2012. július 14., szombat

Bikavérünnep 2012




Mi is az a bikavér? A legenda szerint a török nevezte az ostrom idején el, mert Dobó a várvédőknek vörösbort adatott. Ettől aztán – a török szerint – a várvédők erősek lettek, hiszen a bika vérét itták – vörösre festette a ruhájukat a lecsurgó vörösbor. Ez tényleg legenda, annak idején vörös borszőlők ugyan már voltak a környéken, de bikavér még nem. Ez a bor 1912-ben jelent meg először Grőber Jenő szőlősgazda alkotásaként. Meg szerette volna mutatni, hogy a borvidék sokféle adottságait kihasználva termő vörös szőlőkből milyen szép, karakteres bort lehet alkotni. A különböző válogatott fajták házasításával (szabályozott módon) jött az eredmény is: a borvidék legismertebb márkaneve lett. Voltak aztán jó és rossz évei, ahogy a magyar bornak is. A rendszerváltás utáni egri borászatok sokféle minőségi bikavért állítottak össze, hogy bemutathassák a hozzáértően összeállított bor remek, és annyi variációban létezhet a házasítás következtében, amennyit csak akarnak, mégis a hagyományoknak megfelelően jellegzetesen egri marad.


A bikavérünnep utolsó két ilyen rendezvénye kicsit más volt mint az előzőek.

- Egyrészt a Dobó teret már kinőtte egy kicsit, főként azóta, hogy az Egri Bikavér párja az Egri csillag is bekerült a programba. Jó ez így? Döntse el mindenki magában. Van jó oldala is. A bikavér eléggé testes bor, így rekkenő hőségben nem biztos, hogy ezt kívánná mindenki. Igy most már megvan a lehetőség a választásra a rozé és a fehér bor között. A Bikavérünnepet annak idején 16 évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy megmutassák az embereknek, hogy ehhez a borhoz, milyen étel dukál. Valljuk be az átlag magyar nem nagyon válogat a borok között étel szempontjából. Azt hiszem nem is nagyon engedhetjük meg magunknak ez pénzügyileg sem, hiszen akkor egy átlag étkezéshez 3 féle bor járna, néha meg lehet oldani kettőből.
Kezdetben én sem nagyon hittem benne, hogy az ételek más és más bort kívánnak. Hallottam már róla, de nem próbáltam. Aztán részt vettem egy Borkultúra fejezetei című előadássorozaton, ahol a szőlőtermesztéstől kezdve megismerkedhettünk a különböző borkészítési technológiákkal, megismerhettük a bor élettani jó és rossz hatásait, betekintést nyerhettünk különböző egri borászatok életébe és felfedezhettük a bor és a különböző művészeti ágak kapcsolatát. Ennek a sorozatnak a végén a Bor és gasztronómia című „előadáson” pedig Dula Bence volt hegybíró  és egyéb címek birtokosa vezetésével elkalandoztunk az Egri Korona Borházban az ételek és a borok között nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Ténylegesen fantasztikus íz harmóniák jöttek elő, amiről korábban nem is nagyon tudtam. Igen, mindent meg lehet magyarázni, de ezt valóban nem gondoltam volna, hogy ennyire képes más irányba terelni az ember ízlését egy vacsora. Kell azonban hozzá befogadó ember is. Én az lettem. Már megint kitérőt tettem.


- Másrészt a háromnapos esemény négy napossá vált. Azt hiszem ez a változás ebben az évben történt. A tavalyi ünnep pénteken kezdődött, ezért aztán amikor csütörtökön telefonált a barátnőm, hogy menjünk a Bikavérünnep megnyitójára az Egres Néptáncegyüttes műsorát megnézni, teljesen meglepődtem. A hőség második hete kezdődött, amikor a falak már átmelegedtek, mert az éjszaka már nem tudta lehűteni. Bármit tehettünk, úgyis néhány perc múlva már kivert mindenkit a veríték. Pedig a nézőknél mégcsak OK, de a táncosoknál. Hiába tartottak két tánc között 5-10 perc pihenőt – addig a zenekar szórakoztatta a közönséget – a második műsorszám után bizony tapadt a ruha rendesen. Nem is nehéz belegondolni, a népviseleti ünneplő ruhák nem a legkönnyebb viseletek még akkor sem, ha világos a színük, hiszen a szoknya bő, a lábon harisnya van, az ing felett pedig még általában mellény is dukál. - Azért ropták lelkesen, s minden elismerést megérdemelnek, hiszen a nagyérdemű nem láthatja, hogy mennyire igénybe veszi őket a szereplés.

Az együttes műsora után következett a borlovagok és a borbarát hölgyek bevonulása, majd megkezdőgött a hivatalos megnyitó, s aztán kezdetét vehették az ünneplésnek


Az ünnepen nagyon sok program volt, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Lehetett látni különböző időpontokban traktormatuzsálemeket, magyar gyártású motorkerékpárt. Két színpadon zajlottak a különböző népzenei és egyéb koncertek. Megtisztelte jelenlétével és szereplésével a rendezvényt Mága Zoltán hegedűművész is. A színpadon volt divatbemutató, s szombaton délután árverésre kerültek egri művészek által festett boroshordók. Az árverésen befolyt összegből az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete csillagkunyhót kíván felépíteni.

Mi az a csillagkunyhó? Ezt én is most tanultam, de legalább kiegészítettem azt, amit eddig az egri szőlőkben található – általam – csőszkunyhónak hívott építményről tudtam. Ti is láthattatok már ilyet ebben a korábbi bejegyzésemben. Visszatérve a csillagkunyhóra. Először is megköszönöm az ismertetőt ifj. Csutorás Ferencnek, aki a Bikavérünnep honlapján ezt az ismertetést elhelyezte. Az Egri Csillag története egészen a török időkig nyúlik vissza. Türk Frigyes – egri ismert történetíró – már a múlt század elején egy írásában megemlíti, hogy az Eged alatti szőlőkben őrkunyhók álltak az Ostoros felé vezető út mentén. Türk írása szerint ezeket a kunyhókat éjjelenként fáklyákkal világították meg. Ennek védelmi és útjelző funkciója is volt. Akkoriban sokszor az utazást felénk éjszakára sem hagyták abba. Itt tehették is, hiszen amikor Eger határához értek a megrakott szekerek a kivilágított őrkunyhók szépen mutatták az utat.

Képeket most csak a csütörtöki napon készítettem, a többiről a képes beszámolót nézzétek meg a Heves Megyei Hírlap online felületén.