szükség ehhez.

A könyvtáros sok információt elmondott a történetéről, a fejlődéséről, s talán a jövőjéről. Is eredetileg egy nagy komplexumban gondolták elhelyezni a ma különálló részlegeket. Ez azonban egyenlőre még csak álom. Volt már rá több elképzelés is, de egyik sem valósult meg. Talán a jövőben lesz rá mód.

Múzeumok éjszakája 2014 – I. Bródy Sándor Megyei Könyvtár felnőtt részleg

Tegnapelőtt hazajöttem Parádról. Már csütörtökön kinéztem, hogy a Főegyházmegyei Könyvtárban kódexfestés kipróbálására is van lehetőség. Úgy gondoltam jó lesz kipróbálni. Előzetesen meg lehetett nézni ismertetéssel a Könyvárat, majd át lehetett menni az olvasótermi részbe, ahol „leg”-eket mutattak be a gyűjteményből. Előtte azonban kíváncsi voltam a Bródy Sándor Megyei Könyvtár nyújtotta lehetőségekre is. Itt volt egy épületismertető, valamint szabadon be lehetett menni a könyvek közé, s részt lehetett venni a programokon is.

A könyvtár felnőtt részlege a volt Nagypréposti palotában (a Kispréposti Palotát már korábban bemutattam) van elhelyezve. A zenemű és hangtár, valamint az idegennyelvi részleget a szomszéd épületben találjuk. A gyerekek számára a Forrás Szabadidőközpontban nyílik lehetőség a könyvek kölcsönzésére.

A Fellner Jakab által tervezett épületet 1774 és 1776 között építette gróf Batthányi Ignác káptalani nagyprépost.  Ő az ismeretek szerint nem lakott benne. Az építést Dobronyai Miklós kanonok fejezi be, így az ő nevének kezdőbetűi kerülnek a Fazola kovácsmester által készített erkélyrács díszítései közé.

Nagypréposti Palota

Történelmi érdekessége a palotának, hogy 1848 februárjában itt tanácskozott Dembinszky, Görgey és Klapka a várható kápolnai csata haditervéről.

A háború végéig egyházi tulajdonban volt az épület, ezután kisajátították és lakásokat alakítottak ki benne. Így volt ez egészen az 1960-as évek végéig, amikor már az emeleten a könyvtár kapott elhelyezést. Kezdetben a földszinten még mindig volt magánlakás. A 70-es évek végétől már a teljes épület a rendelkezésre állt a könyvek számára. Mára már kinőtte a könyvtár állománya az épületet s időszerű lenne a bővítés, amire kaptak is ígéretet, de a mai napig még nem kezdődött el a fejlesztés.

Több terv készült a mellette lévő volt Kertmozi területének felhasználására, de sajnos eddig nem sikerült a bővítés, valahogy más mindig előtérbe került a város szempontjából.

Galéria

Lépcsőház

Romantikus stílusú kályha

Jelenleg az épület földszinti előcsarnokában egy galéria kapott helyet, ahol időről időre bemutatkozhatnak a város művészei, s néha koncerteknek is helyet ad. A galéria mellől lépcsősor vezet fel az emeletre a kölcsönző térbe. Az emeleti termek egyikében egy csodaszép kályha várja az olvasókat. Arról, hogy ki készítette nincs adat. Felkértek egy szakértőt, hogy próbálja megállapítani ki is készítette, de sajnos nem sikerült közelebb jutni az alkotóhoz, csupán a készítésének az idejéhez sikerült közelebb jutni.. Annyit azért lehet tudni, hogy korábban hátulról fűtötték a kályhát, majd átalakították hogy elölről lehessen a fűtést és a hamuzást megoldani.

Termek

A Megyei Könyvtár 76 fiókkönyvtár könyvellátását oldja meg, ami nem kevés logisztikai feladatot ad a dolgozóknak. Nem beszélve arról, hogy a raktárak sem helyben vannak, így ha valakinek egy ott található könyvre lenne szüksége, akkor nem juthat azonnal vagy rövid időn belül hozzá, hanem sajnos várnia kell néhány napot.

Böngésző

A böngészőben számos számítógép várja az érdeklődőket, s nem egy újságot is lehet olvasni a helyszínen. Természetesen mikrofilmolvasó is várja az olvasókat, s az sem jelenthet akadályt, ha valaki másolni szeretne valamelyik dokumentumból. A Múzeumok éjszakáján könyvjelzőt s egyéb érdekességeket is lehetett készíteni a kézműves foglalkozáson,

Fazola Henrik Egerben

Fazola Henrik

Sétáljunk egy kicsit megint a városban. Most rövidebb lesz, mint volt 4 évvel ezelőtt. E sétánk célja, hogy megmutassam, milyen emlékek maradtak Fazola Henrik kovácsmester után. A főiskola épülete mellett a Kossuth Lajos utca felé vesszük az irányt. Az első épület ami előtt megállunk, ismerős lesz, hiszen már írtam róla, ez nem más, mint a Kispréposti Palota. 

Kispréposti Palota - erkélyrács

Kispréposti Palota - ablakrács

Az épület gyönyörű erkélyrácsa és ablakrácsai örökre megőrzik a híres kovácsmester emlékét. Az indák, a rácsdíszek, a bőségszaruból „kiömlő” virágok légies könnyedséget adnak az amúgy igencsak nehéz fémnek. Biztosan nem volt könnyű a vassal dolgozni, de a remekművek megmutatják, hogy a XVIII. században is lehetett már a mesterséget magas fokon űzni. Hogyan is került ez a mester Egerbe? Fazola Hemrik Würtzburgban született, s ott is tanulta ki a mesterséget az udvari lakatosmestertől a testvérével együtt. Abban az időben a mesterek egy ideig vándoroltak országról országra, városról városra. Mindenhol művelték mesterségüket, s megfigyelték az ottani lakatosok munkáit, tapasztalatot szereztek. Ezekből többnyire be is építettek saját stílusukba egyet s mást. Így kerültek Magyarországra is. Az akkor még 28 éves Fazola Henrik már olyan magas szinten művelte mesterségét, hogy Barkóczy püspök is tudomást szerzett róla, s meg is hívta a városba az akkor épülő Megyeháza kovácsoltvas kapuinak kivitelezésére, valamint egyéb lakatosmunkák elvégzésére. A városban sétálva gyakran találkozunk műveivel kapuk, ablakrácsok formájában. A Mestert egy korábbi kiállításon is megemlítették (Kisváros a felhők felett), mint szakmájának kiemelkedő képviselőjét, s városunk egyik elismert polgárát. A Dobó utca és az Eger patak között utca is van elnevezve róla. Munkahelyem udvarán pedig szobor emlékeztet rá.

Nagypréposti palota

Püspöki Palota

Ha továbbmegyünk a Kossuth Lajos utcán, hamarosan Nagypréposti Palotán – ma Bródy Sándor Megyei Könyvtár – láthatjuk munkáját az erkélyen és ablakrácsokon. Legszebb és legjelentősebb műve pedig a Megyeháza két szőlőfürtös, címeres kovácsoltvas kapuja és a külső bejárat feletti félköríves betétrács. Keze munkáját dicsérik a későbbiekben az egri Püspöki Palota, a felsőtárkányi és harsányi püspöki nyaraló, a harsányi templom, a pétervásárai Keglevich kastély, valamint a kanonokházak díszítő vasmunkái.

Megyeháza - címeres kapu

Megyeháza - indás kapu

Ahogyan a lakosok megismerték a munkáját sorra kapta a megrendeléseket, s igen vagyonos polgár lett belőle. Akkoriban is gondot okozott az alapanyag-ellátás. Emiatt érdekelte, hogyan tudná megoldani a vasgyártást Eger közelében. A Bükkben és a Mátrában kiterjedt bányakutatásokat végzett sikerrel. Ezt Mária Terézia aranyéremmel ismerte el, s az ő leiratából tudjuk, hogy 1770-ben a mai Ómassa területén neki is kezd egy fatüzelésű vasolvasztó megépítéséhez. Külföldről szakembereket hív, akik a települések őslakosságát alkotják, s ő maga is odaköltözik. Az elkészült vasmű néhány év után már országos ismertségű.

Minden kezdet nehéz, aztán az udvar támogatása is elmarad. S azt hozzá kell tenni, hogy közben kiderült a bükki vasérc igen gyenge minőségű, a szállítás pedig már annak idején is költséges volt. Az alapító szinte minden vagyonát rákölti, s hamarosan az egészsége is megrendül, diósgyőri-hámori vasmű létrehozója 1779 áprilisában Hámor községben elhunyt. Maradványai ismeretlen helyen nyugszanak valahol a hámori temetőben. Miskolc város önkormányzatának támogatásával a városi Rotary Club 2005-ben egy jelképes díszsírhelyet hozott létre a mester tiszteletére.

Hatalmas érdeme lett, hogy egy addig iparilag fehér foltnak számító területet kapcsol be az ország gazdasági életébe. Ezzel meghatározta Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye arculatát.

Úton a várba IV.

Most már úgy gondolom egyvégtében megtesszük az utat felfelé, mert ugyan vannak nagyon érdekes épületek, de többre ki fogok térni később, így megígérem nem eresztem bő lére a mondókámat. Elsőként az utca további képét kapjátok a műholdas kép segítségével.

Nagypréposti palota

Most már indulhatunk tovább. A legutóbbi alkalommal a Ferences templommal szemben lévő falatozóval fejeztük be. A templom után a Bródy Sándor Megyei Könyvtár, a Nagypréposti palota épülete következik a Fazola Henrik által készített ablakrácsokkal. Ide elég gyakran járok, hiszen a könyveket megvenni nem olcsó mulatság. Később visszatérek rá.





Következő épület - egykori kanonoki palota -  fele szintén a Könyvtárhoz tartozik, de ott az Idengennyelvi gyűjtemény és a Zenei gyűjtemény van. A másik fele a bejárattól balra, valamint az udvari 4 emeletes épület pedig a Mátra- Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Központja. Úgy gondolom végigmegyünk ezen az oldalon, s utána visszatérünk a könyvtárhoz.

Steinhauser háza

A 20-as szám Eger legjelentősebb szobrászához, Steinhauser Antalhoz kapcsolódik. Ő emeltette 1761-ben. A múlt század 20-as éveiben a református egyház vásárolta meg paplak céljára.

Halassy-Szigeti ház

Továbbsétálunk a 22. sz. elé. Ez egy lakóház, az un. Halassy-Szigeti-ház  utca felé nyitott udvara kellemes felüdülést nyújt a szemnek. Régen az emeleten fényképész volt. Ma a földszinten egy Jós is dolgozik, az utca felé lévő fal nagyon közel van az úttesthez, talán 50 cm előtte a járda, ezért télen a latyak szinte folyamatosan beteríti az autók áldásos közlekedése folytán. Utcafrontján az emeleti ablakok között szép szobor áll egy kis fülkében.

Butler ház

A következő épület XX. sz. 70-es éveiben épült, tulajdonképpen még a lakótömb belsejében épült 3 emeletes tömblakásokhoz tartozik, amelyek az Egészségház utca és a patak között áll. Utána átmegyünk a patak feletti hídon és már ott is áll előttünk Eger egyik irodalmilag leghíresebb épülete a Butler ház. Hogy igaz volt-e, amit a  regényben írtak nem tudom, de az tény, hogy ez a ház valóban a Butlereké volt. Sokáig leginkább szégyene volt a városnak, mert a felújítást mindig halasztották, s nagyon ramaty állapotban volt. Többször írtak ki rá pályázatot, de valahogy a megvalósítás különböző okok miatt elmaradt. Mindjárt ott vagyunk a várhoz vezető utca alján. Amíg odaérünk elmegyünk egy parkoló, egy cukrászda és egy étterem mellett. Ez a cukrászda régebben a Kopcsik mestercukrászé volt, s itt volt kiállítva annak a gyönyörűségnek egy része is, amit most a Harangöntő utcában megnyílt Marcipániában láthatunk. A sarki épület szintén a Polgármesteri Hivatalhoz tartozik itt van az Igazgatási Iroda valamint az Anyakönyvi Hivatal. Bejáratánál a Bús képű lovag: Don Quijote szobra, mintha azt mondaná, ki itt belépsz készülj fel a szélmalomharcra. Most a Dózsa György térre érkeztünk, innen már csupán 50 m enyhe kapaszkodó a kövekkel borított utcán és már ott is állunka az egri Vár bejárata előtt.

Feljárat a vár felé

Most pedig szépen gondolatban visszatérünk a Megyei Könyvtárhoz. A Nagypréposti palotával szemben áll a Zábrátzky-ház, ami természetesen szintén kanonokház volt egykoron, de mivel az egykori tulajdonosa nem becsülte meg kellőképpen az ingatlanát, ezért Barkóczy Antal egri kanonok halála után a Zábrátzky fiskális kezébe került aki lebontatta, s a 19. sz. elején újat építtetett a helyére.

Megyeháza

A Zábrátzky ház után a Megyeháza épülete magasodik, udvarán a Sportmúzeummal, valamint a kapubejáróban két oldalra látható Fazola kapuval, ami szintén a város híres nevezetessége. A Megyeháza egy épületegyüttes része. A régi Megyeháza az utcai front valamint az egyik udvari épület. Ennek közvetlen átjárása van a Dobó téri Polgármesteri Hivatal hátsó részével, így a tisztviselőken nem kell körbemenni, ha valami elintézni való ügyük van a másik hivatalban.

Volt Oroszlános fogadó

A folytatólagos épületben egykor az Oroszlán vendégfogadó várta vendégeit. Az Eger patak hídja előtti utolsó épület szintén műemlékjellegű a múlt század 80-as éveiben itt volt a Hadkiegészítő Parancsnokság valamint az un Nőtlen Tisztiszálló. Ha átmentünk a patakhídon akkor az Erste Bank előtt visz el utunk, majd a Panoráma Szállót látjuk meg.

Zsinagóga-galéria

 Itt állt a múlt század elején egy hatalmas zsidó templom, amit sajnos a két háború közötti időszakban lebontottak.  Helyette felépítettek egy kisebbet, ami a szálló utáni lakóház mellett foglal helyet és jelenleg mint a város egyik galériája üzemel. Bejárata mellett lehet a mögötte kialakított un Céhmesterek udvarába bejutni, amelyet még ezen kívül két bejáraton keresztül a Dobó utca felől is meg lehet közelíteni. A Zsinagóga után két régi stílusú lakóház van, a következő épületben pedig egy panzió várja a vendégeket, valamint az utcasarkon egy ajándékbolt. Most akkor meg is érkeztünk a másik oldalon is

Kispréposti Palota

Kossuth Lajos utcai nézelődést kezdjük a ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága székhelyének épületével. Az épület maga az utca vonalában álló emeletes rokokó palota Huetter János Lukács és Kracker János Lukács egri festők falképeivel. Homlokzati képét falfülkék tagolják. Ablakrostélyát Fazola Henrik készítette.

Története: Androvics Miklós alapjaiból építtette, aki 1746-tól Barkóczy Ferenc oldalkanonokja, majd 1770-től egervári (vagy másként "kis") prépost. (A prépost a katolikus egyházban a püspöknél alacsonyabb rendű pap.) 1758-ban az építtett névnapján avatták fel. Építőjére nincs pontos adat, de előfordulhat, hogy helyi mester kezemunkáját dicsérhetjük e szép építményben. A palota az 1827-es tűzvész alkalmával leégett, ez után kapta hegyes sátortetejét. Belépve a kapun tágas kapualjban találjuk magunkat, ahol jobb oldalon hivatalos helységek vannak, bal oldalról pedig az ajtón keresztül a lépcsőházba jutunk. A lépcső korlátját szögletes bábok alkotják, a lépcsőfordulóban a pihenők sarkát puttók díszítik.

A díszterem nyolcszögletű. Rövidebb falait az utcára ablakfülke díszíti, míg belülre szimmetrikusan kályhafülke került. A négy nagyobb méretű falon kétszárnyú ajtók helyezkednek el, melyek közül az egyik az erkélyre vezet. A falakat és a homorú ablakfülkéket pusztán dekoratív célból virágcsokrokkal, madarakkal, girlandokkal, gyümölcstálakkal, puttókkal díszítette Huetter.

A sarkok domború falmezőin a négy világtájat jelképező genreképek vannak. Európa megtestesítőjeként Mária Terézia jól sikerült portréja jeleskedik. Az ajtók felett vadászjelenetek töltik ki a falfelületet.

Mária Terézia képe

Mennyezetét festett párkányokból, vázákból álló látszatarchitektúra töri át a gomolyfelhőkkel teli égboltnak. A középpontban az erény nemtője ül oroszlánokkal vágtató kocsiján pálmaággal a kezében. Mellette két angyal repül, akik közül az egyik villámmal öli meg a Bűn démonját. A másik irányból a két puttó között az Igazság nemtője jelenik meg, aki megkoszorúzza az erényt.

Kár, hogy ez az épület el van zárva a látogatók elől, én is csak akkor jutottam be, amikor a városnéző séták alkalmával ide vezetett az utunk.

6. bemutató, Az Eged-hegy és az Almagyar domb

16. A város felett elterülő Eged hegy. A tetejére ha felmegyünk nagyon szép kilátás nyílik a városra, van ott egy eléggé rozoga kilátó Dobó Istvánról elnevezve. Egyébként sárkányrepülősökkel és siklóernyősökkel szinte minden nyári délután lehet fent találkozni, ez az egyik legjobb adottságokkal rendelkező felszállóhely az Északi-középhegységben. Országosan is kedvelt. Találkoztam már olyanokkal akik ezért is jöttek ide nyaralni.

17. Külső várbejárat (amerre a nyíl vége mutat, ott van az Imola Udvarház, lehet erről már hallottatok, mert elég sok helyen épített az országban az Imola Kft)

18. Almagyar domb: Nem régen beépült városrész, aminek meg is van a böjtje. Régen itt szőlők, gyümölcsösök voltak, a 80-as évek végén ezeket megszüntették, szinte az egész le lett "betonozva". Aztán jön egy nagyobb felhőszakadás, vagy egy hevesebb zivatar, és a völgyben szinte csak az marad meg, aki úszni tud. Sokszor még a híradóban is lehetett látni, hogy a Széchenyi utcán majdnem csónakkal lehetet közlekedni. Volt olyan év, amikor árvízvédelmi homokzsákokat rakott ki a Polgárvédelem, hogy ne menjen be az udvarokba és a pincékbe a víz. Mostanra kitisztították ugyan a vízelvezető árkokat, sőt meg is nagyobbították, ennek ellenére olyan nagy mennyiségű vizet nem biztos, hogy el képes vezetni.

19. Itt van az EKF Kollégium, nem régen újították fel, nyaranta szállóvendégeket is fogad.

20. Az EKF Természettudományi, és Sport Tanszékeinek épületei.

21. A Börtönépület a Megyeháza udvarán. Itt található a Sportmúzeum, ahol a múlt héten (2008. 06.11.) jártam. Későbbiekben bővebben is beszámolok róla. Jelenleg csak annyit, hogy kezdetben a 80-as években itt egy pártvezetőknek szolgáló lakosztály-együttest akartak kialakítani, aztán jött a rendszerváltás, a pénz megvolt, de már nem kellett az eredeti elgondolás, így alakították ki a Sportmúzeumot, akinek jelenleg Székely Ferenc az igazgatója. Itt látható Bitskey Aladár szobra, aki Eger egyik leghíresebb úszója volt. Róla van elnevezve az uszoda. Valamint nagyon kevés ember van a városunkban akit nem ő tanított meg úszni még gyerekkorában.

22. A Megyeháza, itt található a híres Fazola kovács mester által készített kovácsotvas kapu.