2013. augusztus 25., vasárnap
Kedvcsináló az orsós magnókhoz
Az orsós magnók története 1877-ben vette kezdetét Thomas Alva Edison úr találmányával a fonográffal, amellyel lehetővé tette az emberiség számára a hang rögzítését. A fonográf nem volt más, mint egy henger, ami ónnal vagy viasszal volt bevonva. Ha ezt megfelelő sebességgel forgatták, a tű a hangrezgések ütemében kisebb vagy nagyobb mélységben barázdát vájt a hengerbe. Ez volt maga a rögzítés, s ugyanilyen módon olvasta a tű a rögzített hanganyagot.
Ez csak a bevezető a többit itt lehet megtalálni.
2013. augusztus 18., vasárnap
Végvári vígasságok 2013
Dobó István várkapitány
2013-ban a júliusi időpont helyett augusztus 20. köré szervezték a rendezvényt. Csütörtökön kezdődött délelőtt, de mi akkor csak az esti programon vettünk részt.
Útban a vár felé |
Őrtűz a Varkoch-kapunál |
18
órakor volt a kezdés a Dobó téren, ahol fáklyákat gyújtottak a felvonuláshoz.
Természetesen a Dobó szobor mellől indult a menet a Vitézlő Oskola kapitánya és Dobó István
vezetésével. Út közben a várban őrtüzeket gyújtottak a bástyáknál.
A
rendezvény a várban az Ágyúdombon folytatódott, ahol a vártáboros gyerekek, a
Vitézlő Oskola tagjaival együtt letették a várvédők esküjét:
„Esküszöm
az élő Istenre, hogy véremet és életemet az egri vár védelmére szentelem.
Sem
erő, sem fortély meg nem félemlít
Sem
pénz, sem ígéret meg nem tántorít.
A
vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok.
Magamat
élve meg nem adom,
Alávetem
akaratomat a nálam feljebb való parancsának.”
Berecz Mátyás |
Lázár Attila |
Ez
után, hogy megerősítés is legyen elsütötték a domb tetején álló ágyút.
Mostanában elég gyakran lehetett hallani az „ágyúdörgést”, mert hol az Egri
csillagok musical-ben, hol valami más miatt sütötték el a szerkezetet.
Becsületére legyen mondva a városnak, mindig bejelentették, nehogy esetleg a
félősebbek megijedjenek. A
Vármúzeum igazgatója Berecz Mátyás is mondott egy rövid üdvözlő beszédet, majd
Lázár Attila előadásában meghallgattuk a Summáját írom Egör várának c.
dalkölteményt.
Készülődés sortűzhöz |
Szobor leleplezés előtt |
Az
előadás után a Vitézlő Oskola kapitánya és Dobó vezetésével átvonultunk a Hősök terméhez. Itt
egy érdekes eseményre került sor. Két évvel ezelőtt, amikor Dobót újratemették,
mintát vettek a koponyájáról. Mostanra az antropológusok és számítógépes
program segítségével elkészítették a neves várkapitány arcmását. E szobor
leleplezésére került sor az este. Mielőtt azonban erre sor került volna a
Gótikus Palota árkádja alatt Rázsi Botond alpolgármester mondott egy rövid
köszöntőt, majd az egykori várkapitány tiszteletére korabeli puskákkal a
Vitézlő Oskola puskásai sortüzet adtak le. A sortűz után került sor a
leleplezésre, s mindenki megtekinthette Dobó István képmását. A mi Várkonyi
Zoltán rendezéséhez szokott szemünkben kicsit csalódást okozott, hiszen
akaratlanul is Sinkovics Imrével azonosítjuk a kapitányt. Tudjuk, hogy az akkori
emberek korántsem úgy néztek ki, mint ma, alacsonyabbak voltak, s egészében is
valószínűleg más benyomást keltettek. Tehát nem vonjuk kétségbe a szakértők
munkáját, csak magunkban is helyre kell tenni. Kétségkívül nagy jelentőségű
munka ez, hiszen alig maradt róla feljegyzés, így teljes mértékben a
képzeletünkre hagyatkozhatunk a regény leírása, valamint a film alapján. Amit
pedig egyszer látott az ember azt elég nehéz átírni az agyban ….
Dobó István arcmása |
A
szoboravatás után még egy kicsit sétáltunk a várfal mellett, majd lementünk
színpadhoz, ahol török viseletek bemutatóját tartották. Megnézhettük, mind a
férfiak, mind a nők viseletét.
Ennyit
láttunk az esti programból. Aki kíváncsi volt az láthatott még a továbbiakban
hastáncelőadást, tűzzsonglőröket, valamint az esti program zárásaként a Maszk
Bábszínház előadását. Mi ezt már nem vártuk meg, hanem inkább vacsorázni
mentünk a barátainkkal.
Török viselet bemutató |
2013. augusztus 12., hétfő
Új blog
Kedves olvasóim!
Úgy gondoltam mégis kell egy másik blog is, ahol a távolabbi élményeimet mutatom meg. Egyenlőre a régiben is megmaradnak a távolabbi célpontok, majd ahogy időm engedi, lassan átkerülnek a megfelelő helyre. Ez már előrevetíti egy harmadik blog létrejöttét is, hiszen már most sem maradtam meg az országhatáron belül. De egyenlőre az még a jövő zenéje. A Kincstár az országban is változni fog, ez még csak egy nyers változat. Majd lassan alakul. Szeretettel várok mindenkit ott is! Ha rákattintottál már ott is vagy!
2013. augusztus 4., vasárnap
Svájci utam - Genfi tó/Lac Leman
A
tavat először a repülőgépről láttam meg, mivel a genfi leszállópálya előtt
jóformán végig a tó felett ment a gép. Biztosan azért is, hogyha baj van a
géppel, akkor ne lakott települést érjen. Előzetesen tájékozódtam valamennyit a
tóról, s ami a legérdekesebb, hogy a Rhone folyó keresztülfolyik rajta. A
torkolat Le Bouveret település mellett van és Genf után folytatja tovább
folyóként az útját Franciaország felé. A másik megdöbbentő a mélysége.
Viszonylag kicsi szélességéhez a több mint 300 méter kicsit ijesztő. Partja van
ahol sziklás, de olyat is lehet találni, amely apró kavicsos. Egyik este mi is
lementünk a strandra, de nekem valahogy egy kicsit ijesztő lett volna benne
fürödni. Zavart a nagy mélység, hiába voltam csak a partján. Nagy merészségem
mindössze addig tartott, hogy a lábamat megmártottam benne. Hiába nekem a
Balaton a tó, ennél bár láttam a túlsó partot, egyszerűen felfoghatatlan volt
számomra a mélység leginkább az, hogy ilyen rövid szakaszon szinte szakadék
lehet a tóban. Nálam az ekkora mélység a tengerhez tartozik, de talán még ott
sem mindenhol lehet a parttól 10 km-re 300 méteres mélységet elérni. Nekem ez
újdonság volt. Pedig tudnom kellene, hogy a gleccsertavaknál ez igen gyakori. Legnagyobb
szélessége 13,9 km Rolle és Thonon között. Legnagyobb mért mélysége Ouchy és
Evian között 334 m. Amikor hajóval felette utaztam eszembe is ötlött a mélység.
Jó azért biztosan tudnék benne úszni, de elképzelni akkor is nehéz az én
Balatonhoz szokott lelkemnek, ahogy evickélek alig a parttól 15-20 m-re, akár
70-80 m mélység felett.
A
franciák Lac Lémannan nevezik. A világ egyik leghíresebb tavát azonnal
felismerhetjük a Genf kikötőjében magasba szökellő szökőkútról, no meg a
tóparti luxusvillákról. A tó neve – Lac Léman – a legendás Lemanusra utal, aki
szerényen önmagáról nevezte el a tavat Lacus Lemanusnak. Nem akárki fia volt,
hanem Paris trójai király gyermeke. Mint tudjuk Páris robbantotta ki a trójai
háborút azzal, hogy elrabolta Szép Helénát. Genf nevét először Julius Caesar
említette A gall háború című művében, a Kr.e. I. században. A szőlőművelést is
a rómaiak honosították meg a környéken, s később keresztény szerzetesek
folytatták.
Európában
sokszor nevezik svájci riviérának is. Sokaknál (elsősorban gazdagoknál és
hírességeknél) igen kedvelt hely a kedvező klíma és az azt övező hegyek
látványa miatt. Itt van pl- Freddy Mercuri szobra is, hiszen ő azt kérte, hogy
ebbe a tóba szórják hamvait. Ennek a megtekintését még sikerült elkerülni.
Először éppen akkor voltam, amikor a dzsesszfesztivál is volt. Tervbe volt véve
a montreaux-i kirándulás egy kis zenehallgatással és egy kis sétával. A téli
egy hetem már azért adott az enyhébb klímából egy kis ízelítőt. Erre a
montreaux-i tópart a legjobb bizonyíték. Ott bizony a pálmafák is jól érzik
magukat, bár láttam belőlük példányokat a Pully-ből Lausanne-ba vezető tóparti
sétány mentén is. Hiába ekkora tömegű víz már adhat egy kis melegítést a
partnak.
A szőlőhegyekről |
Chillon-i kastély |
Sok
sétaút, hegyi út és kerékpárút áll a látogatók rendelkezésére. Van itt minden,
amit csak a látogató akarhat. Középkori várat szeretne látni itt van Chillon
vára – Európa legrégebben megmaradt várkastélya. Megismerkedne Svájc múlt
századi történelmével, látogasson el a Nyon közeli Prangins kastélyba! Szeretné
tudni, hogyan foglalkoznak az emberek
szőlőműveléssel és bortermeléssel, látogasson el Lavaux-ba. Nagyon
érdekes látni a teraszos szőlőművelést, nem könnyű munka, de a helyiek szerint
megéri csinálni, ha másért nem akkor azért, mert az övék. Ehhez azért kell
Svájc helyi termelőket segítő üzletpolitikája is. Nem szabad kihagyni a római
kori romokat sem a környéken. A tó –
amely a legnagyobb az Alpokban – a vitorlázók paradicsoma. A tavat övező
városok között Lausanne, Montreaux, Vevey érdemli meg a legnagyobb figyelmet,
de azért érdemes a többit is meglátogatni, főként ha közelebbről is meg
szeretnénk ismerkedni a borokkal is.
Lac Leman és az Alpok |
Ouchy kikötője |
Címkék:
Alpok,
Genf,
Genfi tó,
külföldi utazás,
látnivalók
Eger
Genfi-tó
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)