Egri temetők I.

Rókus temető

Szombaton délben ebéd közben beszélgettünk, milyen jó az idő. Nosza rajta, a mosogatás, rendrakás megvár, elmehetünk sétálni. Ez a temető nincs nagyon messze tőlünk talán 1-1,5 km, nem mértem le, talán az egyik legrégebbi temető. Elindultunk a lányommal a napsütésben. Nem volt hideg egyáltalán. Most már ez a temető a városban van, ami megmaradt belőle. Jelenleg nem használt, a síremlékek igen rossz állapotban vannak, az egészet felveri a gaz. Megnéztünk síremlékeket, de talán kettőn tudtuk kibetűzni, hogy kinek is a nyughelyét jelzi az hely.

A temetőt a környéken megtelepedett (Almagyar utca, Dobó utca) német polgárok alapították, először a Maklári kapu előtti térről nyílott (Egernek több városkapuja volt). Később a Maklári útról egy sikátoron vagy egy mellékutcán keresztül lehetett megközelíteni(ez még ma is így van) és azóta teljesen körbenőtte a város. A temető dombján egy kápolna áll, amit az 1709. évi pestisjárvány után emeltek. Nagy valószínűség szerint Pirner Mihály egri kőművesmester volt az építője ennek a korabarokk épületnek. A minoriták feljegyezték, hogy az 1709. évi járvány hatalmas pusztítást vitt véghez a város lakosságában, az itt élő német polgárok fogadalmat tettek, hogy az pestis elleni védőszentek tiszteletére kápolnát emelnek. 1714-ben ezt meg is tették, azt akkor Szt. Rozália néven ismerték. Ennek a kriptájában temetkeztek Eger előkelő urai (Forst – jelenleg étterem működik a volt házában, Rottenstein – városi táblabíró volt, Steinhauser – szobrász, Ringelhan – utóda a 2 ciklussal ezelőtt a város polgármestere volt). Később a kripta betelt, akkor a kápolna köré patkó alakban építettek újat, ami mostanra már nincs meg.

Feszület a kápolna mellett

A kápolna

                           

A kápolna mellett feszületet állítottak, jelenleg már az is igen megviselt állapotban van.  Az elmúlt évtizedben a temetőkápolnát felújították. A homlokzaton az ajtót a védelmet megerősítve vasrácsos kapu, a felújítás előtt a faajtó félig nyitva volt, egy kicsit be lehetett látni. Három évvel ezelőtt vezetett erre a városi séták egyike is, de akkor én éppen lemaradtam róla, így most az irodalomból műveltem egy kicsit ki magam, hogy valamennyire reális képet adjak róla. A falban a kapu fölött egy tégla alakú fülke, amiben a múlt század elején Szt Rozália fából faragott szobra volt, két oldalán a mellette lévő félkörös fülkékben és kórusablak fölötti fülkében valószínűleg Szt. Rókus, Szt. Sebestyén és Szt. Fábián szobrai voltak, de ezek már az 1920-as évek előtt eltűntek. A hozzá tartozó kis torony teljes egészében fából készült.

Vidróczki kopjafája előtt

A kopjafa felirata

A hozzá vezető út mentén több sírkereszt áll, de talán kettő kivételével megdőlve. Egyik érdekesség az út jobb oldalán álló kopjafa, amely a híres mátrai betyárnak Vidróczki Mártonnak állít emléket. Környékünk legismertebb betyárja, azt azért biztosan kevesen tudják, hogy városunkban van eltemetve. Élő személy volt Egertől 30 km-re Mónosbélben született, apja mint juhász dolgozott. Hogyan lett betyár? Erről legendák szólnak, s igazából nem lehet tudni melyik igaz. Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy félresiklott katonai szolgálata miatt került ilyen helyzetbe. Amikor már sok volt a rovásán, többszöri börtönbüntetésből való szökés, a Bükkbe nem is mert visszatérni, inkább a Mátrába fészkelte be magát. Innen maradt fenn róla sok népdal és történet, annak ellenére, hogy csak 1-1,5 évet töltött itt. Bandát szervezett, de a kutatók úgy mondják már nem tudta kézben tartani a vidéket mint korábban, s az egyik vetélytársa párbajra hívta, amiben aztán alulmaradt. Holttestét Egerbe szállították s névtelen sírba temették, jelenleg kopjafa jelzi az emlékét. Előtte Vidróczkira emlékezve a lányom elénekelte A Vidróczki híres nyája... című népdalt. Ő még emlékezett rá, szinte mind az 5 versszakra, én már csak az első két sorra.

Vidróczki kopjafája

A Vidrócki híres nyája
Csörög-morog a Mátrába,
Csörög-morog a Mátrába,
Mert Vidróckit nem találja.

Megyen az nyáj, megyen az nyáj,
Környes-körül a gaz alján.
Úgyan, hol állok elejbe,
Kerek erdő közepébe?

Hozd ki babám szűröm, baltám,
Hadd menjek az nyájam után,
Mert levágják az kanomat,
Keselylábú ártányomat.

Esteledik már az idő,
Szállást kérnék, de nincs kitől.
Sűrű erdő a szállásom,
Csipkebokor a lakásom.

A Vidrócki sírhalmára
Gyöngy hull a koporsójára.
Hej Vidrócki, most gyere ki,
Hat vármegye vár ideki!
Mit ér nekem hat vármegye,
Tizenkettő jöjjön ide

Mészhegy III. - sziklahelyiségek

Bújó, sziklahelyiség, barlang lakás?

"Lakás" az erdőben

 
Majdnem sikerült itt valami félrevezetést eszközölnöm. Tulajdonképpen háromféle kőzetbe vájt valamiről beszélhetünk. A legegyszerűbb a bújó. Ez egy szikla(ált. riolittufa)ba vájt, vagy természetesen kialakuló üreg, ami a nevében is benne van elbújásra szolgált. Hogy mi elő vagy mivel, azt mindenkinek a fantáziájára bízom. Lehet ugye az eső és az időjárás elől, de lehet a pandúrok elől, aztán a többi ott élt ember elől behúzódni rövidebb-hosszabb időre. Abban tényleg nincsen semmi a talajon és az oldalát alkotó sziklán kívül.

Sziklahelyiség

Sziklahelyiség

A Mész-hegy oldalában én korábban barlang lakásnak mondtam az sziklába vájt üreget, pedig az csak un. sziklahelyiség. Mi a különbség a kettő között? A barlang lakás a már meglévő települések közelében a legszegényebbek lakóhelye vagy alkalmas helyen sziklába vájt lakhatásra is alkalmas helyiségek összessége, amelyben akár komoly lakásfelszereltség is lehet. Itt jelen esetben egy ilyet sem láttam. Egerszalók határában viszont éppen 2009-ben újítottak fel egy utcányi részt.(Egy másik bejegyzés témája lesz). Az teljes egészében látogatható, s ott tényleg szinte lakásokról lehet beszélni.

Bújó

Itt a hegyen a két egyszerűbb forma, a bújó, és az egyszerű sziklahelyiség fordul elő. Az első a bújó elég sok helyen megtalálható. Az is előfordult, hogy először ily helyiségekben telepedtek meg az emberek, aztán ahogy jobban megismerték a környéket, s felfedezték a környék ehető bogyóit, gyümölcseit, felhasználható fáit, egyre több növényt próbáltak ültetni, majd állatokat tartani. Ha valaki figyelmesen sétál az ilyen környéken, akkor könnyen felfedezhet almafát, naspolyát, valamint elvadult szőlő indáit. Ez az egyszerűbb forma.

Erdőben egy menedék

A sziklahelyiségek már ténylegesen emberi tevékenység miatt alakultak ki. A helyi építkezéshez kapcsolódó tevékenység a kőbányászat. Az ilyek kőbányákban általában kemény mészkövet (Vértes, Gerecse) vagy puhább tufákat (Bükk-alja, Zemplén). A kőbányászat helyén alacsonyabb magasabb partfal alakult ki, amelynek az aljához un. teraszok csatlakoztak, amin a kőfaragók jártak. A bányászok nem alkalmaztak boltíveket, úgy gondolták azzal a lakás feletti kőréteg gyengül meg.



A tevékenységüket végző emberek aztán a frissen kialakult falban gyakran nyílásokra, üregekre bukkantak. Ezeket először a felfedezés után élelem tárolásra, szerszámok elrejtésére vagy eső előli menedéknek használták. Ha nagyobb volt az üreg akkor melegedhettek, főzhettek is egy ilyen "hajlékban". Innen aztán már nem kellett sok ahhoz, hogy éjszakai szállásnak is alkalmas helyiséget alakítsanak ki. Így aztán a fárasztó bányászat után nem mentek haza minden nap a távoli családhoz, hanem ilyen "lakásokban" éjszakáztak.

A Bükk-alján ma 18 település mellett nézhetünk meg barlang lakásokat, köztük a két nagy város Miskolc és Eger mellett is, de számtalan kisebb falu mellett is felfedezhetjük a kezdetleges lakásokat. Majd mindegyik helyen megvan keletkezésük története valamilyen módon magyarázva. Ezek egyike másika valóban lehetett így is, de  azért vannak benne regényesebb elképzelések is. Pl. Ostoroson a falu lakói ezen lakások keletkezését a török időkre helyezik, úgy gondolták az emberek vájták ki ezeket az üregeket hogy a támadók elől menedéket nyújtsanak. Ez a regényesebb változat, hiszen amikor jöttek a törökök nem nagyon volt arra idő, hogy több m3-nyi követ kifejtsenek az elbújás céljára. Valószínűbb az a lehetőség, hogy a már meglévő, hegyoldalba jól elrejtett borospincékbe menekültek a lakosok, később aztán ezeket átalakították, s bővítették, hogy lakhatóak legyenek.

Érdekesség még az is, hogy sokszor a "lakások" homlokzati fala a bejárat körül mélyebb síkban van. Ennek az  az oka, hogy az ismétlődő fagyási ciklusok miatt a tufa viszonylag könnyen mállik, ezért az ott lakók ezeket a mállott részeket folyamatosan visszavésték.

Egy "konyha" a felszereléssel

Itt vezették ki a füstöt

Az általunk meglátogatott sziklahelyiségben megtalálhatók az alvásra használt padok, tűzhely füstelvezetéssel, a lakáson kívül víz tárolására alkalmas "medence", s gondolom fa vagy termény tárolására kialakított bemélyedés. Ablakai nem, vagy csak nagyon kicsit voltak, s az ajtókon való bebújáshoz is gyakran le kell hajtania fejét a mai kor emberének. Ennek praktikus oka, a meleg inkább bent maradjon. Ezek  egyszerűek, de a múlt nyáron Egerszalókon járva megnéztem a felújított barlang lakásokat. Azok már ténylegesen lakások, normál berendezési és használati tárgyakkal, csak nem tégla vagy bányászott tufakő adja a határoló falakat, hanem maga a riolittufa. Az önkormányzat skanzent alakított ki bennük.

"Medence" a víz gyűjtésére

Lehetne még oldalakon át írni, de azokat inkább majd más barlang lakások meglátogatásakor hozom nagyérdemű olvasó közönség tudomására.

Kalyiba

Manapság már nemcsak ilyen barlang lakásokat lehet látni, az erdőt járva sokszor találkozunk a mai kor embere által összetákolt valamiféle védelmet nyújtó hajlékkal, amelyeket azok az emberek alkottak, akik ilyen vagy olyan ok miatt homeless státusúak. Sajnálatra méltóak, még akkor is, ha lehet saját maguk is tettek róla, hogy ilyenné lettek.





De nem szeretném lehangolóan befejezni, ezt a témát, hiszen elsősorban azt szerettem volna megmutatni, hogy az emberek mennyire fel tudták használni a környezetük lehetőségeit. Fentebb írtam, hogy az ilyen hajlékok környékén sokszor találni ehető gyümölcsöket termő fákat, bokrokat, amiket a régebben itt élő emberek gondoztak, így biztosítva maguknak valamennyi élelmet.

Úton a várba IV.

Most már úgy gondolom egyvégtében megtesszük az utat felfelé, mert ugyan vannak nagyon érdekes épületek, de többre ki fogok térni később, így megígérem nem eresztem bő lére a mondókámat. Elsőként az utca további képét kapjátok a műholdas kép segítségével.

Nagypréposti palota

Most már indulhatunk tovább. A legutóbbi alkalommal a Ferences templommal szemben lévő falatozóval fejeztük be. A templom után a Bródy Sándor Megyei Könyvtár, a Nagypréposti palota épülete következik a Fazola Henrik által készített ablakrácsokkal. Ide elég gyakran járok, hiszen a könyveket megvenni nem olcsó mulatság. Később visszatérek rá.





Következő épület - egykori kanonoki palota -  fele szintén a Könyvtárhoz tartozik, de ott az Idengennyelvi gyűjtemény és a Zenei gyűjtemény van. A másik fele a bejárattól balra, valamint az udvari 4 emeletes épület pedig a Mátra- Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Központja. Úgy gondolom végigmegyünk ezen az oldalon, s utána visszatérünk a könyvtárhoz.

Steinhauser háza

A 20-as szám Eger legjelentősebb szobrászához, Steinhauser Antalhoz kapcsolódik. Ő emeltette 1761-ben. A múlt század 20-as éveiben a református egyház vásárolta meg paplak céljára.

Halassy-Szigeti ház

Továbbsétálunk a 22. sz. elé. Ez egy lakóház, az un. Halassy-Szigeti-ház  utca felé nyitott udvara kellemes felüdülést nyújt a szemnek. Régen az emeleten fényképész volt. Ma a földszinten egy Jós is dolgozik, az utca felé lévő fal nagyon közel van az úttesthez, talán 50 cm előtte a járda, ezért télen a latyak szinte folyamatosan beteríti az autók áldásos közlekedése folytán. Utcafrontján az emeleti ablakok között szép szobor áll egy kis fülkében.

Butler ház

A következő épület XX. sz. 70-es éveiben épült, tulajdonképpen még a lakótömb belsejében épült 3 emeletes tömblakásokhoz tartozik, amelyek az Egészségház utca és a patak között áll. Utána átmegyünk a patak feletti hídon és már ott is áll előttünk Eger egyik irodalmilag leghíresebb épülete a Butler ház. Hogy igaz volt-e, amit a  regényben írtak nem tudom, de az tény, hogy ez a ház valóban a Butlereké volt. Sokáig leginkább szégyene volt a városnak, mert a felújítást mindig halasztották, s nagyon ramaty állapotban volt. Többször írtak ki rá pályázatot, de valahogy a megvalósítás különböző okok miatt elmaradt. Mindjárt ott vagyunk a várhoz vezető utca alján. Amíg odaérünk elmegyünk egy parkoló, egy cukrászda és egy étterem mellett. Ez a cukrászda régebben a Kopcsik mestercukrászé volt, s itt volt kiállítva annak a gyönyörűségnek egy része is, amit most a Harangöntő utcában megnyílt Marcipániában láthatunk. A sarki épület szintén a Polgármesteri Hivatalhoz tartozik itt van az Igazgatási Iroda valamint az Anyakönyvi Hivatal. Bejáratánál a Bús képű lovag: Don Quijote szobra, mintha azt mondaná, ki itt belépsz készülj fel a szélmalomharcra. Most a Dózsa György térre érkeztünk, innen már csupán 50 m enyhe kapaszkodó a kövekkel borított utcán és már ott is állunka az egri Vár bejárata előtt.

Feljárat a vár felé

Most pedig szépen gondolatban visszatérünk a Megyei Könyvtárhoz. A Nagypréposti palotával szemben áll a Zábrátzky-ház, ami természetesen szintén kanonokház volt egykoron, de mivel az egykori tulajdonosa nem becsülte meg kellőképpen az ingatlanát, ezért Barkóczy Antal egri kanonok halála után a Zábrátzky fiskális kezébe került aki lebontatta, s a 19. sz. elején újat építtetett a helyére.

Megyeháza

A Zábrátzky ház után a Megyeháza épülete magasodik, udvarán a Sportmúzeummal, valamint a kapubejáróban két oldalra látható Fazola kapuval, ami szintén a város híres nevezetessége. A Megyeháza egy épületegyüttes része. A régi Megyeháza az utcai front valamint az egyik udvari épület. Ennek közvetlen átjárása van a Dobó téri Polgármesteri Hivatal hátsó részével, így a tisztviselőken nem kell körbemenni, ha valami elintézni való ügyük van a másik hivatalban.

Volt Oroszlános fogadó

A folytatólagos épületben egykor az Oroszlán vendégfogadó várta vendégeit. Az Eger patak hídja előtti utolsó épület szintén műemlékjellegű a múlt század 80-as éveiben itt volt a Hadkiegészítő Parancsnokság valamint az un Nőtlen Tisztiszálló. Ha átmentünk a patakhídon akkor az Erste Bank előtt visz el utunk, majd a Panoráma Szállót látjuk meg.

Zsinagóga-galéria

 Itt állt a múlt század elején egy hatalmas zsidó templom, amit sajnos a két háború közötti időszakban lebontottak.  Helyette felépítettek egy kisebbet, ami a szálló utáni lakóház mellett foglal helyet és jelenleg mint a város egyik galériája üzemel. Bejárata mellett lehet a mögötte kialakított un Céhmesterek udvarába bejutni, amelyet még ezen kívül két bejáraton keresztül a Dobó utca felől is meg lehet közelíteni. A Zsinagóga után két régi stílusú lakóház van, a következő épületben pedig egy panzió várja a vendégeket, valamint az utcasarkon egy ajándékbolt. Most akkor meg is érkeztünk a másik oldalon is