2013. november 2., szombat

Hungarikumok napok az Agria Park udvarán






Újabb kínálattal bővült az egri paletta. A Hungarikum napok szervezői idén Egerben is meg kívánták szervezni a minőségi magyar termékek bemutatóját. Igazából én teljesen véletlenül vetődtem arra szombat délután, csak úgy. Elvileg vásárolni mentem az Agria Park-ban található DM-be, s akkor már körbenéztem itt is. Ekkor azonban csak egy szál pénztárcával indultam el, de annyira megtetszett, hogy elhatároztam másnap visszajövök ide, ha másért nem akkor azért, hogy fényképeket készítsek. Estére már kiderült, hogy más feladatom is van, mindenképpen kell vennem mosószappant a lányomnak, hogy a csomagba még fel tudjuk adni.


Tehát vasárnap délután visszatértem s megérte, mert akkor solymászok is voltak. Konkrétan ketten, az egyik fiatalember sólyommal, a másik héjával. Érdekes dolgokat tudhattunk meg mindkét madárról, aki rászánta az időt és egy kicsit odafigyelt a két fiatalemberre. Megtudtam pl. hogy mindkét madárral rendszeresen járni kell vadászni,  azt pedig meg kell tanítani nekik, hogy a madarat elfogása után nem kell megenni, hanem oda kell vinni a gazdának, aki már a betanítás után megkapja az elfogott madarat, az elfogó pedig jutalomfalatot kap a kedvenc ennivalójából. Még egy érdekesség, a sólyommal ki lehet hagyni néhány napot, úgy, hogy akkor nem a korábban megszokott gazdájával van. Amikor visszatér a gazda, a sólyommal ugyanott lehet folytatni, ahol abbahagyták. A héjával más a helyzet, ott ha 1 nap kimarad, akkor lehet elölről kezdeni mindent, mert úgy tűnik nem ismeri meg a gazdát.
Nem készítettem ugyan mindenről fényképet, de volt pl. cigányvendéglő vagy lehet romavendéglő a helyesebb. Már nem emlékszem ott hogy volt kiírva.  Csupa roma ételt lehetett kapni, a fűszerezésben biztosan különböztek a mieinktől, de névben nem. Próbát nem tettem vele, hiszen kiadós ebéd után voltam, így nem tudok róla ítéletet mondani. Azért nem mentem el tétlenül a vadhúst árúsító stan mellett sem, ugyan nem hús, de tepertőt vettem, méghozzá a szarvasét. Ízben alig különbözött a sertéstepertőtől, de összességében mégis teljesen más volt. Leginkább azt mondanám nagyon finom volt.
Mezőkövesd is képviseltette magát festett bútorral, és különböző tárgyakkal, amelyek matyó mintával voltak díszítve. Innen sem hiányozhatott a mézes termékek, lekvárok, valamint a tejtermékek standja sem. Tehát lehetett miből válogatni.

Aztán megint jött egy különlegesség, amit tokaji emberek hoztak magukkal. Volt többek között borzselé, borecet, és citromfüves mentaszörp. A borzselét és a szörpöt megkóstoltam, mindkettő ízlett. Ami nekem a legjobb volt az egészben, hogy nem lehetett rajta érezni a tokaji borok jellegzetes ízét. Később beszélgetve azt is megtudtam, hogy miért. A megoldás egyszerű, nem aszúborból készül, hanem normál borból, arra már nem emlékszem, hogy milyen fajtából. Kaptam különféle recepteket is az alkalmazásához.

A végére hagytam ami nekem talán a legjobban tetszett. Ha jól tudom Romhányból érkeztek, és csodaszép dolgokat lehetett náluk látni mázas cserépből. A színeik és formáik is nagyon tetszettek, most már sajnálom, hogy nem vásároltam tőlük, de talán még sikerül velük egyszer összefutnom valahol egy vásáron. Eddig is volt kedvencem a mázas cserépből. Ott az alkotókat ismertem, sőt tőlük a Junior Expo-n nyertem is egy készletet, aminek nagyon örültem akkor, s örülök ma is. Azóta sajnos elköltöztek a városból, jó messzire. Nekem sajnos, de nekik remélem, hogy jobb ott.
Korántsem törekedtem a teljességre, hiszen hungarikumból lényegesen több van, mint ami itt megjelent, de talán ezek állnak közel hozzám, így ezeket mutattam meg, legközelebb majd más dolgokat részesítek előnyben.