Érseki Látogatóközpont /Belső 1.

Utazóláda és tartalma

Egyházi jelképek, viseletek, gyűjtemények

Főépület

Kilátás a Széchenyi utca felé

Belépés után egy kisebb csarnokban találtuk magunkat, ahol a belépőjegyet is meg lehetett vásárolni. Kaptunk egy egy elektronikus kütyüt fülessel, s már mehettünk is. A fényképezés tiltva volt, maximálisan, sem pénzért, sem máshogy. Teremőr volt sok, szinte állandóan ott voltak körülötted. Így aztán én is a neten fellelhető fotókat nézegettem, s találtam is néhányat a Paletta Online Eszterházy Károly Egyetem Hallgatói portálján és az egerhirek-hu oldalon. Ezúton köszönöm Alexander Duvancic-nak és Nemes Róbert-nek, aki az ottani fotókat készítette, hogy néhányat felhasználtam ide belőle.

A fogadócsarnokban a pénztárral szemben helyet kapott egy kávézó, ahol a Stühmer csokigyár süteményeit és egyéb desszertjeit kóstolhatjuk meg, a kávék, üdítők és egyebek mellett. A földszinten találhatunk még információs központot, ajándékboltot, kis filmvetítőt és "jégvermet". Ez utóbbiban makettek, kitömött állatok mutatják mit is őrizhettek itt, amit a főpapok élelmezésére használtak. Idáig mindent ingyenesen meg lehet nézni. Innen már csak belépővel mehetünk tovább.

Lépcsőház

Bazilika makettje

Mindjárt egy ismerős látvány fogadott az emeletre felvezető lépcső képében. Szinte a volt főiskola  - 2016 július 1. óta - ma már egyetem díszlépcsőjén érezhettem magam. Az első emeleten bepillantást kaphatunk milyen is lehetett egy sekrestye, milyen is volt egy főpapi dolgozószoba. Itt láthatunk terveket, amelyek a egyházi építményekre vonatkoztak, amelyek az egri egyházi vezetőkhöz tartoztak. Többek között megnézhettük mi közül kellett választani az építtető főpapnak a bazilikát mutató tervek közül. Itt már lehetett húzogatni a fiókokat, s így ismerkedni a különböző tervekkel. Továbbhaladva a következő termekben kaptak helyet 17 - 18 századi miseruhák, liturgikus eszközök, kelyhek, úrmutatók, ampolnák. 

Erdődy palástja

Itt látható gróf Erdődy Gábor püspök palástja, amelyet Mária Teréziától kapott a királynővé koronázása kapcsán a pozsonyi ünnepség után. Érdekessége, hogy vékony ezüstszállal hímzett. Az egész palást súlya több mint 22 kg. Jelenleg egy hatalmas tárlóban fekszik. Megnézhetünk itt utazóládákat, amelyek belsejében a püspökök személyes használati tárgyai vannak kiállítva. 

A Pipára gyújtó fiú az ajtó mellett

Mindjárt a képtárba érkezhettünk, ahol a város leghíresebb, legismertebb festménye, a Pipára gyújtó fiú is ki van állítva többek között. Ez, és a többi kép jó része korábban a várban volt kiállítva a Gótikus Palota melletti épület emeletén.

A képtár után a könyvtárba vitt utunk, ahol Eszterházy Károly gyűjteményéből láthatunk néhányat. A többi kötetet a Főegyházmegyei Könyvtárban találhatjuk, amely igen szép példája a korabeli könyvtár építészetnek. 

Madaras terem

Hamarosan a palota leglátványosabb termébe, a freskókkal díszített madaras terembe érkezhetünk, amit a maga idejében hűsölésre, pihenésre használtak. Ezen a szinten már csak 2 helyiség várt ránk a Boldoggá vagy szentté avatás valamint a Mulandóság terme. Illetve itt is volt még egy vetítő terem, ahol a városról és a környékről szóló filmeket lehetett megnézni. Mi is beültünk egy kicsit, amikor jött a teremőr és barátságosan szólt, hogy amennyiben még a második emeletet is be szeretnénk járni, akkor a filmnézést halasszuk inkább más alkalomra, hogy végig tudjuk nézni a kiállítást. 

Érseki Látogatóközpont

Központi Épület

Nagyon kíváncsi voltam milyen is belülről az Érseki Palota. Évekkel ezelőtt lemaradtam róla, amikor a Lokálpatrióta Egyesület szervezett oda bemutatót. Akkor azonban nem lehetett azt látni, ami most kiállításra került. Abban az időben még nem lehetett látogatni, annál is inkább mert korábban a Borgazdasági Kombinát központja volt annak minden irodai egységével együtt. Két évvel ezelőtt aztán felgyorsultak az események. Hazai tőkével és pályázati forrás segítségével elkezdődött egy látogatóközpont kialakítása egy olyan épületben, ami korábban mindig az egyházé volt. Később a Borgazdasági Kombinát központja volt, de egy része továbbra is egyházi tulajdonban maradt.

Bal oldali szárny, jelenleg főpapi
rezidencia

Fazola Henrik által készített
erkélyrács

Jelen pillanatban is el lehet mondani, hogy az egri Érseki Palota Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, ahol az épület egy része még mindig egyház-igazgatási funkciót tölt be. A másik részében pedig az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet megtekinteni.

Árpád-házi Szent Erzsébet

Eddig kétszer jártam a kiállítóhelyen, egyszer munkahelyi szervezésben vezetéssel, második alkalommal turistaként saját városomban, amikor is egyéb technikai vezetést vettünk igénybe a lányommal. Jó volt az első is, de ott a vezető által meghatározott tempóban kellett haladni. Nem tudtam mindent megnézni csak hallgatni. A második már ebből a szempontból jó volt, de ott meg nekünk kevés volt az idő, pedig már fél 3-kor ott voltunk – azért akkor már csak a filmvetítés hiányzott, meg az utolsó két teremben még olvasgattam volna a hallott szövegen túl.

Medence a park közepén

Története: A palota története 1690-ben kezdődött. Ekkor a visszatérő püspök nem tudta elfoglalni korábbi székhelyét a várban az ott állomásozó katonaság miatt. A korabeli levéltári források szerint 3 házat vásárolt meg a jelenlegi helyen. E három ház maradványait ki is mutatták a falak vizsgálatánál. Az első jelentős építkezés 1712-ből Erdődy Gábor püspök fennhatósága alatt történt, s jelentős részben Giovanni Battista Carlone nyomát mutatta. Ebből az időből sajnos semmilyen ingó érték nem maradt. Ezután 1720-ban és 1760-ban két részletben bővítették barokk stílusban, majd a végső formáját Fellner Jakab és Gerl József  tervei alapján kapta meg. Legkorábban Eszterházy Károly 1762 utáni idejéből nyílászárók maradtak meg az épületen. Gerl József lépcsőháza a palotában szinte megegyezik a Lyceum lépcsőházával. Ugyanazok az oszlopok, a lépcsők szélessége, mélysége. Ez azonban nem csoda, hiszen azt is ő építette. Kezdetben az épület A mostani megújult épületrészt 1950-ben államosították és az érsekség csak a rendszerváltást követően kapta vissza, meglehetősen leromlott állapotban. Az államosítást követően a borkombinát központja volt. Szerencse azonban a szerencsétlenségben, hogy nagyon sok tárgy megmaradt, berendezés megmaradt, mivel azokat behordták a kápolnába, annak pedig befalazták az ajtaját. A régi kályhákat azonban szerencsére az államosítás után sem dobták ki – úgy gondolom ezt köszönhetjük az Egri Borkombinát akkori igazgatójának is, aki ha jól tudom szintén értékelte a szépet és a múltat. Így aztán egy olyan kiállítást lehetett összeállítani, amelyben egyrészt bemutatásra kerülnek egyes püspökök, érsekek kincsei, amelyeket összegyűjtöttek, – méltó helyen őrizve – másrészt bemutathatóvá vált a megtalált használati tárgyakkal a főpapok élete.

Park a Széchenyi utca felé

A palota részeként megindult a díszkert rendbetétele is, mégpedig úgy, hogy látogatható lesz a nagyközönség számára is ingyenesen. Tehát ahhoz, hogy a díszkertben leülhessek, olvassak, esetleg egy fagylaltot fogyasszak, nem kell fizetni. Nem beszélve arról, hogy a kávézót is lehet látogatni belépőjegy vásárlása nélkül. A palota U alakban fogja körbe a kertet. A Széchenyi utca felől a Fazola Lénárd kovácsoltvas kapuja nyitja meg az utat a látogató előtt. A parkban ülőbútorok, természetvédelmi oltalom alatt álló fák, Szent Erzsébet szobra, valamint középen egy díszmedence várja a vendégeket, a palota építtetőinek domborműveivel.

Virágtartó a parkban

Érsekkert - Népkert - Érsekkert

Van Egerben egy városi park, ami először Érsekkert, majd Népkert, s a 90-es évek után újra Érsekkert nevet kapott. Korábban Püspökkertnek, a középkorban Vadkertnek, Vadaskertnek hívták. A vadaskert egészen a mai vasútállomás területéig húzódott. A XVI. században az ország vezető egyházi és világi méltóságai is szívesen jöttek ide vadászni, mert a területen lévő melegvíz-források miatt a tavak nem fagytak be s a vadkacsák szívesen időztek a vízen. Két oldalról a Klapka Gy. utca és a Hadnagy utca, keletről az Eger patak határolja. 1994 májusában természetvédelmi területté nyilvánították. 

Faállományából jelentősek a kert tengelyét képező sétányok mellett álló kettős vadgesztenyesor. Ez a fasor folytatódik az Ady Endre utcában is. Gyönyörű az a 2 méter törzsátmérőjű juharlevelű platánfa ami a strand közelében lévő sétány mellett áll. Ősszel színpompába vonja a környéket. Említésre méltó még a szecsuáni mamutfenyő. Az állatvilágának legszínesebb képviselője a patak vize felett cikázó jégmadár, de előfordul a fák között füles kuvik és gyöngybagoly.

A jelenlegi kert a XVIII. században alakult ki. A korábban vadasparkként, zöldségeskertként, illetve gyümölcsösként üzemelő terület egy részéből alakult ki a mai barokkos kert. 1730-35 között Erdődy püspök kezdte a kertet kialakítani, s a század közepén Barkóczy püspök a felsőtárkányi birtokán termelt facsemetékkel hozta létre a négyosztatú parkot.

Eszterházy Károly fallal vette körül a parkot. Az északi oldalon és a Stadion utca felől is kétszárnyas kovácsoltvas kapun keresztül juthatunk be a kertbe, melynek közepén gyalogkapu áll. Fazola Lénárd készítette a kovácsoltvas kapuszárnyakat. A műemlékek sora itt még nem ért véget. Ha az északi kapun lépünk be a kertbe, akkor jobb kéz felé a szabad területen egy díszes kőkaput láthatunk, amely a jezsuiták tulajdona volt. Ez eredetileg a Rózsa Károly utcai kertnek volt a kapuja. 1971-ben darabokra szedve szállították le a mostani helyére.

Barokk híd

Szintén műemlék a mesterséges tó fölött átívelő barokk híd is, ami eredetileg 1769-ben épült Eszterházy Károly megbízása alapján, s a Malom patakon segítette az átjutást. Középső, legmagasabb részén belül mindkét oldalon kőpad látható. Manapság igen sok házasságot kötő pár fotóhelyszíne is.

2001-ben létrehoztak a kertben egy Múzsák ligete elnevezésű területet, amelyben elsőként kapott helyet Bródy Sándor szobra. Őt követte a következő évben Gárdonyi Géza emlékműve. Sok híres költő, író (többek között Csányi Vilmos, Eszterházy Péter) ültetett itt fát.

Bródy és Gárdonyi

A park közepén a sétányok középpontjában hajdan a Szovjet hősi emlékmű állt, ennek helyére került a mostani szökőkút 2000-ben.

Szökőkút

Egri templomok I., Bazilika altemplom

Az egri székesegyház altemploma


Pyrker János László egri érsek 1832-36 között hatalmas méretű katedrálist építtetett elődje Eszterházy Károly álmának megvalósítására. Ez Pyrker első tervei között valósult meg, mert "Velencében hosszú időn át hozzászoktam, hogy a világ legszebb templomait látom, így egyre kínosabb volt számomra az egri érseki templom, alig különbözik egy falusi templomtól." írta le jegyzeteiben. Építésze Hild József lett, aki a templom alatt temetkezési helyet is kialakított. Ez a temetkezési hely a székesegyház hossztengelyére merőlegesen, a kereszthajó alatt fekszik. Három helyiség alkotja. Ha lemegyünk az oldalsó bejárat melletti lépcsőn, rögtön látjuk mind a három termet. Az első téglalap, a második kör, a harmadik nyolcszögletű terem.

Pyrker érsek szívének nyughelye

A harmadik nyolcszögletű teremben Eger érsekei, püspökei nyugszanak. Itt láthatjuk Pyrker János László középen elhelyezett vörösmárvány síremlékét. Alatta a szíve urnában van elhelyezve különös végakarata szerint. Teste az osztrák Likienfeldben nyugszik. Életútkutatója szellemes módon így fejezte ki e különös helyzetet: " Lilienfeldben nyugszik egy szívtelen ember, Egerben pedig egy embertelen szív." Ő Egerért nagyon sok mindent tett. Amikor Velencéből (ott pátriárka volt, de az olaszok nem szívelték, hogy egyházi vezetésük élén nem olasz ember áll) áthelyezték Egerbe, az itteni érseki palotához még abban az évben új szárnyat építtetett, hogy magával hozott mintegy 200 képének méltó helye legyen. (ma ezek a képek a Szépművészeti Múzeum birtokában vannak)

Ugyanebben az évben Rajzoskolát alapított, hogy az iparostanoncok műszaki rajzot tanulhassanak. 1828-ban alapította az első magyar nyelvű tanítóképzőt, mert észrevette, hogy az elemi iskolákban képzetlen oktatók tanítják a nebulókat. Városszépítő Komissiót alapított, akik felügyeltek a városban az építkezésekre, segítségükkel alakították ki az utcákat. Létrehozta és két ütemben megvalósította egy korszerű gyógyfürdő alapjait a régi törökfürdő helyén. Az egri vár kultuszát is megteremtette, parkosíttatta a várat, létrehozatta a Kálváriát, s Marco Cassagrande, velencei szobrász alkotását - Szent István király szobrát - a feltárt várbeli székesegyház romjai között egy gótikus oszlopra állíttatta. Az ő érdeme, hogy a Setét Kapuban elhelyezésre került Dobó István vörösmárvány szakofágjának fedlapja.

Telekessy püspök nyughelye, hozzá fűződik a mostani patikamúzeum

A nyolcszögletű terem legrégebbi lakója(újratemették az új székesegyház megépítése után) Telekessy István püspök, akinek az ideje alatt költözött le a várból a püspökség a Szent Mihály templomba, ami a mai székesegyház helyén állt. Ő lett egyidejűleg az akkor egyesült Heves és Külső Szolnok vármegyék örökös főispánja is. Ő védte a várost Rákóczi kurucaival szemben is. Később, amikor 1705-ben Rákóczit fejedelemmé választották Szécsényben, szintén Telekessynek tette le a fejedelmi esküt. Mivel ő aktívan részt vett a szabadságharcban az esztergomi érsek 1709-ben megfosztotta főpapi méltóságától, amit később a bécsi nuncius közbenjárására 1711-ben kapott vissza.

Utódja Erdődy Gábor volt, aki továbbfejlesztette a szemináriumot, amellyel új tanrend került bevezetésre, megnövelve ezzel a tanulmányi időt. Ekkor települtek le Egerben a trinitáriusok és az irgalmasok is akik kórházat üzemeltettek. Megépíttette a püspöki palota középső szárnyát, amelyet Giovanni Carlone tervezett.

Következő jelentő egyházi vezetőnk Eszterházy Károly volt, akinek a nevéhez fűződik a Lyceum építtetése, az érseki palota bővítése a kápolnával, a főépület két kocsi-behajtójának elkészíttetése, a szeminárium kápolnájának építtetése, és több oltárkép megfestetése (Minorita, Ferences templom, a székesegyházban pedig Szent István és Szent László képeinek festetése). Ő létesített az öreg papoknak otthont, létrehozta az Érsekkert kerítését, főkapuját, megcsinálta a fürdő bővítését, terveket készíttetett a leendő főszékesegyházra, amit azonban már nem tudott megvalósítani. Ő volt Eger utolsó püspöke, ugyanis 1804-től VII Pius pápa az egri püspökséget érseki rangra emelte.

Elhagyjuk a nyolcszögletű termet, a középső kör alakú helyiség középpontja a bazilika főkupolája alatt helyezkedik el a székesesgyház energetikai központjában. Középen egy egyszerű oltárt találunk 8 dór oszloppal körbevéve, amely az őskeresztény istentiszteleti helyre emlékezteti a betérőt.

Következő jelentős személyiség Samassa József volt, aki 1873-tól töltötte be az egri érseki széket. Nevéhez fűződik az első óvoda alapítása, ami az Egri Dohánygyár épületében jött létre az itt dolgozó nők gyermekeinek elhelyezésre. A gyermekekre - míg az édesanyák dolgoztak - apácák vigyáztak.

Jelentős személyiség volt még az egyházmegye életében Dr. Szmrecsányi Lajos, aki 1912-től foglalta el az érseki széket egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig. 3 évtizedes munkássága alatt elődjeihez hasonlóan sokat jótékonykodott. Az I. világháborúban az érseki palota hadikórházként működött. 1917-ben a gyöngyösi tűzvész után a károsultakat segítette. Ideje alatt telepedtek meg Egerben az Orsolyita rend tagjai és a szegénygondozó nővérek. Ebben az időben egyetlen koldus, hajléktalan sem maradt a városban ellátatlanul.

Halála után 1943-tól Czapik Gyula lett az érsek 1956-ig. Több száz szerzetest próbált megmenteni az internálástól. Személyének a megítélése a kommunista állammal folytattott tárgyalásai miatt negatív, mondván megalkuvó volt. Álnéven irodalmi műveket publikált. Halálától 1969-ig az állami nézet szerint nem volt feje az egri érsekségnek.

Ebben a részben van még a sírja Rajner Károly egri kanonok, amori püspöknek, aki bőkezű adományokkal segítette az egri oktatást és Dr Antalóczy Lajosnak, aki 2000-ben történt haláláig az Egri Egyházmegyei Könyvtár igazgatója volt.

Az altemplom téglalap alakú részében urnás temetkezési helyet alakítottak ki, amelyet már bárki megvásárolhat. A belső két helységben csak egyházi alkalmazottak vagy azok családtagjai vannak elhelyezve. De hogy valami családi vonatkozást is mondjak. Itt van az emléktáblája anyósom dédapjának Korponay Józsefnek, aki ügyvéd volt Heves vármegyében. Örökös sírhelyet váltott meg, de csontjai már egy közös sírboltban fekszenek a 70-es évek vége óta.

A közös sírhely, amelyben csontjai a feleségével együtt találtak örök nyugalomra.