2012. július 15., vasárnap

Egri templomok I. Bazlika - napfelkelte


Pirkadat Egerben



Kedden szokás szerint megint részt vettem egy egri városi sétán. Ez a Megyeházáról és Barkóczy püspökről szólt. Ez majd egy későbbi bejegyzés témája lesz, most csak azért említettem meg, mert a végén egy hölgy bejelentette, hogy pénteken reggel fel lehet menni a Bazilika tornyába napfelkeltét nézni. Nekem sem kellett több,  persze hogy mentem. Azt ugyan már nem tették hozzá, hogy ez össze van kötve a „Reggel dícsérete” eseménnyel. Nem vagyok kimondottan vallásos, de egy kis hitélet senkinek sem árt meg.


Eged és a hajnali felhők


A Bazilika harangjai
Falépcső a toronyban
Hajnali fél ötkor gyülekeztünk az oldalbejárat mellett. 1-2 embert ismertem, s azokkal beszélgettem. Hamarosan megjelent két atya a kinyíló ajtóban. Bementünk s mindenki kapott egy gépelt lapot különféle vallási szövegekkel, na itt kezdett gyanússá válni a dolog, hogy itt nemcsak napfelkeltéről lesz szó. Mivel az atyák látták, hogy elég sokan gyűltünk össze, így rögtön két része oszlottunk. A társaság egyik fele az északi toronyba, míg a másik fele a déli toronyba ment. A tetőszintig 1 csigalépcső vezetett fel., utána lehet átmenni a tetőn keresztül az északi toronyba. Én a déliben maradtam. Ezután már falépcsőkön folytattuk az utunkat a harangokig. Ebben a toronyban 3 harangot helyeztek el a József, a Lajos és a János harangot. Szerencsére nem éppen akkor kellett ütni nekik, amikor mi elmentünk mellettük. Innen még egy nekirugaszkodás és már fent is voltunk a torony erkélyének lejtős, korlátokkal védett teraszán. Már közelített az idő a napfelkeltéhez, s elkezdődött a felhők alján a felkelő nap színjátéka. Amikor felértünk, a színt nem is tudom meghatározni, a rózsaszín, a lila piros és a bordó keveréke talán, de hát nem vagyok rajz szakos, sőt festő sem. Ezen a napon hivatalosan 4:53-kor kel föl a nap Budapestre vonatkoztatva. Ha jól következtetek, akkor nálunk egy kicsit korábban, mivel keletre fekszünk a fővárostól. Azonban a valóságban később, mivel a város völgyben van, így a hegyek magasságát is meg kell tenni a napnak. A pirkadat csodája elkezdődött, s nem hagyott kétséget felőle, hogy ma is felkel a nap. Nem felhőmentes volt az ég, de így annál több színben gyönyörködhettünk, hiszen kezdetben a felhők alját világította meg. Közben gitárkísérettel egyházi dalokat énekeltek. Még a napfelkelte előtt elkezdődött a „Reggel dicsérete” a kapott szöveg alapján. A két toronyban tartózkodó emberek felelgettek egymásnak a kántor vezetésével.
Én pedig rácsodálkoztam a városra ebből a – számomra – szokatlan szemszögből. A főiskola tornyában már voltam – abból indult a blog, a Minaret tornyában nemrégiben jártam – ez egy későbbi bejegyzés része lesz – de a Bazilika tornya a köznép számára nem látogatható, így ki kell használni az éppen adódó alkalmat. Minden más innen, számomra gyönyörű, s minél jobban megismerem, annál jobban tetszik. Itt következik néhány képet a fenti látószögből,  úgy gondolom nem csalódunk benne.

Felkel a nap az Eged hegy mellett


Gárdonyi Géza Színház felülről


Kupola az Egeddel

Eszterházy tér a virágszigetekkel


Rendesen feltámadt a szél a betörő hidegfront miatt, s a toronyban bizony majdnem fél órán keresztül rendesen le tudta hűteni a testet. Fél hat előtt néhány perccel fejeződött be a „Reggel dicsérete” s lassan elindultunk lefelé. Az indulásnál elkelt egy kis segítség, mert a legfelső lépcsőfokoknál már hiányzott a korlát, s a fokok is elég keskenyek voltak. Röviddel 6 óra előtt már otthon is voltam a napkelte élményével gazdagabban.


Most egy ideig nem leszek jelen, talán augusztus elején újra jelentkezem.