Egri Templomok I. Pyrker János László a templomépítő

Az elfeledett templomépítő Pyrker János László II.

Barabás Miklós: Pyrker

Az előző részt itt olvashatjátok!
Pyrkert a pápa is nagyon kedvelte, mikor megismerte munkáját az „ad limina” alkalmával. Ez normál körülmények között egy érsekre levetítve 10 percig tartott, azonban Pyrkernél másfél óráig, s tovább is kívánt vele beszélni, így látogatásának 2. és 3 napján is magához hívatta. Pyrkert bíborossá szerette volna kinevezni, de ezt a főpap nem fogadta el, ő inkább a császárhoz szeretett volna hű maradni, mert onnan nagy segítséget kapott. Inkább Fischer egri érsek helyre szeretett volna menni. Kinevezése 1827-re sikerült. Kérte, az egyházmegyét, hogy bevonulása alkalmával ne rendezzenek nagy ünnepséget, csak szerény legyen a beiktatás. Ezt azonban csak ő kívánta, a tényleges fogadtatás főúrhoz illően történt.

Meggyőződése volt, hogy nagy egyházmegyéhez nagy templom illik. Már Eszterházy Károly érseknek is megfogant a fejében valami hasonló gondolat, de a végső megoldás azért csak Pyrkerre maradt. Ennek megfelelően cselekedett. Keresett egy tervezőt, aki aztán megbízást kapott az épület tervezésére. Az első bemutatott tervet ugyan elutasította Egerre vonatkozóan – nem tartotta elég impozánsnak az egyházmegye méretéhez – de azért ez is megvételre került, s ez lett később Polgárban a Nagyboldogasszony Templom.

Velence, San Marco

Eger, Bazilika

A további tárgyalások során már sikerült a főpap gondolatairól pontosabb képet alkotni, így a megbízott tervező Hild József már az érsek számára is megfelelő tervet mutatott be. Az érsek álma tulajdonképpen egy a velencei San Marco székesegyházra valamennyire hasonlító templom volt, amiből aztán elég sok meg is valósult. Pl. a két épület tájolása megegyezik. Az egri székesegyház boltívei, impozáns belső tere is erre emlékeztetnek(szerintem elég halványan, már jártam a velenceiben is, mondjuk a boltív tényleg megvan, de a díszítés miatt egészen más a két templom jellege). S hogy ne csak beszéljek mutatom is a légi felvételen a tájolást.

A középkori Szt. Mihály templom helyén 1831-ben kezdték el építeni, s másfél év múlva már álltak is a falak. Ez abban az időben nagy szó volt a templom méreteihez képest. Érdekes módon érték ezt el. Egyrészt több építőmestert alkalmaztak, másrészt az érsek fát hozatott az erdeiből, amiből aztán folyamatosan egyre magasodva széles állvány épült a falak köré. Ezeken az állványokon aztán ökrös szekerek jártak fel s alá kövekkel megrakottan, s ott vehették le róla az anyagot, ahol éppen szükség volt rá. Teljesen készen, tehát bevakolva, szobrokkal, domborművekkel, néhány festménnyel, és az alapvető berendezésekkel 5 év múlva lett. A szobrokat szintén egy olasz mester Marco Casagrande készítette. Az ő alkotásai a székesegyház előtt álló 4 nagyméretű szobor(Péter és Pál apostol, s Szent István és Szent László királyunk), valamint a bazilikán kívül és belül található összes dombormű. Az oltár mellett álló két angyalt is ő faragta, ezeknek másolatai megtalálhatóak Olaszországban. Ott azonban lényegesen kisebb templomban kerültek elhelyezésre, s szinte óriásnak látszanak, szemben az itteni arányokkal aminek éppen megfelelnek.  A felszentelésre 1836 május 7-én került sor. Erre Pyrker érsek meghívta a császárt is, de a meghívó sajnálatos módon egy hivatalnok kissé fölényeskedő jegyzetével került a császár elé, aki ez alapján úgy határozott, hogy József nádort küldi el a megszentelésre. Ő azonban megbetegedett és csak egy helyettes látogatta meg az egri bazilika felszentelését. Ezen Pyrker igencsak felháborodott, mert nem tudta mire vélni az „elutasítást”. A beszédet végül is Lonovics csongárdi püspök mondta.

Pyrker egyházias gondolkodását mutatja, hogy a lépcsők mellett két szent királyunk és a két apostol vezeti a látogatót Isten hajlékába.





Pyrker nemcsak főpap, hanem politikus is volt. Főispánja volt Heves és Külső Szolnok vármegyéknek. Aztán jött egy önjelölt Miskolcról, aki ki akarta neveztetni magát hogy mehessen az országgyűlésbe – ez sikerült is neki – Keglevics báró segítségével Pyrker tudta nélkül. Ezen a főispán nagyon felháborodott s itt is hagyta a várost, visszatért Bécsbe. Élete további részében a az ausztriai Bad Hofgastein-t Európa egyik legelőkelőbb fürdőjévé tette. Megoldotta azt – a szigetelt csővezetéket akkor még nem nagyon ismerték – hogy a forrástól a víz viszonylag kis hőveszteséggel jusson el a medencékhez. Élete végén azért valamennyire sikerült a városhoz „visszaédesgetni”. A városban ő építtetett egy olyan épületet, amit kimondottan katonák elszállásolására használtak. Korábban a városban állomásozó katonai vezetőket a polgári lakosságnál helyezték el, ami nem kis megterhelést jelentett az egyes családoknak. Ez most a Magyar Nemzeti Bank épülete a városban a Bazilika oldalával párhuzamosan. 1847 12. 02-án halt meg, végrendelete szerint testét a lilienfeldi apátságban, míg szívét az egri székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Miért is vált halála után elfeledetté. Ő a császári ház kegyeltje volt. Halála után következett a szabadságharc, ami ugye nem nézte jó szemmel az ilyen embereket, tehát akkor szinte teljesen feledésbe merült. Utána pedig nem volt aki kibogarássza az „ismeretlenség” homályából.

A főpap egészalakos képét Barabás Miklós készítette el 1842-ben. Ez a kép 1948-ig a mai Polgármesteri Hivatal dísztermét ékesítette, ezután pedig az Egri Vár Képtárába került. Ma is ott látható. Egerben jelenleg egyedül a Bazilika melletti tér viseli a nevét, korábban a mai Egészségház utcát is szintén róla nevezték el.

A székesegyházat a pápa a XX. század második felében emelte basilica minor rangra – az országban 15 hasonló rangú templom van.

Még egyszer köszönet Czakó kanonok Úrnak a történetért!

Egri templomok I., Bazilika altemplom

Az egri székesegyház altemploma


Pyrker János László egri érsek 1832-36 között hatalmas méretű katedrálist építtetett elődje Eszterházy Károly álmának megvalósítására. Ez Pyrker első tervei között valósult meg, mert "Velencében hosszú időn át hozzászoktam, hogy a világ legszebb templomait látom, így egyre kínosabb volt számomra az egri érseki templom, alig különbözik egy falusi templomtól." írta le jegyzeteiben. Építésze Hild József lett, aki a templom alatt temetkezési helyet is kialakított. Ez a temetkezési hely a székesegyház hossztengelyére merőlegesen, a kereszthajó alatt fekszik. Három helyiség alkotja. Ha lemegyünk az oldalsó bejárat melletti lépcsőn, rögtön látjuk mind a három termet. Az első téglalap, a második kör, a harmadik nyolcszögletű terem.

Pyrker érsek szívének nyughelye

A harmadik nyolcszögletű teremben Eger érsekei, püspökei nyugszanak. Itt láthatjuk Pyrker János László középen elhelyezett vörösmárvány síremlékét. Alatta a szíve urnában van elhelyezve különös végakarata szerint. Teste az osztrák Likienfeldben nyugszik. Életútkutatója szellemes módon így fejezte ki e különös helyzetet: " Lilienfeldben nyugszik egy szívtelen ember, Egerben pedig egy embertelen szív." Ő Egerért nagyon sok mindent tett. Amikor Velencéből (ott pátriárka volt, de az olaszok nem szívelték, hogy egyházi vezetésük élén nem olasz ember áll) áthelyezték Egerbe, az itteni érseki palotához még abban az évben új szárnyat építtetett, hogy magával hozott mintegy 200 képének méltó helye legyen. (ma ezek a képek a Szépművészeti Múzeum birtokában vannak)

Ugyanebben az évben Rajzoskolát alapított, hogy az iparostanoncok műszaki rajzot tanulhassanak. 1828-ban alapította az első magyar nyelvű tanítóképzőt, mert észrevette, hogy az elemi iskolákban képzetlen oktatók tanítják a nebulókat. Városszépítő Komissiót alapított, akik felügyeltek a városban az építkezésekre, segítségükkel alakították ki az utcákat. Létrehozta és két ütemben megvalósította egy korszerű gyógyfürdő alapjait a régi törökfürdő helyén. Az egri vár kultuszát is megteremtette, parkosíttatta a várat, létrehozatta a Kálváriát, s Marco Cassagrande, velencei szobrász alkotását - Szent István király szobrát - a feltárt várbeli székesegyház romjai között egy gótikus oszlopra állíttatta. Az ő érdeme, hogy a Setét Kapuban elhelyezésre került Dobó István vörösmárvány szakofágjának fedlapja.

Telekessy püspök nyughelye, hozzá fűződik a mostani patikamúzeum

A nyolcszögletű terem legrégebbi lakója(újratemették az új székesegyház megépítése után) Telekessy István püspök, akinek az ideje alatt költözött le a várból a püspökség a Szent Mihály templomba, ami a mai székesegyház helyén állt. Ő lett egyidejűleg az akkor egyesült Heves és Külső Szolnok vármegyék örökös főispánja is. Ő védte a várost Rákóczi kurucaival szemben is. Később, amikor 1705-ben Rákóczit fejedelemmé választották Szécsényben, szintén Telekessynek tette le a fejedelmi esküt. Mivel ő aktívan részt vett a szabadságharcban az esztergomi érsek 1709-ben megfosztotta főpapi méltóságától, amit később a bécsi nuncius közbenjárására 1711-ben kapott vissza.

Utódja Erdődy Gábor volt, aki továbbfejlesztette a szemináriumot, amellyel új tanrend került bevezetésre, megnövelve ezzel a tanulmányi időt. Ekkor települtek le Egerben a trinitáriusok és az irgalmasok is akik kórházat üzemeltettek. Megépíttette a püspöki palota középső szárnyát, amelyet Giovanni Carlone tervezett.

Következő jelentő egyházi vezetőnk Eszterházy Károly volt, akinek a nevéhez fűződik a Lyceum építtetése, az érseki palota bővítése a kápolnával, a főépület két kocsi-behajtójának elkészíttetése, a szeminárium kápolnájának építtetése, és több oltárkép megfestetése (Minorita, Ferences templom, a székesegyházban pedig Szent István és Szent László képeinek festetése). Ő létesített az öreg papoknak otthont, létrehozta az Érsekkert kerítését, főkapuját, megcsinálta a fürdő bővítését, terveket készíttetett a leendő főszékesegyházra, amit azonban már nem tudott megvalósítani. Ő volt Eger utolsó püspöke, ugyanis 1804-től VII Pius pápa az egri püspökséget érseki rangra emelte.

Elhagyjuk a nyolcszögletű termet, a középső kör alakú helyiség középpontja a bazilika főkupolája alatt helyezkedik el a székesesgyház energetikai központjában. Középen egy egyszerű oltárt találunk 8 dór oszloppal körbevéve, amely az őskeresztény istentiszteleti helyre emlékezteti a betérőt.

Következő jelentős személyiség Samassa József volt, aki 1873-tól töltötte be az egri érseki széket. Nevéhez fűződik az első óvoda alapítása, ami az Egri Dohánygyár épületében jött létre az itt dolgozó nők gyermekeinek elhelyezésre. A gyermekekre - míg az édesanyák dolgoztak - apácák vigyáztak.

Jelentős személyiség volt még az egyházmegye életében Dr. Szmrecsányi Lajos, aki 1912-től foglalta el az érseki széket egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig. 3 évtizedes munkássága alatt elődjeihez hasonlóan sokat jótékonykodott. Az I. világháborúban az érseki palota hadikórházként működött. 1917-ben a gyöngyösi tűzvész után a károsultakat segítette. Ideje alatt telepedtek meg Egerben az Orsolyita rend tagjai és a szegénygondozó nővérek. Ebben az időben egyetlen koldus, hajléktalan sem maradt a városban ellátatlanul.

Halála után 1943-tól Czapik Gyula lett az érsek 1956-ig. Több száz szerzetest próbált megmenteni az internálástól. Személyének a megítélése a kommunista állammal folytattott tárgyalásai miatt negatív, mondván megalkuvó volt. Álnéven irodalmi műveket publikált. Halálától 1969-ig az állami nézet szerint nem volt feje az egri érsekségnek.

Ebben a részben van még a sírja Rajner Károly egri kanonok, amori püspöknek, aki bőkezű adományokkal segítette az egri oktatást és Dr Antalóczy Lajosnak, aki 2000-ben történt haláláig az Egri Egyházmegyei Könyvtár igazgatója volt.

Az altemplom téglalap alakú részében urnás temetkezési helyet alakítottak ki, amelyet már bárki megvásárolhat. A belső két helységben csak egyházi alkalmazottak vagy azok családtagjai vannak elhelyezve. De hogy valami családi vonatkozást is mondjak. Itt van az emléktáblája anyósom dédapjának Korponay Józsefnek, aki ügyvéd volt Heves vármegyében. Örökös sírhelyet váltott meg, de csontjai már egy közös sírboltban fekszenek a 70-es évek vége óta.

A közös sírhely, amelyben csontjai a feleségével együtt találtak örök nyugalomra.

Egri templomok I., Bazilika külső

Székesegyház kívülről

A főszékesegyház

Szabadon álló épületére már a városba érkező vendég felfigyelhet rá a 25-ös út, Egerlátó megnevezésű helyéről ami a városba érkezést 2-3 km-rel előzi meg. Amíg a városban nem épült meg a mostani 25-ös út (1981) addig egyenesen idáig vezetett az útszakasz, amivel meg lehetett közelíteni a várost. Itt aztán egyenesen az oldalába érkezett meg az utazó, s legtöbbször meg is állt, mert hiszen ezt látni kell.

A székesegyház méretei igen tekintélyt parancsolóak: szélessége 53 m, hosszúsága 96 m, a magassága, ha jól emlékszem 54 m. Az előtte álló szobrok közül csak 3-at tudok mutatni, mert a negyediket nem sikerült úgy lefényképezni, hogy az felismerhető is legyen. Miután felmentünk a lépcsőkön, megérkezünk a 2004 óta meglévő bronz bejárati ajtóhoz, ami télen zárva van, ilyenkor az ettől balra lévő ajtón kell bemenni vagy az oldalbejáraton, amit az előző sorozat egyikén láthattok.

Története, építése

Az egri egyházmegyét még I. István királyunk alapította 1004-ben. A város első székesegyházát a mai vár területén kezdték el építeni. Ezt az épületet aztán többször lerombolta a történelem, ami először román, majd gót stílusban épült fel. Már az is monumentális volt azon korok mércéjével. Ma már a várban meg lehet nézni az Ispotály Pincében egy animációs filmet, ami a vár történetét mutatja be, ebben megtalálhatjuk az eredeti kinézetét, és a feltételezett formáját. Azért feltételezett, mert nagyon kevés adat maradt fenn róla.

Aztán az 1552-es ostrom után a kanonokok testülete leköltözött a városi Szent Mihály plébánia templomba, amely aztán 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház szerepét. E templom eredeti építéséről szinte nincs is adat, de tény, hogy 1310-ben egy plébánosát már említik. A város és az egyházmegye lakossága azonban növekedésnek indult, így szükségessé vált nagyobb templom építése. Így az eredetit Telekessy István által bővítették, amelyet jelentősen átdolgozva, majdnem a kétszeresére bővítve Erdődy Gábor fejezett be 1727-ben.

Az 1800-as években az egyházközség lakosainak növekedésével, a főpásztorok már érseki rangot kaptak. Először Eszterházy Károly adott megbízást Grossmann Józsefnek, Zillach Györgynek tervek készítésére. Ezek a tervek nem kerültek megvalósításra Eszterházy más irányú elfoglaltsága, majd későbbi halála miatt. Az 1827-ben érseki székbe helyezett Pyrker János velencei pátriárka terveket készíttetett Johann Baptist Packh bécsi építésszel, egy újabb még nagyobb székesegyház építésére. A terven megjelenő hatalmas campanile (harangtorony) az érsek velencei emlékei tükröződnek vissza. Ezen építész terveit jelentős bírálat érte, az akkori közvélemény szerint milyen az a templom, aminek se kupolája, se tornya nincs. Végül is Hild József tervei alapján kezdik meg az építését 1831. február 16-án. '33 őszére már állnak a falak és a tetőzet egy része is helyére került. A jól szervezett építés, és a nagy iramban folyó munka lehetővé tette, hogy az érsek 1837. május 6-7-én országos ünnepség keretében a főszékesegyházat felszentelhesse. Ekkor azonban még nem a mai formájában kell rágondolnunk, hiszen a belső munkálatok tovább folynak, mind a berendezés, mind a díszítés tekintetében.

Külső monumentális szobordíszeit és a templombelső 28 falmezejét Marco Casagrande olasz szobrász készíti el. 1833 és 1840 között.

Külső leírása

A főszékesegyház (Pyrker tér 1.) a líceum épületével szemben helyezkedik el. A térről 18 m széles, 2 X 26 fokos díszlépcső visz a bejárathoz, amelynek támfalain a már előbb említett szobrász homokkő szobrai állnak. Alul Szt. István és Szt. László, a fölső támfalnál Péter és Pál apostolok szobrai állnak. Pál apostol fémkardja Szilvásváradon készült. 1960-ban Péter apostol szobrát újra kellett faragtatni a homokkő mállékonysága miatt. A bejárat előtt 8 simatörzsű korintuszi oszlop áll, melyek a timpanont tartják. A timpanon alján futó gyámköves párkány az egész épületen körbefut. Középen látjuk a magas egyenes záródású főkaput, kétoldalt pedig szemöldökpárkánnyal díszített mellékbejáratot. A bejárati ajtók felett Casagrande 3 domborműve: balra a Pieta, jobbra a 12 éves Jézus a templomban, középen Jézus kiűzi az árusokat a templomból.

 

A homlokzaton két építészeti felirat(Venite adoremus Dominum = Jöjjetek imádjátok az Urat!, Decursu unius lustri exstructa = öt év alatt felépítve), valamint az épület tetején lépcsőzetes talapzaton a Hit, Remény és Szeretet szimbolikus kőalakjait láthatjuk.

 

Déli homlokzata erősen tagolt vakárkádívek osztják részekre, míg a belső terek természetes megvilágítását félköríves ablakokkal van megoldva. Oldalsó bejárta a kereszthajóba vezet. Hátrább az torony földszinti bejárata előtt 4 oszlopon nyugvó kocsialáhajtó és sekrestyebejárat. A gyámköves főpárkány a tornyon is körbefut. E felett baluszteres könyöklőpárkány fut körbe a négy oldalon egy-egy félköríves záródású ablakkal, amelyek felett körben a toronyórákat láthatjuk. E felett minden oldalon hármas harangablak, efölött baluszterrel körülvett erkélyt látunk, amelyen félgömbsisakkal fedett hengeres építményben végződik a torony.

A tornyokban 4 harang a bal/északi/ oldaliban van a nagyharang/Mihály/, aminek súlya 6.015 kg. 2001-ben öntötték újra az 1944-ben hadicélokra elszállított régebbi helyett. A végleges helyére állítás előtt a templom mellett volt leállítva, akkor bárki megnézhette közelről. Jókora daru kellett, hogy a több mint 40 m magasra felemelje és beállítsák a helyére. Gyönyörű zengő hangja van. A déli harangtoronyban 3 harang lakik József (3.300 kg), Lajos (1.350 kg), és János (580 kg).

Északi homlokzata megegyezik a délivel de itt nincs bejárat, mert ezen a részen belső kápolna épült, amit belülről közelíthetnek meg, valamint itt hiányzik a kocsialáhajtó is.

Nyugati, hátsó homlokzatán a szentély zárófalát 4 falpillér tagolja, valamint vakívezetek.

Tetejét zöldre festett bádog borítja az egykori vörösréz-borítás helyett.

Az egri Bazilika az ország 3 legnagyobb egyházi épülete között van. Ha a férőhelyek számát nézzük, akkor a 3., mivel a Szent István Bazilika a legtöbb személy befogadására ad lehetőséget. Az alapterületre nézve a 2. itt csak az esztergomi előzi meg (legjobb ismereteim szerint). Az pedig már szubjetív, hogy nekem a legszebbek között van.