2016. február 9., kedd

Eger-patak I.




Városunk legnagyobb folyóvize, ami a nevéből kifolyólag sem lehet nagy, de folyóvízként átszeli a várost. Több kisebb patak torkollik a város területén is bele, amelyek a környező területek csapadékvizét gyűjti össze. Az egyik ilyen patak Szépasszony-völgye felől éppen a régi pincénk közelében folyik. Csapadékos időben bizony újabban a pincénkben is megjelent a víz, így aztán az is lassan tönkremegy. Régen ezzel nem volt ennyi gond, akkor még folyamatosan használták a kerti ásott kutakat öntözésre(ez most is fellendülőben van, úgy gondolom), így a talajvíz magasságát rendesen kordában tudták tartani. Ha mégis megjelent a víz a pincében, akkor szivattyúval esetleg rásegítettek. 
Gyerekkoromban gyakran jártam a nagyi unokatestvérének a házában(szüleim házától kb. 150 méterre), ami mögött hatalmas kert húzódott. Annak a végében folyt a patak. Aztán múltak az évek, a közelben felépült egy OMV benzinkút, a pataknak ezt a részét pedig lefedték, s csak 150-200 m után került megint fedetlenné.
Egy másik patak Felsőtárkány felől igyekszik a becsatlakozni, azt gondolom, ez szállítja az időszakos Imó forrás vizét is. Ez a forrás nem elég, hogy időszakos, de emellett még a kifolyása is érdekes, hiszen gejzírként tör föl, nem kevés kirándulót örvendeztetve meg szépségével. Mi is jártunk már arra nem is egyszer, erről itt a képes bizonyíték is.

















Most már elég a mellébeszélésből, lássuk ténylegesen a város folyóvizét. A térség vízrajzának meghatározó eleme Balaton községben ered a Vajda-kútnál. Onnan aztán folyamatosan gyűjtve a vizet egyre nagyobb lesz, míg aztán kb 68 km megtétele után a Tisza tóba ömlik Poroszló és Négyes között. A Tisza-tavat körülölelő kerékpárút is áthalad felette odáig nem jutottam el (én még nem kerékpároztam körbe a tavat, csak Poroszlótól Kisköréig tekertem, tehát pont ellenkező irányba). Ha jól emlékszem a Bükki Nemzeti Park szervezett olyan túrát, ahol végig lehetett túrázni az Eger-patak folyását az eredésétől a torkolatáig. Úgy emlékszem azt mondták, nem lehetett mindenhol a mederben menni (hiszen nincs kiépítve), de nagyjából követni lehetett a haladását. Három városon és tizenhárom községen halad át útján. Az 1950-es évek előtt a felső folyáson több vízimalmot építettek (szám szerint 20-at), amely megváltoztatta a természetes vízjárását. Jelen pillanatban a patak mellett már egy sem áll, csak utcák őrzik az emlékét a Felsővárosban Malom, a Kallómalom illetve Malomárok utca. Már megint nem tudok rövid lenni, de hogy írjam le röviden, mikor annyit lehet róla mesélni.



Egy kicsit mégis változtatok eredeti tervemen, hogy egy bejegyzés lesz belőle, inkább kettőben mesélek.