Költészet napja a Varázstoronyban ! Camera Obscura

Most pedig elérkeztem egy kis ismétléssel a 100. bejegyzésemhez. Igyekszem folyamatosan bővíteni, de nem mindig jut rá időm. Most is már két hete voltam ezen a programon. Ha nem írom le szinte azonnal, akkor elfelejtem a felét. De sajna ahhoz is idő kell, ráadásul akkor friss az élmény később már megkopik! Most azért ez nem látszik, mert ezt folyamatosan írtam szinte két hete, de naponta csak keveset. Elég a bevezetésből íme a Költészet napi látogatásom!

Április 11. a Költészet Napja. Jeles költőn születésnapját ezzel is ünnepeljük. Az EKF Varázstornya érdekes módon szervezet köré programot.

Úgy gondoltam részt veszek rajta, hiszen így bejuthatok szinte mindenhová, s mivel az EKF Gyakorlóiskolájában dolgozom, így nem is kellett fizetnem érte. A gyülekező 14:30-kor volt. Az ebéd utáni mosogatásból alig értem le, de aztán kiderült még várhatok is egy kicsit, mert csak 3 órakor indul a csoport fel a toronyba. Addig én elmentem egy kicsit körbe az emeleteken fényképezni, miután megkóstoltam egy kis Panyolai elixírt a birsalmaféléből. Nem mondom, finom volt. Aztán majdnem addig elnézegettem, hogy lemaradtam a csoporttól, s megdönthettem a 7 emelet lépcsőzési rekordját. Éppen felértem a Varázsteremhez, amikor mondták, hogy még két emelet, mert a Camera Obscura-ban kezdünk. Levegőt alig kaptam, de azért felértem, csak kicsit lett melegem.

Beléptünk a kicsi terembe, ahol gyorsan hallhattunk egy rövid tájékoztatást a szerkezet történetéről, működési elvéről. Akit érdekel, itt megnézheti. Az asztal még mindig az eredeti, amit Hell Miksa terveztetett és szereltetett be. Működési elve nagyon egyszerű, két tükör által leképezett képet szinte diaképként vetít ki az eredeti asztal fehér felületére. Lehet változtatni a tükrök helyzetét, dőlésszögét, s ennek megfelelően változik a kép is. Az asztal magasságának változtatásával élesíteni lehet a képet. Természetesen jó időben fényes élénk színű kép tárul elénk, de borús időben a kép is eléggé szürke. Ha jól emlékszem, akkor Európában talán csak az egri működik a megépített 3 közül.  Vonzóvá teszi a kirándulást, az Egerbe érkező idegeneknek ez a kuriózum.

Az eredeti asztal

Szerencsénk volt, mert sütött a nap. Én eddig ott 2-szer jártam, de egyszer borús volt, egyszer pedig esett az eső. Eddig egyszer próbálkoztam fényképpel, akkor nem, de most azért sikerült néhány.

Tehát mondtam, hogy a programot a Költészet Napja köré szervezték, ez itt azt jelentette, hogy azokat az épületeket néztük meg, ahol valamilyen jeles költő vagy író élt, lakott, tanult vagy alkotott. Aztán pedig az ő Egerrel kapcsolatos művéből volt felolvasás.

Most mi is ezzel járunk körbe a városban. Elsőként a Foglár utcai Hittudományi Főiskola épületénél időzünk el egy kicsit. Itt alapítottak legkorábban jogi képzést, ahol tanult, a későbbiekben tanítóképző lett. Itt nem is egy híres személyiség fordult meg. Jeles költőnk Petőfi Sándor is ellátogatott ide s a papokkal jól elmúlatta az időt. Egri tartózkodását versben is megörökítette, amiben a jóféle egri bort is megemlíti.

Az egykori jezsuita gimnázium épülete után a Bükk hegységre nézünk Szarvaskő felé. Hosszabb volt az út a két település között, amíg volt püspökünk át nem vágatta az Eger és Szarvaskő között húzódó hegycsoportot. Azóta ezen keresztül tudunk eljutni a községbe.

Az előtérben feltűnik az un. rác templom. Az alatta lévő épület annak idején Vitkovics Mihály egri születésű költőnek adott otthont. Most egy Vitkovics emlékszoba van kialakítva az épületben. Innen már írtam egy ismertetőt, itt olvashatjátok.

Gyorsan megérkeztünk a várhoz, azonban itt nem maga a vár az érdekes, hanem a felette megbújó lakóház, amely a város leghíresebb írójának, Gárdonyi Gézának adott otthont. Leghíresebb művében az Egri csillagokban emlékezik meg a városról, és annak török ostromáról. A városban egy középiskola és a színház viseli nevét. Barátja Bródy Sándor szintén sokat alkotott itt, a város a Megyei Könyvtár nevében is megemlékezik róla. A két írónak az Érsekkertben a Múzsák ligetében szobrot is állítottak.

Gárdonyi Géza színház

Bródy Sándor Megyei Könyvtár

Egri költő volt még Kálnoky László, akinek emléktábláját a Telekessy utcában őrzi egy ház, ezt rálátás hiányában ki kellett hagynunk. Így körbeértünk a városban, kicsit hamarabb, mint annak idején én a blogírás kezdetekor, s megismertük a város néhány épületét irodalmi szempontból.

Lefelé menet kinéztünk még a teraszra, ahonnan alulról is láthatjuk azt a kupolát, ami a Camera Obscurát rejtette. Innen a Varázstorony planetáriumi részébe mentünk át, amit az érdekes fizikai bemutatók mellett alakítottak ki.

EKF Varázstorony

EKF Varázstorony

Ha már befejeztük itt a nézelődést menjünk át a keleti terembe, amiben ma „varázslatos” eszközök hozzák a látogatókhoz közelebb a fizikát. Itt mindenki kézzel fogható közelségből ismerkedhet meg alapvető fizikai jelenségekkel.

Van itt például Van de Graff-féle szalaggenerátor(szikrainduktor). Ez kis feszültséget alakít át nagyfeszültséggé, működése hasonló mint a transzformátoré. Ezzel kapcsolatban van egy középiskolai történetem. Volt fizikatanárunk behozta az órára ezt a szalaggenerátort, hogy bemutassa működését. Elindult a generátor, amihez közelíteni kellett volna egy szigetelt végű vezető pálcát, hogy a kisülés megtörténhessen. A másik keze azonban valamilyen oknál fogva közelebb került a generátor gömbfejéhez és így bőrön keresztül sikerült a kisülés. Tanárunk mindent eldobott és egy megfelelő hangjelenség kiadása után igen gyorsan hátraugrott, arról nem is beszélve, hogy a haja szála jelentősen elkezdett meredezni, s úgy is maradt jó ideig.

Ez azonban csak egy érdekesség volt, meg lehet itt figyelni légpárnás asztalt, ahol nem súrlódik a korong, így ujjal megpöccintve rögtön a másik oldalon találjuk. Bemutatják a Bermuda-háromszög rejtélyének egyik lehetséges megoldását is a Bermuda hengerben. E szerint a tengerfenéken zajló vulkanikus tevékenységnek köszönhetően sok gáz képződik, így a víz sűrűsége lecsökken s a hajó elmerülhet. A hengerben lévő hajó nem süllyed el, mert nem telik meg vízzel, hanem vissza felemelkedik.

Jó „játék” a gondolkodó golyósor is, amelynek a lényege, hogy amennyi golyót ütköztetünk az egyik oldalon a másik oldalon is annyi golyó fog kilendülni. Nagyon keveset soroltam fel még, de hogy ki ne maradjon az optikai törvényszerűségeket bemutató tükörsarok is az érdekességek közé tartozik, említsük még meg a hőlégballon működésének bemutatását. Aki bővebben érdeklődik, hogy milyen eszközök találhatóak a Varázstoronyban, azoknak ideteszek egy linket, ahol tovább tanulmányozhatják a körülöttünk lévő világ csodáit.

A varázsterem egyik felében kapott helyet a mini Planetárium is. Pillanatok alatt a csillagok között találjuk magunkat és megismerkedünk a Naprendszer érdekességeivel. Megismerhetjük csillagok mozgását méghozzá úgy, hogy könnyen bele is szédülhetünk.

Kiltáts a teraszról

Miután kicsodálkoztuk magunkat a Varázsteremben, s megszédült a fejünk a Planetáriumban lépdeljünk tovább felfelé, míg fel nem érünk a 8 emeleti teraszra. A terasz közepén egy téglaépület helyezkedik el, amit ha körbejárunk madártávlatból figyelhetjük az épületeket, megnézhetjük merre is jártunk idáig, vagy ha itt kezdtük a várossal az ismerkedést, akkor mit is nézhetünk még meg a továbbiakban. Egy magasságban vagyunk a Bazilika timpanonjával. De nem fejeztük azért még itt be a látogatást, hiszen még hátra volt a Camera Obscura. Itt most visszautalok a blogom elejére, ami tulajdonképpen itt kezdődött el.

Hogy mi a története? Egerben a Lokálpatrióta Egylet most 2011-ben 4. éve szervez Városi sétát Egri séták egrieknek címmel. 2008-ban egy alkalommal a Csillagászati Múzeumot tekintettük meg, s útközben kiléptünk a teraszra. Körbefényképeztem a várost. Én pedig a „61-esek ide” topikban nagy mesélő vagyok, mert szinte minden ilyenről beszámolok a társaknak. Ők aztán azt írták nekem, hogy jó lenne, ha egy helyen összefoglalva láthatnák. Utána következő évben találkozót szerveztünk a városban. Nekem rejtett célom az is volt, hogy amikor közösen felmegyünk a teraszra, akkor „felmérést” végzek, ki mennyire ismerte meg a várost a blogból. Aztán ebből nem lett semmi, mert ugyan már ½ 2-től bent voltunk a főiskolán, de ott a sok néznivaló között a teraszra alig jutott idő.

A történet után tovább egy kicsit az ismerkedéssel. A Camera Obscurához még egy emeletet kell mennünk. Amíg várakozunk a tulajdonképpeni sötétkamrára, addig megnézhetjük az ablak alatt passage távcsövet, ami mellett eredetileg csillagászati óra állt, ami hol eltűnt hol megkerült, de 1929-ben valójában nyoma veszett.

Camera Obscura, ilyet láthatunk.

A Camera Obscura egyszerű optikai eszköz, amelyet a viktoriánus korban a tengerparton a turisták szórakoztatására használtak. Tudomásommal az egri a kontinens legrégebben működő panorámavetítő-rendszere. Hell Miksa a Líceum lakóinak és a püspök vendégeinek szórakoztatására tervezte, csillagászati funkciója soha nem volt. Alkotórésze egy csapóajtóval ellátott fémhenger, amelynek belsejében síktükör és sík-domború lencse van. Az egész szerkezet működése nem más mint tükör, lencse, vetítővászon és sötétkamra együttese. A fogaskerék forgatja körbe a lencsét és a tükröt, így szinte 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk. Természetesen legszebb képet napsütéses időben csodálhatunk meg. Nekünk a találkozón sikerült, de amikor nyáron voltam fent, akkor éppen esős napot fogtunk ki vendégekkel és sajnos ezt sem lehetett teljes szépségében megcsodálni.