Szökőkút és egyebek az Érsekkertben

Szökőkút

 Az előző bejegyzésben megemlítettem, hogy a sétányok kereszteződésénél jelenleg egy szökőkút áll.

1990-ben elszállították innen a Szovjet hősi emlékművet, aztán sok évig üresen állt a középső terület. 2000-ben került ide egy szökőkút, amelynek eredetije a Bárány uszodában állt. Azt a szökőkutat 1925-ben létesítették és a fürdő átépítéséig 1952-ig ott is maradt, majd elbontották.

A másolat szökőkút most is virágokkal övezve áll a park közepén. Minden évben, évszakonként más és más virágok díszítik körülötte a parkot. Nyári melegben a gyerekek szívesen hűsítik magukat vizével.

Excalibur étterem

A tótól nem messze várja a vendégeket az Excalibur Középkori Lovagétterem, úgy ahogy az illik. Belépve rögtön a kősziklába szorult kard vár mindenkit. Ha tovább is maradunk és valamit szeretnénk enni is, akkor az ételeket valódi középkori megfogalmazásban írt étlapról választhatjuk ki. Hamar nyakunkba akasztják a kendőt, hiszen itt kézzel is lehet enni a fogásokat, természetesen evőeszközt is használhatunk, ha úgy gondoljuk.

Vacsora közben

Középkori hangulatban

Legyen itt egy kis ízelítő a vacsora hangulatából, amikor először voltunk ott vacsorázni kedves ismerősökkel. Azóta még jártunk néhányszor az étteremben, s a hangulat azóta sem változott. A gyertyás üvegek most már még több faggyút viselhetnek.

Kifelé a parkból a Zenepavilonba ütközünk, ahol nyáron keddenként zenés műsorok várják a közönséget. Ezek ingyenesek, bárki meghallgathatja az előadókat.

Zenepavilon

Az Érsekkert kerékpárút felőli részét díszíti Kerényi Jenő Thália c. mészkőből készült szobra. Ez eredetileg az 1965-ben épült új színház mellé készült, de valamiért mégsem került oda.

Érsekkert - Népkert - Érsekkert

Van Egerben egy városi park, ami először Érsekkert, majd Népkert, s a 90-es évek után újra Érsekkert nevet kapott. Korábban Püspökkertnek, a középkorban Vadkertnek, Vadaskertnek hívták. A vadaskert egészen a mai vasútállomás területéig húzódott. A XVI. században az ország vezető egyházi és világi méltóságai is szívesen jöttek ide vadászni, mert a területen lévő melegvíz-források miatt a tavak nem fagytak be s a vadkacsák szívesen időztek a vízen. Két oldalról a Klapka Gy. utca és a Hadnagy utca, keletről az Eger patak határolja. 1994 májusában természetvédelmi területté nyilvánították. 

Faállományából jelentősek a kert tengelyét képező sétányok mellett álló kettős vadgesztenyesor. Ez a fasor folytatódik az Ady Endre utcában is. Gyönyörű az a 2 méter törzsátmérőjű juharlevelű platánfa ami a strand közelében lévő sétány mellett áll. Ősszel színpompába vonja a környéket. Említésre méltó még a szecsuáni mamutfenyő. Az állatvilágának legszínesebb képviselője a patak vize felett cikázó jégmadár, de előfordul a fák között füles kuvik és gyöngybagoly.

A jelenlegi kert a XVIII. században alakult ki. A korábban vadasparkként, zöldségeskertként, illetve gyümölcsösként üzemelő terület egy részéből alakult ki a mai barokkos kert. 1730-35 között Erdődy püspök kezdte a kertet kialakítani, s a század közepén Barkóczy püspök a felsőtárkányi birtokán termelt facsemetékkel hozta létre a négyosztatú parkot.

Eszterházy Károly fallal vette körül a parkot. Az északi oldalon és a Stadion utca felől is kétszárnyas kovácsoltvas kapun keresztül juthatunk be a kertbe, melynek közepén gyalogkapu áll. Fazola Lénárd készítette a kovácsoltvas kapuszárnyakat. A műemlékek sora itt még nem ért véget. Ha az északi kapun lépünk be a kertbe, akkor jobb kéz felé a szabad területen egy díszes kőkaput láthatunk, amely a jezsuiták tulajdona volt. Ez eredetileg a Rózsa Károly utcai kertnek volt a kapuja. 1971-ben darabokra szedve szállították le a mostani helyére.

Barokk híd

Szintén műemlék a mesterséges tó fölött átívelő barokk híd is, ami eredetileg 1769-ben épült Eszterházy Károly megbízása alapján, s a Malom patakon segítette az átjutást. Középső, legmagasabb részén belül mindkét oldalon kőpad látható. Manapság igen sok házasságot kötő pár fotóhelyszíne is.

2001-ben létrehoztak a kertben egy Múzsák ligete elnevezésű területet, amelyben elsőként kapott helyet Bródy Sándor szobra. Őt követte a következő évben Gárdonyi Géza emlékműve. Sok híres költő, író (többek között Csányi Vilmos, Eszterházy Péter) ültetett itt fát.

Bródy és Gárdonyi

A park közepén a sétányok középpontjában hajdan a Szovjet hősi emlékmű állt, ennek helyére került a mostani szökőkút 2000-ben.

Szökőkút

Eger-patak II.

Normál vízállás

 
A fenti képen is magasabb a vízállás, mint általában, néhány nappal ezelőtt készítettem, kiadós esőzés után. Nyári aszály idején azért sokkal kevesebb a víz benne.

Csak érdekességként említem meg, hogy a Bakonyban is van Eger-patak, ami Kab község határában ered és 32 km megtétele után Badacsonytördemic határában éri el a Balatont. Nem érdekes, azt itteni Eger patak meg Balaton község határában ered.

Mandarinréce

Térjünk azonban vissza ide. Élővilágáról is lehet sokat beszélni. Mostanában figyelünk fel újabb madárfajok megjelenésre, ami a mandarinrécét jelenti. Jégmadarat – amelyik az egyik legszínpompásabb madár az országban – már korábban is megfigyeltek errefelé. A vadkacsa szinte állandó lakója a pataknak, és előfordul, hogy gémek(szürke és vörös) fehér gólya füsti és parti fecske is megjelennek.

Legjellemzőbb halai a fejes domolykó, a pisztráng és a jászkeszeg. Egy időben halászat is folyt a patakon, de a 20. századi vízszennyezésnek köszönhetően a halállomány jelentősen lecsökkent, csupán a torkolatvidéken maradt kevés kereskedelmi célú halászat. Ma Eger környékén mindössze hobbi-horgászokat lehet megfigyelni.
Az állatokat szintén nem én fényképeztem, köszönöm az alkotóknak.

Fejes domolykó

Jászkeszeg

Még egy érdekesség. A patak a városban a 19. század folyamán többször okozott olyan árvizet, ami s Széchenyi utcán majd’ másfél méteres magassággal hömpölygött. Amikor középiskolásként a városban jártam a Bajcsy-Zsilinszky utcán, jóval fejmagasság felett láttam egy táblát, amit az 1878-as év jelentős magasságú árvizének emlékére helyeztek el. A városban több helyen is van ilyen. – Lehet egy későbbi bejegyzés témája lesz. – Sokáig nem tudtam elképzelni, hogy ez a viszonylag kis patak hogy tudott ekkora árvizet okozni. Mígnem aztán vagy 6-7 évvel később egyszer Budapestre utaztam, s az egykori földrajztanáromat is láttam felszállni a vonatra. Egy kupéba ültünk le. Én tudtam, hogy ő igen sokat tud a városról, így hát megkérdeztem tőle ezt is. Tőle hallottam először. Azóta már többször  is szó volt róla olyan helyeken ahol megfordultam.

Vízszint jelző tábla

Tényleges magasság

Az 1750-es évek vége felé még másképpen nézett ki a patak, több kisebb ágra oszlott, szigeteket képezett, s állítólag akkor bővizűbb is volt. Eszterházy Károly püspök a patak árvizeinek pusztítását megelőzendő kőgátat(Posuerunt) építtetett. E kőgát több mint 200 m hosszú volt, 4 m széles és 5 m magas a mai Cifrakapu térnél húzódott. Akkoriban a gát mögötti terület viszonylag lapos, mocsaras volt. A 19 sz. elején sokszor tett jó szolgálatot a városnak ez a gát. Azonban 1878. augusztus utolsó napján a városban alig 2 óra alatt majdnem 50 mm csapadék hullott, s Bélapátfalva térségében a Bélkő körzetében még ettől is több csapadék hullott. A patak sekély medre nem bírta elvezetni ezt a hatalmas tömegű vizet, először Szarvaskőben végzett nagy pusztítást. Eger előtt Felnémeten kilépett a medréből s elterült a Posuerunt előtt, de nem tudta sokáig megtartani és éjfél körül rázúdult az alvó városra. Elsősorban a belvárost érintette az árvíz. Akkor még megvolt az Érsekkert déli fala, s ez visszaduzzasztotta a városra a víztömeget. Több helyen mértek 2 m-nél is magasabb vízállást. Reggel 7 órára az Érsekkert fala átszakadt, s ekkor gyors apadás kezdődött meg. Az árvíz csak a Barátok hídját kímélte meg, több ház romba dőlt, s 8 halálos áldozata is volt. A hat évvel korábban átadott Füzesabony – Eger vasútvonal töltését is elmosta ez az árvíz az Eger-Kistálya szakaszon.

Posuerunt

Magas vízállás

Vizi bicikli út a bal oldalon

Azóta ekkora árvizek nem voltak, de árhullám többször is vonult le a patakon. Többször alig néhány cm-rel a híd alatt folyt a víz. Ilyenkor aztán a régebben és nemrégen épült mederben vezető kerékpárút is víz alá kerül, s „vizibicikli út” lesz belőle. Becsületére legyen mondva a Városgondozásnak, hamar letakarítják az oda lerakódott iszapot. Nekem még nem volt szerencsém látni ilyen magas vízállást, így itt is mások fényképein mutatom meg. Amikor én arra jártam kiadós eső után, már levonult a magas víz. A két utolsó nem a saját képem, egy egri oldalról vettem le, ahogy mondtam én még nem jártam ilyen magas vízállásnál a patak közelében. Ha jól emlékszem Vámos Béla fotója, ezúton is köszönöm neki.

Eger-patak I.

Városunk legnagyobb folyóvize, ami a nevéből kifolyólag sem lehet nagy, de folyóvízként átszeli a várost. Több kisebb patak torkollik a város területén is bele, amelyek a környező területek csapadékvizét gyűjti össze. Az egyik ilyen patak Szépasszony-völgye felől éppen a régi pincénk közelében folyik. Csapadékos időben bizony újabban a pincénkben is megjelent a víz, így aztán az is lassan tönkremegy. Régen ezzel nem volt ennyi gond, akkor még folyamatosan használták a kerti ásott kutakat öntözésre(ez most is fellendülőben van, úgy gondolom), így a talajvíz magasságát rendesen kordában tudták tartani. Ha mégis megjelent a víz a pincében, akkor szivattyúval esetleg rásegítettek. 

Gyerekkoromban gyakran jártam a nagyi unokatestvérének a házában(szüleim házától kb. 150 méterre), ami mögött hatalmas kert húzódott. Annak a végében folyt a patak. Aztán múltak az évek, a közelben felépült egy OMV benzinkút, a pataknak ezt a részét pedig lefedték, s csak 150-200 m után került megint fedetlenné.

Egy másik patak Felsőtárkány felől igyekszik a becsatlakozni, azt gondolom, ez szállítja az időszakos Imó forrás vizét is. Ez a forrás nem elég, hogy időszakos, de emellett még a kifolyása is érdekes, hiszen gejzírként tör föl, nem kevés kirándulót örvendeztetve meg szépségével. Mi is jártunk már arra nem is egyszer, erről itt a képes bizonyíték is.

Most már elég a mellébeszélésből, lássuk ténylegesen a város folyóvizét. A térség vízrajzának meghatározó eleme Balaton községben ered a Vajda-kútnál. Onnan aztán folyamatosan gyűjtve a vizet egyre nagyobb lesz, míg aztán kb 68 km megtétele után a Tisza tóba ömlik Poroszló és Négyes között. A Tisza-tavat körülölelő kerékpárút is áthalad felette odáig nem jutottam el (én még nem kerékpároztam körbe a tavat, csak Poroszlótól Kisköréig tekertem, tehát pont ellenkező irányba). Ha jól emlékszem a Bükki Nemzeti Park szervezett olyan túrát, ahol végig lehetett túrázni az Eger-patak folyását az eredésétől a torkolatáig. Úgy emlékszem azt mondták, nem lehetett mindenhol a mederben menni (hiszen nincs kiépítve), de nagyjából követni lehetett a haladását. Három városon és tizenhárom községen halad át útján. Az 1950-es évek előtt a felső folyáson több vízimalmot építettek (szám szerint 20-at), amely megváltoztatta a természetes vízjárását. Jelen pillanatban a patak mellett már egy sem áll, csak utcák őrzik az emlékét a Felsővárosban Malom, a Kallómalom illetve Malomárok utca. Már megint nem tudok rövid lenni, de hogy írjam le röviden, mikor annyit lehet róla mesélni.

Egy kicsit mégis változtatok eredeti tervemen, hogy egy bejegyzés lesz belőle, inkább kettőben mesélek.

Régi új terek Egerben - Dobó tér

Madártávlatból

Polgármesteri Hivatal a szökőkúttal

Ez az a tér, ami egy kicsit megosztotta az egrieket, van aki azt mondta szebb lett, van aki arra esküdözött, hogy jobb lett volna az eredeti elrendezést meghagyni, s úgy feljavítani a teret. Leginkább az lehet a legfőbb indok a változás ellen, hogy nehéz elfogadni az újat. Eltávolították innen a Végvári Vitézek szobrát, ami saját önálló teret kapott. A tér burkolatát már mindenképpen fel kellett volna újítani, így ebből a szempontból is megújult a tér. Kapott egy szökőkutat, ami nem is igazán szökőkút, de nem tudom pontosan minek nevezzem.  Nekem a szökőkút az, ami valamilyen magasságra felmegy - tehát nem a talajszintről emelkedik 20-100 cm magasságra - majd onnan esik le a víz, vagy folyik le. Itt a tér kövezetébe helyezték a kutat, ami változó időközönként tör fel vastag sugarakban változó magasságra. Nekem jobban tetszett volna egy hagyományosabb fajta. Ez biztosan a gyerekek kedvence, hiszen nyáron fel-le szaladgálnak a vízsugarak között. Láttam van olyan funkció is a szökőkút programjai között, ami vízpermetet juttat a levegőbe - ez a rekkenő nyári forróságban valóban jól esik  - az őszi hűvösben már csak mint köd funkcionál, azt meg szerintem kevesen szeretik.

Ködös szökőkút

A tér átépítése itt sem haladt zökkenőmentesen - emiatt csúszott is egy kicsit a tér átadása - a régészek itt is találtak egy kis feltárni való középkori emléket. Az egykori cserzőműhelyből találtak leleteket, amelyek közül az egyiknek a mentését a tavalyi Múzeumok éjszakáján a várban meg is lehetett nézni.

Építés alatt

Dobó szobor - letisztítva

A másik jó dolog, ami történt, hogy a szobrokat megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és oxidrétegtől, így most Dobó István szobra is sokkal szebb lett.
Én a padokkal nem vagyok megelégedve. Korábban szép kovácsoltvas padok voltak ívesen elhelyezett fa ülőlécekkel. A mostani padok engem nem csábítanak leülésre az egyenes ülőfelülettel és háttámlával.

Dobő tér - hivatal esti fényben

Minorita templom

A Polgármesteri Hivatal tényleg a tér egyik dísze lett, hogy elvitték előle a vitézek szobrát, de ezzel a tér egy kicsit szokatlanná, s talán sivárabbá is vált. A fák jórésze megmaradt, de ültetett egynyári virágokat nem láttam. Lehet én voltam figyelmetlen, de mentségemre legyen mondva, a nyár jó részét kint töltöttem Parádon munkával, s amikor hazajöttem nem igazán akartam a városba menni sétálgatni. Majd a következő nyáron talán egy kicsivel többet nézelődök a saját városomban.

Sokak mondták azt is, hogy a tér elvesztette a barokk jellegét, holott az ott található jelentősebb épületek pontosan ezt sugallják. Nekem is inkább modern, mint barokk, pedig a minoriták Szent Antal temploma megérdemelné, hogy hozzá igazodjon a tér stílusa. Nem vagyok benne szakértő én csak a mások véleményét mondom ebből a szempontból. Ahogy már korábban is mondtam, nekem a tér üresebb, és kevésbé barátságos lett. A többit megmutatják a fotóim, s el lehet dönteni kinek hogy tetszik.

Dobó tér - Rálátás a várra