Karácsonyi koncert az EKF Gyakorlóban

Az EKF Gyakorlóiskolájában ebben az évben is megrendezésre került a karácsonyi koncert. amelyen az iskola általános iskolájának, a gimnáziumának tanulói kórusa, hangszeres és énekes szólisták, valamint művésztanárok léptek fel.

Általános iskolai kórus Márné Tóth Judit vezetésével

Általános iskolai kórus Kalló Zsolt vezetésével

Zongoraszóló

Gimnazisták kórusa

Zagyi Emese szólót énekel

 

Gimnazisták kórusa és a két művésztanár
Nagy Erzsébet és Belkovics Zoltán

Karácsony előtt a városban délután

Világosban csak advent utolsó vasárnapján jutottam el a vásárba úgy, hogy fényképezni is tudjak. Nappali fényben láttam már korábban is, de fényképezőgép nélkül. Egész más így a hangulat, nem rosszabb mint este, csak egyszerűen más. Aranyvasárnap délutánján egy betlehemes játékkal kezdődött a gyerekek részére, Lázár Attila bábművész előadásában. Utána a gyerekek mindjárt vonulhattak a Meseházba valamilyen kézműves-foglalkozásra.

Betlehemes 

Meseház foglalkozásokkal

Eddig a gyerekeké volt a terep, de mellette a felnőttek is szórakoztathatták eleinte egymást, majd következett az adventi negyedik gyertya meggyújtása Ternyák Csaba egri érsek szavaival. Arról most nem tudósítok, tavaly ott voltam a gyertyagyújtáson, s jövőre megint ott leszek. Most is fellépet az érseki fiúkórus, a programot pedig egy énekművész zárta.

Belga csokoládé

Forralt bor és párizsi roló

A vásárba látogatókat a főiskola Kossuth Lajos utcai sarkánál egy belga csokoládés finomságokkal foglalkozó pavilon várta. Lehetett választani pralinét vagy forró csokit többféle ízben, de csokival bevont gyümölcsöt is választhatott bárki. Mellette meg lehetett kóstolni a párizsi rolót egri módra és a forralt borok is kaptak különböző ízesítéseket. 

A másik oldalon már sokan helyet is foglaltak egy kis lélekmelegítőre. A jobb oldali képen egy badacsonyi pincészet pavilonjában "Angyalok könnyé"-t is lehetett kapni, ami nem más volt, mint vörös, illetve fehér bor ízesítve aszalt gyümölcsökkel.

Ha a főiskolának háttal álltunk akkor pont a Bazilika előtt láttuk a feldíszített fenyőfát. Így egy kicsit szürkének látszik, de nekem tetszett. Persze volt szerencsém látni enyhe napsütésben is kora délelőtti órában, akkor jobban mutatott, sőt meg mertem kockáztatni, hogy hangulatosabb volt, mint a Dobó téren. Az egész rendezvény azonban jobban funkcionált a Minorita templom közelében a város történelmi szívében. Nem baj, csak ebben az évben volt itt, jövőre már megint a régi helyén lesz.

Fenyő a Bazilika előtt

Itt a boszorkánykonyhát láthatjátok, kerestem a seprűt is de csak másik pavilon mellett találtam meg. A régi sparhelt meg a fény, illetve a gőzbe burkolózó alak nekem megadja a kép boszorkányos hangulatát. Ezt nem tudtam kihagyni, annyira tetszett. A jobb oldali kép egy Pálinkamanufaktúra reklámját mutatja, itt pedig meg is nézhetitek, hogy milyen pálinkákat lehetett választani, akár helybeli fogyasztásra, akár elvitelre.

Most pedig egy "találós kérdés", ami szerintem mindenkinek könnyű lesz aki csak egy kicsit is ismeri a várost, meg elolvasta ezt a bejegyzést. Melyik épületet láthatjuk visszatükröződni a karácsonyi díszben?

Karácsony előtt a városban este

Most egy kicsit késve mutatom meg, hogy milyen is volt az Advent a városomban. Ebben az évben új helyen rendezték meg a karácsonyi vásár programokkal egybekötött részét. A Dobó tér teljes átalakításon megy keresztül, s ezt éppen december elején kezdték el. Először ugyanis a Minorita templom külsejét varázsolták újjá. Most már készen van, így következhet a másik projekt. A városban egyébként nagyarányú építkezések,felújítások folynak a Város megújul címmel. Majd talán egyszer erről is be fogok számolni. Tény, hogy számos utcánk, terünk, épületünk szépül, újul meg több kevesebb sikerrel. De most már beszéljenek az egri adventről a képek. Érdekes, hamarabb kerültem este a karácsonyi adventi vásárba, mint napközben.

Pavilonok sora a Főiskola előtt

Sokféle finom sajt

Az adventi vásárban természetesen inni- és ennivalók is voltak bőséggel. A hagyományos forralt bor (fehér és vörös), kürtős kalács, lángos, sült kolbász és hurka mellett képviseltette magát a vattacukor is. Most is volt sajt, mint már korábban is. Az egyikből vásároltam is, ez a sajtmester szerint elsősorban fehér borhoz ajánlható. Nekem fehér bor nélkül is jó volt.

Gyönyörűségek  a fára, illetve
asztalra, ablakba

Egy gyönyörűség közelről

Deqoupage technikával készült tárgyak gyönyörködtetik a látogatót. Akár a díszgömböket nézzük, akár a tányérokat figyeljük, de ne hagyjuk figyelmen kívül az ablakba akasztható díszeket sem. A lányom azt mondta ezek bőven beleférnének akár a párizsi kínálatba is.

A chipseket áruló pavilon előtti asztalon állt ez a gombáskosár. Hasonló volt nekem a Cserépkuckósok standján a karácsonyfalvi kirakodóban az Agria Parkban. 

Karácsonyi fenyő a
 Bazilika előtt

A fenyőfát idén szintén egy egri lakos ajánlotta fel a város számára. Az ő udvarán már túl sok helyet foglalt, így a kivágás után még sokakat örvendeztetett meg. Nappali fényben nekem jobban tetszett, de sajnos napsütésben nem tudtam fotót készíteni róla, hiszen decemberben alig volt napfényes óra városunkban, így később is csak borongós kép született róla.

Kossuth Lajos utca fényfüzérekkel borítva.

Ebben az évben a tavalyi fényfüzérek hossza egy kicsit megnövekedett, ha összehasonlítjuk a tavalyi képpel, akkor észre lehet venni a különbséget. A poszt vége felé találjátok meg az utcai képet.

A lámpaoszlop új dísze

A székesegyház előtti terelőszigeten álló lámpaoszlop is új díszt kapott. A korábbi fényeső helyett csillagos dísz került a lámpa alá. Nekem ez jobban tetszik, mint a tavalyi, de lehet azért mondom, mert már azt a sok év alatt megszoktam, ez pedig az újdonság erejével hatott.

Advent 2013

Kedves Barátaim, Ismerőseim!


Fogadjátok szeretettel e rendhagyó adventi koszorút, s mindenkinek kívánok kellemes készülődést karácsony ünnepére!

Hungarikumok napok az Agria Park udvarán

Újabb kínálattal bővült az egri paletta. A Hungarikum napok szervezői idén Egerben is meg kívánták szervezni a minőségi magyar termékek bemutatóját. Igazából én teljesen véletlenül vetődtem arra szombat délután, csak úgy. Elvileg vásárolni mentem az Agria Park-ban található DM-be, s akkor már körbenéztem itt is. Ekkor azonban csak egy szál pénztárcával indultam el, de annyira megtetszett, hogy elhatároztam másnap visszajövök ide, ha másért nem akkor azért, hogy fényképeket készítsek. Estére már kiderült, hogy más feladatom is van, mindenképpen kell vennem mosószappant a lányomnak, hogy a csomagba még fel tudjuk adni.


Tehát vasárnap délután visszatértem s megérte, mert akkor solymászok is voltak. Konkrétan ketten, az egyik fiatalember sólyommal, a másik héjával. Érdekes dolgokat tudhattunk meg mindkét madárról, aki rászánta az időt és egy kicsit odafigyelt a két fiatalemberre. Megtudtam pl. hogy mindkét madárral rendszeresen járni kell vadászni,  azt pedig meg kell tanítani nekik, hogy a madarat elfogása után nem kell megenni, hanem oda kell vinni a gazdának, aki már a betanítás után megkapja az elfogott madarat, az elfogó pedig jutalomfalatot kap a kedvenc ennivalójából. Még egy érdekesség, a sólyommal ki lehet hagyni néhány napot, úgy, hogy akkor nem a korábban megszokott gazdájával van. Amikor visszatér a gazda, a sólyommal ugyanott lehet folytatni, ahol abbahagyták. A héjával más a helyzet, ott ha 1 nap kimarad, akkor lehet elölről kezdeni mindent, mert úgy tűnik nem ismeri meg a gazdát.

Nem készítettem ugyan mindenről fényképet, de volt pl. cigányvendéglő vagy lehet romavendéglő a helyesebb. Már nem emlékszem ott hogy volt kiírva.  Csupa roma ételt lehetett kapni, a fűszerezésben biztosan különböztek a mieinktől, de névben nem. Próbát nem tettem vele, hiszen kiadós ebéd után voltam, így nem tudok róla ítéletet mondani. Azért nem mentem el tétlenül a vadhúst árúsító stan mellett sem, ugyan nem hús, de tepertőt vettem, méghozzá a szarvasét. Ízben alig különbözött a sertéstepertőtől, de összességében mégis teljesen más volt. Leginkább azt mondanám nagyon finom volt.

Mezőkövesd is képviseltette magát festett bútorral, és különböző tárgyakkal, amelyek matyó mintával voltak díszítve. Innen sem hiányozhatott a mézes termékek, lekvárok, valamint a tejtermékek standja sem. Tehát lehetett miből válogatni.

Aztán megint jött egy különlegesség, amit tokaji emberek hoztak magukkal. Volt többek között borzselé, borecet, és citromfüves mentaszörp. A borzselét és a szörpöt megkóstoltam, mindkettő ízlett. Ami nekem a legjobb volt az egészben, hogy nem lehetett rajta érezni a tokaji borok jellegzetes ízét. Később beszélgetve azt is megtudtam, hogy miért. A megoldás egyszerű, nem aszúborból készül, hanem normál borból, arra már nem emlékszem, hogy milyen fajtából. Kaptam különféle recepteket is az alkalmazásához.

A végére hagytam ami nekem talán a legjobban tetszett. Ha jól tudom Romhányból érkeztek, és csodaszép dolgokat lehetett náluk látni mázas cserépből. A színeik és formáik is nagyon tetszettek, most már sajnálom, hogy nem vásároltam tőlük, de talán még sikerül velük egyszer összefutnom valahol egy vásáron. Eddig is volt kedvencem a mázas cserépből. Ott az alkotókat ismertem, sőt tőlük a Junior Expo-n nyertem is egy készletet, aminek nagyon örültem akkor, s örülök ma is. Azóta sajnos elköltöztek a városból, jó messzire. Nekem sajnos, de nekik remélem, hogy jobb ott.
Korántsem törekedtem a teljességre, hiszen hungarikumból lényegesen több van, mint ami itt megjelent, de talán ezek állnak közel hozzám, így ezeket mutattam meg, legközelebb majd más dolgokat részesítek előnyben.

Mindenszentek 2013

 

 

 

 

 

Emlékezzünk mindazokra akik nincsenek már velünk!

 

 

Halottak napja

 

 

Halottjainkra emlékezünk,

azokra, akiket szerettünk,

de nem lehetnek már velünk.ű

 

Gyertyát gyújtunk a sírjuknál,

elmondunk értül egy halk imát,

de belül érezzók a hiányt.

 

Minden közös pillanat

az emlék csak, mi megmaradt,

de az örökkön-örökké tart.

 

S ahogy a gyertya lángja

utolsó táncát járja

könnyeinket lassan magába zárja.

                                  (Nyiraty Gábor)

Korponay Margó a Templom Galériában

Szeptemberben egy csodás kiállítást rendeztek a Templom Galériában. A festőművésznőt már ismerem kb. 30 éve, az akvarelljei mindig lenyűgöztek. Annyira színesek, élénkek, hogy öröm rájuk nézni, még akkor is, ha esetleg a témája az elmúlással foglalkozik.

Valamelyest rokoni szál is fűzi össze a két családot, anyósom, illetve Margó férjén keresztül. Korábban a kapcsolatot is tartottuk, de aztán az együttlétek megritkultak, s ma már szinte csak kiállításon, illetve az utcán találkozunk. Ez azonban mit sem von le képeinek tetszéséből, s a mi szobáink falait is díszíti 2-3 akvarellje a 90-es évek elejéről. Itt ízelítőt kaphattok belőle, mert ugyan én is fényképeztem néhányat, de azt a keretezés miatt nem nagyon lehet élvezni az eredeti környezetben. A másik pedig az, hogy ott a galéria falai között egészen másképp hat bárkire egy kép.

Ősz az Érsekkertben

Fák mögött megbújva az Excalibur étterem

Levettette szép ruháit.

Csendesen levetkezett;

Majd felöltözik, ha virrad

Reggele, a kikelet.

Aludjál hát. szép természet,

Csak aludjál reggelig,

S álmodj olyakat, amikben

Legnagyobb kedved telik.

                             (Petőfi Sándor)

Puha lehullott levelek

Most éppen itt van az egyik kedvenc évszakom az ősz. Nem biztos, hogy ezzel a verssel kellett volna kezdenem, de valahogy ez akadt először kezem ügyébe. A képeken még egyáltalán nem vetette le ruháit, inkább szinte legszebb díszében pompázott, de mire ezeket a sorokat írom már a levelek nagy része a fák alatt pihen.



Legjobban Verlaine fejezi ki nekem az ősz hangulatát. Most azonban talán az aktualitása miatt Ady Endre: Párisban járt az Ősz c. versét kellett volna választanom. Pedig én itt vagyok Egerben, s ott nem is jártam, de egy hozzám közelálló, most éppen ott tölti az idejét leginkább tanulással.

Azért én most éppen ősszel az Érsekkertben jártam. Nem is nagyon írok sokat, beszéljenek helyettem a képek. S gondoljon most mindenki arra, milyen szépen búcsúzik a természet tőlünk, illetve inkább a gyarapodást nyújtó tavasztól és nyártól, azért hogy egy kicsit megpihenjen, s a kikeletkor új erővel örvendeztessen meg mindenkit.

Most ugyan nem az Év Fáját mutatom nektek, az kb. 100 m-rel északkeletre van innen a Strandfürdő területén belül. Majd valamikor arra is sort kerítek. Ez sem kicsi fa, de azért méreteiben meg sem közelíti a másikat. A gyönyörű színekben pompázó lombkoronája miatt azonban ez is megérdemel nem is egy fényképet.

Platánfa

Platánfa

Platánfa kérge, mint egy térkép

Platánfa északi irányból

 Azt pontosan nem tudom, hogy ez keleti platán-e vagy vagy a másik, de általában Európában a keleti platán egyedeit találjuk.

Színek bűvöletében

Színek bűvöletében

 Az Érsekkerteben van egy kicsi tó is, aminek a vize még télen sem fagy be, köszönhetően annak, hogy a termálfürdőből is kap vizet. A park egyébként pont a Termálfürdőnek köszönheti a gyönyörű platánjati, hiszen itt a mikroklíma teljesen más, mint a város más részein.

Érsekkerti mesterséges tó

Sétány a fák között

Mért van, hogy a szívem

Csupa, csupa bánat? -

Siratom halálát

A gyönyörű nyárnak.

Siratom halálát

A lehulló levélnek,

Lassú hervadását

A virágos rétnek.

Siratom halálát

Égő, forró könnyel...

...Csicsergő madárdal

Tavaszi virággal

Csak mégegyszer jöjj el!

                        (Dsida Jenő)

Magyarok vására

Ebben az évben először jutottam el a Magyarok vásárára az Érsekkertben. Valahogy mindig úgy jött össze, hogy lemaradtam róla. Most pedig konkrét célom is volt. Szerettem volna olyan valódi fa kanalat venni, amivel a kedves párom a kerámia vagy éppen a teflonos serpenyőből is meg tudja enni a tejfölös tojást. Ugyanis, ha abból kivesszük akkor nagyon gyorsan el tud hűlni. Ugyan ezzel a céllal mentem le, de aztán mást is vettem. Szinte rögtön az elején megálltam, mert egy szarvasgombás termékeket áruló pultba akadtam bele. Már régóta izgatta a fantáziámat, hogy milyen is lehet a szarvasgombás íz, de valahogy eddig elkerültem. A húgom ódákat zengett róla, s azt mondta, hogy nagyon finom a szarvasgombával ízesített vaj. Itt pedig éppen azt is meg lehetett kóstolni. Megkóstoltam, de lehet valami nem volt nekem OK. Semmi különöset nem éreztem, volt ugyan egy kellemes íze, de én nem nevezném nagyon finomnak. Lehet az én ízlésemmel van a baj. Így aztán úgy döntöttem, hogy nem adok egy 80 g-os üvegért 1300 Ft-ot. Találtam viszont ott mást, ami nekem tényleg nagyon ízlett. Ez volt a sárgarépa pickle. Nem tudtam ugyan, mi az a pickle, de megkóstolva tényleg finom volt. Enyhén csípősre készítették, pont ahogy az én elvárásaimnak megfelel. Nem szeretem ugyanis a nagyon csípőset, mert akkor nem érzem az étel eredeti ízét. Nekem pedig az is kell. Ezt pedig biztosan szívesen fogom enni, akár pirítóssal, akár bundás kenyérrel vagy valami sült hússal, de nekem szendvicsben sem elképzelhetetlen.

Tovább mentem, s nézelődtem. Természetesen a különféle finom lekvárok és mézek sem hiányozhattak. Akadt olyan asztal is, ahol a méz mindenféle finom házi készítésű lekvárral volt együtt kirakva. Azokból is lehet választani zamatosabbnál zamatosabbat.
Nem feledkezhetünk meg a a házi készítésű sajtokról és füstölt hústermékekről sem. Mellettük elhaladva, ízlelőbimbókat nagyon ingerlő illatokat érezhettünk.
Azért egyéb érdekességek is voltak, találtam pl. medvehagyma termékeket kínáló árusokat. Az eladók szerint a medvehagyma készítmények használatával el lehet kerülni mindenféle vérnyomásbetegséget, tehát elfelejthetjük a vérnyomáscsökkentő használatát. Ez jó az egyénnek, ha betartja, de rossz a gyógyszergyáraknak, hiszen nekik is meg kell élni valamiből, még akkor is, ha az egyének legtöbbször a gyógyszerek mellékhatásainak összeadódásába halnak bele.

A továbbiakban láttam még olyan árusítóhelyet ahol minden az egészséges táplálkozásról szólt. Lehetett itt különféle liszteket, illetve szőlőmag-őrleményt valamint szőlőhéj-őrleményt vásárolni. Ez utóbbiak állítólag nagyon hatásosak a stressz ellen.

A csodás csipkék és hímzések sem maradhattak ki a repertoárból.

Aki ősi jelképek nézegetésére vágyott az is megtalálta magának a látnivalót. Találhattak nyakláncot medállal, gyűrűt, s kitűzőket is.

A végére hagytam, a madáretető-árust. Hogy miért? Jól elbeszélgettem vele a madarakról, az etetésről, a fecskefészek pótlásáról, s egyáltalán a madarak hasznáról, s jelenlegi veszélyeztetettségükről.