2012. május 13., vasárnap

Egri Vár IV.

Haladunk tovább a bástyák mentén


Egy kicsit megint elkalandozok, de a római számról jut eszembe. A 4-et én így tanultam: IV. Régi épületeken láttam ezt a megjelölést is. IIII. Miért mondom most éppen ezt? Felújították a Bazilika toronyóráját, s a számlapon is a régebbi jelölés szerepel. Gondolom én, hogy régebbi, mert csak régi épületen láttam. S nemcsak Magyarországon, hanem Horvátországban egy rovinj-i házfalon is láttam így jelölni a számot. Nálunk sem változtatták meg a számot, hanem az eredeti számlap került felújításra, a mutatót pedig új bevonattal látták el. De folytassuk már a várat, mert soha nem érünk a végére. Azért azt hozzáteszem, nagyon sokat lehet róla mesélni, hiszen akkora történelme van, annyi építmény, tárgy, esemény kapcsolódik hozzá, hogy az irodalma is több kötetet tölt ki. Én itt csak gyenge kezdő vagyok a nagyokhoz képest, de azért megteszem, amit tudok, hogy bejárjátok velem kedvelt, gyönyörű városom egy-egy darabját.

Belépünk a Varkocs kapubástyán, s máris teljesen a belső várban vagyunk. A délnyugati várfal nagy valószínűséggel a XIV. sz. ban épült több töréssel a vonalában. Bal oldalra haladunk tovább. Szinte azonnal a kapu mellett lépcsősor vezet fel a várfalra, amin keresztül eljuthatunk a Gárdonyi sírjáig és tovább. Ez majd egy másik jegyzet lesz. Jobb kéz felé látjuk az Ágyúdombot. Ide már 1987-ben nemzeti zászlót húztak fel, mégpedig annak tiszteletére, hogy éppen 300 éve került vissza a török kezéről a vár a honi vitézekhez. Akkor még egyedülállóan volt az országban a vár fokán nemzeti lobogó. Ugyanebben az évben vette fel a kapcsolatot a siegeni és az egri várbaráti kör, amiről már itt írtam. Most azért szépen sétáljunk el az Ágyúdomb mellett – itt is szoktak a végvári vitézek bemutatót tartani a Végvári Vígasságokon, és más jeles ünnepek alkalmából. Ki van állítva rajta egy ágyú, amit a kornak hűen mintáztak meg, vesszőkasok között.

Ha elhagyjuk az Ágyúdombot, rögtön bal kéz felé egy kisebb bástya következik amit szoktak Kovácsok bástyájának is nevezni. Ezt a kutatók kétlik, mert nem találtak semmilyen kovács mesterségre utaló leletet a környéken. Ők a Kovácsok helyét a Varkocs kaputól inkább jobb kéz felé teszik a Kálvária domb alá. Az viszont tény, hogy innen van szinte a legpazarabb kilátás a városra és nagyon jó képeket lehet készíteni a belsejéből.


Alig hagyjuk el ezt az építményt, s már itt is van a Dobó Bástya. A várnak ez a része maradt meg a legépebb formában, s a legnagyobb tömegben is. Felújításakor, több szintet képeztek ki a belsejében, kiállító helyiségekkel és konferenciateremmel. Tartozik hozzá egy terasz is, amin fogadásokat, sőt akár esküvőket is rendezhetnek. Tavaly júniusban itt volt szerencséje a lányomnak egy fogadáson részt venni, az Agria Universitas Egyesület rendezte, ami egy konferencia záróeseménye volt. Eger egyik legjobb étterme vonult ki a helyszínre jobbnál jobb falatokkal.

Rendezvényterem a Dobó-bástyában
Lépcsősor a szintek között
Rendeznek itt különböző kiállításokat is, pl. 3 évvel ezelőtt a Múzeumok éjszakáján Jókai Mór díszmagyar ruhája érkezett ide a Petőfi Irodalmi Múzeumból. Ilyenkor általában előadások is hangzanak el az éppen idehozott kiállítási darabbal kapcsolatban, de akár más témában is, ami a várossal kapcsolatos. Most éppen a „Kisváros a felhők fölött” címmel Eger a polgárosodás útján. Május végén a EVBK itt is tart majd vezetést, akkor majd erről is tudósítok itt, már én is kíváncsi vagyok rá.

Föld-bástya
Most egy kicsit kimegyünk a várfalon kívülre, a majdani vár mellett felvezető sétaút nyomvonalán, mert a következő két bástyát innen látjuk jobban. Tehát a Dobó bástya mellett dr. Veres Gábor muzeológus vezetésével kimentünk a várfalon kívülre a leendő Várfalsétányra, ami a Dobó utcából nyílik a várfal mellett köti össze az Almagyar dombot a városközponttal. A várfalon belül itt helyezkedik el a Képtár. Most ugyanezt az utat csak a váron keresztülsétálva lehet megtenni, amihez bizony sétajegyet kell váltani vagy EVBK tagnak kell lenni.


A harcok idején a nyugati várfal védelmét a Dobó-, a Tömlöc- és a Föld-bástya együttesen biztosította. Ezekből kereszttüzet zúdíthattak az előttük lévő lejtőre. A következő bejegyzésben majd szót ejtek a várépítészetről egy kicsit, mondjuk úgy nagyon alapfokon.

Lejárat az egyik ágyúterembe
Most a nyugati várfal mellett vagyunk kívülről, s már látjuk a Föld-bástyát is. Ezt kezdetben palánk vette körül, kétszintes volt, amiből a fölső elpusztult, az alsó szintre vezető lépcsőt feltárták, ez ágyúterembe vezethetett le. A Föld-bástya szinte eltakarja a Tömlöc-bástyát, ami így szinte a vár belsejében helyezkedett el. Ez a bástya az 1552-es ostrom után épült, s nagy szerepe volt az 1596-os ostromban is. A török hódoltság alatt elhanyagolt állapotba került, egy részét feltöltötték. Jóformán csak az északi része látszik tisztán, a többit körbeveszi a Föld-bástya.