Karácsonyi fények Egerben

Régen nem mutattam képeket az adventi fényekről Egerben. Most volt egy délutánon kis időm, amikor körbejártam nagyjából a várost. 

A Bazilika szinte egész évben ki van világítva, de az oldalánál az utak kereszteződésében álló lámpaoszlopon csak ilyenkor advent idején gyúlnak fel a fények.

Ebben az évben ez volt az újdonság. Este kivilágításban, a másik képen pedig napközben, amikor legalább az is látszik, hogy ez Kálvin ház és a Centrum közötti Gárdonyi téren van elhelyezve. Ideális helyszín volt nagyon sok embernek, hogy szelfit készítsenek ezzel a háttérben. 

Betlehem a Gárdonyi téren.

Végvári vitézek tere háttérben a kivilágított Dobó bástyával.

Végvári vitézek terén a patak partjára levezető lépcsőkön az egri és Eger környéki óvodákba, általános iskolákba járó gyerekek számára felállított fenyőfák, amelyre kiakaszthatják az általuk készített karácsonyi dekorációkat. 

Egriek kedvenc találkozóhelye a Szenátor-ház Adventi sátra, ahol mindenféle karácsonyi finomságot lehet kapni a forralt bortól kezdve a sült gesztenyén át, a csokis banánig.

Fénygömb

Karácsonyi fenyőpompa

Most pedig természetesen a Dobó tér. Eger központi tere a most már hagyományos fénygömbbel, amelynek a belsejében le lehet ülni, kicsit pihenni a sok nézelődés közepette egy pohár forralt borral a kézben. Aztán a feldíszített fenyőfa, az elmaradhatatlan elárusító házikók és a Polgármesteri hivatal feldíszített homlokzata.

Jégpalotát hirdeti a kapu a polgármesteri hivatal előtt. Ha belépünk a földszinti előtérbe, bal kéz felé látjuk a Mézesváros kiállítás darabjait, jobbra pedig a pályázatra készült gyerekrajzokat. Ha itt továbbmegyünk, akkor a nemrég épült üvegterembe jutunk - ezt most Jégpalotának nevezték el -, ahol a gyerekeknek szerveztek különféle kreatív foglalkozásokat

Mézesváros részlete a kiállításon.

Érsek utca ünnepi díszben

Érseki palota és udvara. Ebben az évben először itt is voltak házikók, amelyekben hasonlóan lehetett vásárolni, mint a Dobó téren.

Széchenyi utca az elmaradhatatlan felirattal, amellyel én is boldog ünnepeket kívánok!

 Az egyetem dísztermének erkélye fénydíszben

Fényfonalak összessége a Kossuth Lajos utca fáin, amivel ez a hely mindenki szívébe belopja magát, aki karácsony előtt erre jár.

Török fürdők a városban - Valide Szultána fürdő

Évekkel ezelőtt egy városi séta keretében jártam a mai Tinódi Sebestyén téren a Valide szultana Török Fürdő romjai között. Akkor még valóban csak romok voltak, s a nagyközönség számára nem is volt látogatható. A romok védőtető alatt bújtak meg, az utcáról csupán egy tábla jelezte, hogy mit rejt a palatető.Tábla ma is van, csak egy kicsit más lett, már idegen nyelven is ki van írva, mit láthatunk itt, ha belépünk..

A városban több fürdő is épült a sok éves török uralom alatt. A  török fürdő kétféle lehetett. Az egyik a hévizes fürdő "ilidzsa" a másik pedig a gőzfürdő "hamam". Egerben mindkettőből volt, a történeti források szerint összesen 4. A hévizes fürdő a mai napon is üzemel, a Reumakórház mellett, s nem egy reumás betegnek hoz enyhülést, vagy akár gyógyulást, ha időszakosan is. A másik pedig a gőzfürdő volt - tisztasági fürdő - ahol gőzzel fűtötték föl a levegőt a kellemes fürdési hőmérsékletre.

Ebből található a városban a  Tinódi Lantos Sebestyénről elnevezett téren.
Először a nevéről: Valide szultana fürdője. Ez lefordítva szultán nagyasszonyt jelent, amely oszmán címet a szultán anyja viselt. Ő volt az uralkodó fia után a legfontosabb személy volt a birodalomban, egyben fia háremének legfőbb ura. Tehát róla kapta nevét a fürdő. A fürdő a város visszafoglalása után rövid ideig még mint fürdő működött. Utána viszont többek között raktárként és koldusok menedékeként is  üzemelt, s a 19. sz. közepén bontották le. A XX. században aztán újra kezdődtek a feltárások, amely aztán hosszan elhúzódott. Végül 1984-ben fejeződött be Gerő Győző és Fodor Lajos munkájával.
A törökfürdő, törökül hamam az arab és török területen elterjedt közfürdők neve az iszlám egészségkultúra fontos része. A Korán előírásai szerint a hívők csak folyóvizet használhattak a tisztálkodáshoz. Ezért nem volt a fürdőkben kád, illetve medence. Viszont sok csobogó kútból jó sokat lehetett találni. A klasszikus török fürdő három részből állt. Ezek voltak az öltözőterem, az átmeneti helyiség és a forró fürdőterem. A külső térből egy folyosó vezetett be az öltözőterembe, ahol a vendégek megszabadulhattak az utcai ruháiktól. 

A fürdő légjáratai amelyek a megfelelő
 hőmérsékletet adták.

Boltíves fürdőkamrák/régi kép

Mai állapot, immár tetőtartó gerendák nélkül

Az iszlám vallás fontos szerepet ad a test megtisztításának. A vallási előírások szerint Allah-hoz fordulás előtt rituálisan meg kell mosakodni. A Korán szerint egyébként is fontos a test tisztán tartása. Ebben bizony jóval a keresztény vallású világ előtt jártak, hiszen már a 12-13. századtól kezdve alkalmazták ezt, amikor a nyugati világban még bőven dívott a paróka, a testet nehéz ruhák fedték, amibe nem volt egyszerű felöltözni. A szultáni udvarnak, vagy magasabb rangú tisztviselőknek külön fürdőjük volt, de a köznép számára is építettek ilyen létesítményeket, hiszen ők nem engedhettek meg maguknak saját házi fürdőt. Ez azonban nemcsak a tisztálkodás helye volt, hanem itt szerezték be egymástól az információkat, játszottak, vagy egyszerűen csak pihentek és kényeztették magukat.

Az egri fürdőben az öltözőterembe vezető folyosó már szinte teljesen elpusztult, de a terem maga megmaradt, a kisebb fülkékkel. Ezek, valamint a gőz folyosói a régebbi képeken azért jobban láthatóak voltak, de az is igaz, hogy úgy a látogatók előtt nem maradhatott volna meg épségben. Így most rácsozat fedi, ez biztosítja a védelmét, hogy még sokáig épségben megmaradhasson az utókornak. A fényképen így sokkal kevésbé látható, hiszen az objektív nem tud úgy szelektálni ahogy a szemünk. Így szerencsém van mindenkinek bemutatni aki erre jár, hogyan is nézett ki a védőrács nélkül. A séta alkalmával még védőrácsok nem voltak, így még eredeti látványt nyújtott a fürdő a sétálóknak.

Jelenleg így figyelhetjük meg a fürdő maradványait. Sokat láthatunk így is.

Török fürdők a városban

Megtaláltam a jegyzeteimet amit még majdnem 10 éve készítettem az előadáson. Fodor László régész tartott egy ismertetőt az egri török fürdőkről. Így most én is kiegészítem egy kicsit, hogy pontosabbak lettek az ismereteim, s nemcsak az emlékezetemre hagyatkozom. Újra át fogom nézni a Valide szultána fürdőről készített bejegyzésemet is, s ha kell akkor módosítom benne az ismeretet.

Valide szultána fürdő ismertetője, s az a palatető, amivel befedték.

 A városban 2 török fürdő van jelenleg. Az egyik - a Valide szultána fürdő, amit már az egyik korábbi bejegyzésemben is említettem, most mint műemlék szerepel a város életében. A másikat azonban ma használják a város lakói, s az ide látogató gyógyulni vágyó vendégek. Erről majd később regélek egy kicsit bővebben.

Török fürdő - köszönet a képért a Minden ami Eger blognak

Eger városának ma is egyik fő vonzereje a meleg gyógyvíz, ami már régen jellemzi a települést. Talán - egyes feltételezések szerint - még a város létrejöttét is ennek köszönhetjük, ugyanis a mostani Hotel Eger építése során előkerültek olyan szórvány régészeti leletek amelyek egy neolit kori településre utalhatnak. 

A hiteles források csak a középkortól emlékeznek meg az itteni vizekről. Estei Hipolit egri püspök egyik vendége már leírta, hogy az itt eltöltött téli idő nem unalmas téli időtöltés, hanem lehet vadászni vízi madarakra, mivel a "meleg" víz itt soha nem fagy be. Később Bakócz Tamás egri püspök is utalt arra, hogy valamiféle fürdőház is állt a meleg vizek mellett. A XVI. századtól azonban már sok adat van arról, hogy gyakran éltek a fürdőzéssel a püspökök, de a várbeli katonák is.
Az egri fürdőkultúra a török hódoltság alatt alakult ki, erről szintén kimerítőbben fogok beszélni a későbbiekben.

Bükk - Berva-völgy

Március 15-én az volt az eredeti tervünk, hogy megyünk a Pajdosba barkakeresőbe, meg talán láthatunk esetleg hóvirágot. Mivel mellékesen egy kis gazgyűjtés is lett volna a házikó mellett, aztán meg ennek az elégetése. Ez mind jó lett volna, ha, a száraz időszak miatt nem rendeltek volna el tűzgyújtási tilalmat. Így helyette jött a "B" variáció, ami azt jelentette: irány a Berva-völgy. Először a volt Finomszerelvénygyár területére mentünk, ahol megnéztünk Laci felújított műhelyét. Itt kialakításra került a végleges műhely valamint egy hozzá tartozó vizesblokk és egy konyha. A következő program a les-ek meglátogatása volt. Ugyan a vadászidénynek vége lett február végén, de azért a vadakat nem illik magukra hagyni, a szóróra vinni kell élelmet.

Az erdő még látszólag teljesen nyugalomban volt, de ha közelebbről megnézzük a rügyek már elkezdtek duzzadni, s a barkát is lehet már találni.

Les-rét

Jött velünk Samu is a hugiék kutyusa. Örülhetett a szabadságnak, na meg a töméntelen új, otthon nem érzett szagoknak. Már odafelé igen sok hóvirágot láttunk az út mindkét oldalán. Amikor jöttünk már vissza a város felé, megálltunk a Les réten, s meglátogattuk a Les-házat is, meg persze a két fát ami most lomb nélkül áll a réten.

A Les-ház körbe volt szalagozva, figyelmeztetésként, hogy ott vigyázni kell valamire. Ahogy közelebb mentünk láttuk, hogy a ház mellett földágyás van kialakítva, amire fűmag volt szórva. Nagy valószínűséggel a Kárpát Egyesület végezte ezt a munkát. Kíváncsi leszek rá mennyire fog ott megmaradni a fű, hiszen ott úgy gondolom nem fog túlzottan sok napfényt kapni. Majd valamikor később is ellátogatunk arra, hogy megnézzük mi lett az eredmény.

Eddig hóvirágot még nem láttunk, de azért már bújnak elő az első tavaszi virágok. A kankalin és odvas keltike levelei már nyújtózkodtak az avar között, de ahhoz, hogy lássuk a virágait, még később kell arrafelé látogatni.

Most viszont a hóvirág szezonja van, így ebből igazán sokat láttunk. Az út két oldalát sűrűn borította, alig lehetett a virágoktól lépkedni, anélkül, hogy rá ne lépjünk. Jobb ezeket ott nézni, ahol eredetileg is élnek, hiszen már védett növények. Talán annyi nincs itt belőle, mint az alcsúti arborétumban, de azért itt is élmény látni a "virágszőnyeget"

Érseki Látogatóközpont / Belső 2.

Egyházi méltóságok lakóterei

Meg kell említeni, hogy a palota előző lakói itt nem széthordták, összezúzták - ahogy már az előző bejegyzésemben is említettem - hanem a kápolnába - tehát helyben - elzárták a berendezési tárgyakat, így ez az érseki palota Magyarországon azon kevesek közé tartozik a paloták és kúriák között, amelyben megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
Így hát mentünk egy emelettel feljebb, ahol  a díszterem, a szalon, a háló- és a dolgozószoba várt ránk eredeti berendezéssel. Elsőként a díszterembe lépünk be, amit korábban mályvateremnek is hívtak. Ebben a helyiségben fogadta a püspök az őt meglátogató egyházi és világi méltóságokat. Itt rendeztek hangversenyeket és állófogadásokat is. Itt lett kiállítva az egykori palota márványlapos díszasztalának másolata, amely szőlőfürtös - puttós faragással díszített. A többi berendezési tárgy nagy része eredeti példány, amelyeket restauráltak. Ezeknek legértékesebbjei a rokokó stílusú fajanszkályhák.

Szalon

A díszterem melletti szalon talán legértékesebb tárgyai a velencei tükrök, amelyek úgy 1835 körül készülhettek. Sok mai teremnek is a díszére válna, amellett, hogy természetesen eredeti szépségében tündököl. A berendezési tárgyakhoz tartozik még az empiere stílusú ülőgarnitúra.

Dolgozószoba

A dolgozószoba ugyan szerényebb méretű mint az előző kettő, de berendezésben mit sem marad el az előző kettőtől. Itt látható egy több fiókos íróasztal, amely valószínűleg számtalan titkos rekeszt is rejtett.
A következő helyiség a barokk berendezéssel rendelkező hálószoba.

Képolna

Innen már a karzatra jutunk ahonnan bekukkanthatunk az érseki magánkápolnába. Ez még nem látogatható, csak így fentről kaphatnak a látogatók bepillantást. Érdekessége a háttal miséző oltár. A kápolna szépségét emeli a mozaikos padlózat és a csodás mennyezeti freskó.

Kápolna - mennyezeti freskó

A karzatról kilépve egy az érsekek portréit bemutató terembe léphetünk. Innen továbbhaladva a püspökök arcképcsarnokába jutunk, amelyeket Eszterházy Károly megbízásából készítettek. Ennek érdekessége, hogy fiktív kép a 46 olajvászon többsége, mert nem tudták hogyan nézhettek ki a püspökök.

Püspökök csarnoka

S már vissza is értünk a lépcsőházba ahonnan lejutunk a földszintre. Itt érdemes betérni a kávézóba, ahol a belépőjegyünk felmutatásával kedvezményben részesülünk a fogyasztás árából. Itt kóstolhatjuk meg a Stühmer csokiüzemben gyártott bonbonokat és süteményeket is, amiket szép idő esetén a hátsó kertben, de akár az épület el a parkba kiülve is elfogyaszthatunk, miközben nézzük a nem messze álló Szent Erzsébet szobrot, valamint a gyönyörűen rendbe hozott pihenőhelyet, ahová bármikor betérhetnek a Széchenyi utcán sétáló emberek is.

A park pihenőhely

Érseki Látogatóközpont /Belső 1.

Utazóláda és tartalma

Egyházi jelképek, viseletek, gyűjtemények

Főépület

Kilátás a Széchenyi utca felé

Belépés után egy kisebb csarnokban találtuk magunkat, ahol a belépőjegyet is meg lehetett vásárolni. Kaptunk egy egy elektronikus kütyüt fülessel, s már mehettünk is. A fényképezés tiltva volt, maximálisan, sem pénzért, sem máshogy. Teremőr volt sok, szinte állandóan ott voltak körülötted. Így aztán én is a neten fellelhető fotókat nézegettem, s találtam is néhányat a Paletta Online Eszterházy Károly Egyetem Hallgatói portálján és az egerhirek-hu oldalon. Ezúton köszönöm Alexander Duvancic-nak és Nemes Róbert-nek, aki az ottani fotókat készítette, hogy néhányat felhasználtam ide belőle.

A fogadócsarnokban a pénztárral szemben helyet kapott egy kávézó, ahol a Stühmer csokigyár süteményeit és egyéb desszertjeit kóstolhatjuk meg, a kávék, üdítők és egyebek mellett. A földszinten találhatunk még információs központot, ajándékboltot, kis filmvetítőt és "jégvermet". Ez utóbbiban makettek, kitömött állatok mutatják mit is őrizhettek itt, amit a főpapok élelmezésére használtak. Idáig mindent ingyenesen meg lehet nézni. Innen már csak belépővel mehetünk tovább.

Lépcsőház

Bazilika makettje

Mindjárt egy ismerős látvány fogadott az emeletre felvezető lépcső képében. Szinte a volt főiskola  - 2016 július 1. óta - ma már egyetem díszlépcsőjén érezhettem magam. Az első emeleten bepillantást kaphatunk milyen is lehetett egy sekrestye, milyen is volt egy főpapi dolgozószoba. Itt láthatunk terveket, amelyek a egyházi építményekre vonatkoztak, amelyek az egri egyházi vezetőkhöz tartoztak. Többek között megnézhettük mi közül kellett választani az építtető főpapnak a bazilikát mutató tervek közül. Itt már lehetett húzogatni a fiókokat, s így ismerkedni a különböző tervekkel. Továbbhaladva a következő termekben kaptak helyet 17 - 18 századi miseruhák, liturgikus eszközök, kelyhek, úrmutatók, ampolnák. 

Erdődy palástja

Itt látható gróf Erdődy Gábor püspök palástja, amelyet Mária Teréziától kapott a királynővé koronázása kapcsán a pozsonyi ünnepség után. Érdekessége, hogy vékony ezüstszállal hímzett. Az egész palást súlya több mint 22 kg. Jelenleg egy hatalmas tárlóban fekszik. Megnézhetünk itt utazóládákat, amelyek belsejében a püspökök személyes használati tárgyai vannak kiállítva. 

A Pipára gyújtó fiú az ajtó mellett

Mindjárt a képtárba érkezhettünk, ahol a város leghíresebb, legismertebb festménye, a Pipára gyújtó fiú is ki van állítva többek között. Ez, és a többi kép jó része korábban a várban volt kiállítva a Gótikus Palota melletti épület emeletén.

A képtár után a könyvtárba vitt utunk, ahol Eszterházy Károly gyűjteményéből láthatunk néhányat. A többi kötetet a Főegyházmegyei Könyvtárban találhatjuk, amely igen szép példája a korabeli könyvtár építészetnek. 

Madaras terem

Hamarosan a palota leglátványosabb termébe, a freskókkal díszített madaras terembe érkezhetünk, amit a maga idejében hűsölésre, pihenésre használtak. Ezen a szinten már csak 2 helyiség várt ránk a Boldoggá vagy szentté avatás valamint a Mulandóság terme. Illetve itt is volt még egy vetítő terem, ahol a városról és a környékről szóló filmeket lehetett megnézni. Mi is beültünk egy kicsit, amikor jött a teremőr és barátságosan szólt, hogy amennyiben még a második emeletet is be szeretnénk járni, akkor a filmnézést halasszuk inkább más alkalomra, hogy végig tudjuk nézni a kiállítást.