Svájci utam - Genfi tó/Lac Leman

A tavat először a repülőgépről láttam meg, mivel a genfi leszállópálya előtt jóformán végig a tó felett ment a gép. Biztosan azért is, hogyha baj van a géppel, akkor ne lakott települést érjen. Előzetesen tájékozódtam valamennyit a tóról, s ami a legérdekesebb, hogy a Rhone folyó keresztülfolyik rajta. A torkolat Le Bouveret település mellett van és Genf után folytatja tovább folyóként az útját Franciaország felé. A másik megdöbbentő a mélysége. Viszonylag kicsi szélességéhez a több mint 300 méter kicsit ijesztő. Partja van ahol sziklás, de olyat is lehet találni, amely apró kavicsos. Egyik este mi is lementünk a strandra, de nekem valahogy egy kicsit ijesztő lett volna benne fürödni. Zavart a nagy mélység, hiába voltam csak a partján. Nagy merészségem mindössze addig tartott, hogy a lábamat megmártottam benne. Hiába nekem a Balaton a tó, ennél bár láttam a túlsó partot, egyszerűen felfoghatatlan volt számomra a mélység leginkább az, hogy ilyen rövid szakaszon szinte szakadék lehet a tóban. Nálam az ekkora mélység a tengerhez tartozik, de talán még ott sem mindenhol lehet a parttól 10 km-re 300 méteres mélységet elérni. Nekem ez újdonság volt. Pedig tudnom kellene, hogy a gleccsertavaknál ez igen gyakori. Legnagyobb szélessége 13,9 km Rolle és Thonon között. Legnagyobb mért mélysége Ouchy és Evian között 334 m. Amikor hajóval felette utaztam eszembe is ötlött a mélység. Jó azért biztosan tudnék benne úszni, de elképzelni akkor is nehéz az én Balatonhoz szokott lelkemnek, ahogy evickélek alig a parttól 15-20 m-re, akár 70-80 m mélység felett.

A franciák Lac Lémannan nevezik. A világ egyik leghíresebb tavát azonnal felismerhetjük a Genf kikötőjében magasba szökellő szökőkútról, no meg a tóparti luxusvillákról. A tó neve – Lac Léman – a legendás Lemanusra utal, aki szerényen önmagáról nevezte el a tavat Lacus Lemanusnak. Nem akárki fia volt, hanem Paris trójai király gyermeke. Mint tudjuk Páris robbantotta ki a trójai háborút azzal, hogy elrabolta Szép Helénát. Genf nevét először Julius Caesar említette A gall háború című művében, a Kr.e. I. században. A szőlőművelést is a rómaiak honosították meg a környéken, s később keresztény szerzetesek folytatták.

Európában sokszor nevezik svájci riviérának is. Sokaknál (elsősorban gazdagoknál és hírességeknél) igen kedvelt hely a kedvező klíma és az azt övező hegyek látványa miatt. Itt van pl- Freddy Mercuri szobra is, hiszen ő azt kérte, hogy ebbe a tóba szórják hamvait. Ennek a megtekintését még sikerült elkerülni. Először éppen akkor voltam, amikor a dzsesszfesztivál is volt. Tervbe volt véve a montreaux-i kirándulás egy kis zenehallgatással és egy kis sétával. A téli egy hetem már azért adott az enyhébb klímából egy kis ízelítőt. Erre a montreaux-i tópart a legjobb bizonyíték. Ott bizony a pálmafák is jól érzik magukat, bár láttam belőlük példányokat a Pully-ből Lausanne-ba vezető tóparti sétány mentén is. Hiába ekkora tömegű víz már adhat egy kis melegítést a partnak.

A szőlőhegyekről

Chillon-i kastély

Sok sétaút, hegyi út és kerékpárút áll a látogatók rendelkezésére. Van itt minden, amit csak a látogató akarhat. Középkori várat szeretne látni itt van Chillon vára – Európa legrégebben megmaradt várkastélya. Megismerkedne Svájc múlt századi történelmével, látogasson el a Nyon közeli Prangins kastélyba! Szeretné tudni, hogyan foglalkoznak az emberek  szőlőműveléssel és bortermeléssel, látogasson el Lavaux-ba. Nagyon érdekes látni a teraszos szőlőművelést, nem könnyű munka, de a helyiek szerint megéri csinálni, ha másért nem akkor azért, mert az övék. Ehhez azért kell Svájc helyi termelőket segítő üzletpolitikája is. Nem szabad kihagyni a római kori romokat sem a környéken.  A tó – amely a legnagyobb az Alpokban – a vitorlázók paradicsoma. A tavat övező városok között Lausanne, Montreaux, Vevey érdemli meg a legnagyobb figyelmet, de azért érdemes a többit is meglátogatni, főként ha közelebbről is meg szeretnénk ismerkedni a borokkal is.

Lac Leman és az Alpok

Ouchy kikötője