Kiállítás 2011/7 Trinitárius templom

Itt a Trinitárius templom, bent az elsötétítés miatt nem tudtam fényképet készíteni.

Trinitárius templom - Mátrai Erik - ORB 02(Gömb 02)

Pénteken délután hazafelé meglátogattam a Trinitárius templomot. Ezt újabban a városban, mint képző- és szépművészeti kiállító helyiséget használják. Tehát már napok óra elmentem előtte, és nagy sejtelmesen mindig be volt sötétítve függönnyel. Ez kíváncsivá tett, s többször mondtam, majd egyszer bemegyek, de egy alkalommal tele volt a kezem a vásárlás miatt, máskor sietnem kellett, harmadszor már nem is tudom mi volt az indok, de ezt pénteken megszüntettem és ott voltam.

Belépés után nagy sötétség fogadott. Aki meg volt bízva a kiállítás őrzésével, mondta menjek néhány lépést előre, s várjam meg amíg a szemem alkalmazkodik a sötéthez, utána majd mond néhány szót. Vártam, vártam, majd megjelent a szemem előtt egy fluoreszkáló félgömb, ami néhány lépés megtétele után valódi gömbbé alakult. Ezt a művet Mátrai Erik alkotta.  A beszélgetés után mondta a hölgy hogy a középen lévő úton menjek végig és nézzek jobbra és balra, aztán ha akarom körbe is járhatom, de vigyázzak a középső útról ne térjek le, mert vizes lesz a lábam.

Most elmesélem hogyan is nézett ki. Előttem liláskék fluoreszkáló négyzetek (kb. 2 x 2 cm-es) papírlapocskák adták ki a körszeleteket, majd a félgömböt. Mivel ez a talajszinttől kezdődött, nem is lett volna más, mint egy félgömb, de itt jön a csavar, két oldalon két vizes területet hoztak létre, amiben visszatükröződtek a liláskék színű fénnyel megvilágított lapocskák, így egy teljes gömböt hoztak létre, legalábbis virtuális értelemben. Az oszlopok közé felfüggesztett hálókról lógtak le a kicsi fehér papírlapocskák valamilyen cérnára erősítve. Nem kevés számolás kellett a látvány eléréséhez, hiszen szemből a kör, mintha szeletelve lett volna, oldalról pedig lehetett az szeletek ívét látni. Amikor besétáltam a gömb közepre olyan érzésem volt a sötétben, mintha fel lehetne oldódni a környezetben, kiváló hely meditálásra. A vízben tükröződés nem volt olyan szuperül látható mindenhonnan, de ezt leginkább az okozta, hogy két oldalról nem lehetett a falak miatt távolabbra menni, ahol már megint elérhette volna a szemünk a gömb hatást. Annyira egyszerű és mégsem jut akárkinek az eszébe. 

Megérte bemenni, s még fogok is egyszer kétszer, amíg tart a kiállítás. Köszönöm az alkotónak az élményt.

Festival of Light/A Fény Ünnepe

Ahogy mondtam korábban, jön egy rövidített változat a lányom élményei szerint angol nyelven.

I would like to thank for my daughter the english translation.

"Festival of Light/ Composed with Light
Light celebration at the Dobó Square
Eger 2011.



In 2011 18th of June the mainsquare of my Hometown Eger gave place for a very special event. This event was organized by the House of Art of Eger, which succesfully won a tender not so long ago and therefore started a new project. This house is following the work of the famous hungarian light and visual art composer György Kepes. One of the events called the Festival of Light. The whole show was running 4 hours long. It started at 21:30 and ended at 01:30 pm. During the show the audience could see sand animation, light art on the temple with electronic music, and could hear an ambient concert by the ScArt band.

This was followed by a ballet performance. These dancers used a Laserharp during their dance too (not like JM’s, but it’s working on the similar way). The last part was a lasershow which was given by the Lasertheater of Budapest."

 The keyboardist from the ScArt band. This group use real soundsamples from space which were recorded by the Nasa sometimes the soundsamples were changed and modified, sometimes they are in their original state.

Ballet with laserharp...the special thing is that the computer choose the soundsamples in random mode. not even the artist could know how it will be sound during the performance. there isn't two similar performances only the main music is invariant.

Múzeumok éjszakája 2011 Eger

Múzeumok éjszakája

Most egy kicsit rendhagyó leszek, szakítok azzal, hogy bemutatom városomat, azaz hogy mégsem, hiszen az itt szervezett programok is a városhoz tartoznak. És még egy újdonság lesz. A lányom is belelkesült nagyon a Fény ünnepén tapasztaltak miatt s arról készített egy rövid leírást angol nyelven. Ezt is be fogom tenni az angliai és az amerikai ismerőseim tiszteletére egy másik bejegyzésbe.

Valahogy úgy jött ki a lépés, hogy csak a hét elején néztem meg mit is szerveznek a városban erre az alkalomra. Szokták mondani ember tervez, Isten végez. Ez most rám is tökéletesen igaz volt.

Azzal kezdődött az egész, hogy kedden a Heves Megyei Levéltárban jártam az Egri séták programsorozattal. Ott az igazgató, Dr. Nemes Lajos mondta, hogy előadást fog tartani szombaton az Élet a 18. századi Egerben címmel a Megyeháza dísztermébe, de lesz ott egy kis kiállítás is, ugyanezzel a témával kapcsolatban. Hú mindjárt megcsillant a szikra, hiszen én még nem jártam ott, s akkor fényképezővel is megörökítem azt a szépséget. Amikor a közig. könyvtárban voltam, a félig nyitott ajtón már belestem egy alkalommal, de azért ez egész már volt.

Megyeháza díszterme, a szőnyeg két oldalán a Levéltári kiállítás tárlói, jobb oldalon két püspökünk egészalakos képe lóg. A szemközti kivetítő mögötti ajtó a Telekessy terembe vezet, ahol Telekessy István püspök képe fogadja az oda betérőket, a hátam mögött pedig Erdődy Gábor képe függ.

Ez az előadás 7 órakor kezdődött. Eredetileg nem is akartam végleg itt ragadni, mert a Bródy Sándor Könyvtárba is be szerettem volna nézni, mivel ott egy illusztrátornak nyílt kiállítása. Aztán mégsem így lett, mert a díszterembe összetalálkoztam egy régi-régi ismerőssel, akivel anno a Zeneoviba jártunk együtt. Utána meg már a témát sem akartam otthagyni. Tehát a Levéltár igazgatójának előadását hallgattam a 2 és fél évszázaddal korábbi Eger életéről, amit egy módos egri polgár Horváth Mihály végrendeletének elemzésével mutatott be.

Érdekes volt hallgatni a régmúlt korok nyomainak meséit. Mennyi mindenre lehet következtetni egy végrendeletben felsorolt tárgyakról. Megtudhatjuk mit fogyasztottak, hogyan éltek a házakban, mivel világítottak, milyen ruhát viseltek. Ezen keresztül aztán szépen megismerhettünk sok-sok történelmi összefüggést, amire korábban nem is gondoltunk. A végén még kérdéseket is fel lehetett tenni. Az általános nézőközönség nem nagyon aktivizálta magát, de Cs. Varga István irodalomtörténész - őt korábban már hallottam a Borkultúrás előadáson - még felvetett néhány dolgot, ami már eltűnőben van a mai világban és talán jó lenne megőrizni.



Ekkor én már megnéztem a kiállított anyagot is, s ha az órámra néztem akkor lassan indulnom kellett fel a várba, legalábbis, ha a Szent Iván éji tűzugrást nem akarom kihagyni.

Valamennyivel 9 óra előtt már ott is voltam, de megint előjött a fényképezhetnékem, mert alkonyi égboltot láttam, s ott volt a Servita templom is egy karnyújtásnyira. Azért gyorsan felmentem a Gótikus palota mellvédjére, hiszen onnan jobb rálátásom volt az egészre. Lassan elkezdett sötétedni, dobszó hallatszott, s bevonultak a várba a Vitézlő oskola segedelmével a fáklyások, akik majd meggyújtják a máglyát. Hamarosan a máglya lángjai magasra csaptak s az Egres néptáncegyüttes tagjai énekeltek a lángok elcsendesüléséig.

Közben folyamatosan az Ég a tűz, a Szentiváni tűz, hadd égjen és hadd lobogjon... kezdetű rigmust énekelték, vagy nem is tudom inkább énekelve szavalták. Ezután körtáncba fogtak, s különféle figurák után, amikor a tűz már csak parázslott elkezdődhetett a tűzugrás.

Ekkor már közel volt a fél 10, s kezdődött a Dobó téren a Fény ünnepe. Így hát a várban nem néztem meg a Vártörténeti kiállítást, pedig már régen láttam - de majd szakítok rá időt máskor - itt volt a Múzeumok éjszakája alkalmából a Lehel kürtje is, de az is kimaradt, mint ahogy kimaradt a róla fél 8-kor kezdődő előadás is a programomból, de hát annyi jó között kellett választani. Az idő pedig véges, így hát siettem a Dobó térre, azért nem annyira, hogy le ne fényképezzem a várból néhány kivilágított épületet.

Bazilika este a várból

Néhány perccel fél 10 után értem le, de már elkezdődött a nagyszabású Fény ünnepe amit Egerben, Kepes György városában a Művészetek háza szervezett. Elsőként a homok-animációt bemutató Czakó Ferenc grafikusművész varázsolta el a nézőközönséget. Őt szerintem lehet reggelig is elnéztük volna, fantasztikus, mit tud művelni néhány deka homokkal.

Azt azért ne felejtsem el mondani, hogy a tér házainak nagy része fénnyel festett volt, szinte nem is lehetett ráismerni. A hét elején megjelent egy polgármesteri felhívás is, miszerint türelmet kér a város nevében a Dobó téri lakosoktól, mert a Fény ünnepe műsor effektusai belopózhatnak a szobákba is. Szerintem egyik szebb volt mint a másik.

Itt következett az est szerintem egyik legszebb része, amikor a Kiégő Izzók csoportja fénnyel festette a Minorita templom homlokzatát. Nagyon ügyesen rászerkesztették a kompozíciókat, tényleg teljesen új oldalról vehettük észre a már régóta ott álló építményt. A homlokzatfestés befejeztével a világűr hangjaiba kaphattunk egy kis bevezetést a Sc.Art együttes segítségével, akik a számaikban a NASA, valamint amerikai egyetemek által rögzített űrbéli hangokat dolgoztak fel és gondoltak tovább. Jó volt, hogy előtte egy kis tájékoztatót tartottak arról mit is lehet majd hallani.

Ugyanez sajnos a fényfestés előtt nem történt meg, így igazából azt ismeretek hiányában csak mint művészi alkotást tudta szerintem értékelni a közönség, de arról nem volt tudomása, hogyan is kapcsolódik ez a fényművészethez és akár Kepes Györgyhöz.

Az egyik szünetben sorsolás is volt, ahol azok vettek részt, akik a múlt héten éjszakai bevásárló napon valamit vettek és a kapott szelvényt kitöltve bedobták a gyűjtőbe. Fődíj egy televízió volt.

Lassan éjfél felé közeledett és eljött a lézerhárfa ideje a La Dance Company művészeivel, Ladányi Andreával Bajári Leventével és Borlai Gergő dobossal. Igazából nem is tudom mire hasonlítani ezt a Szerelmi rapszódiát. Mivel az Andrea Markó Ivánnal dogozott együtt sokáig a Győri Balettben, így nem lehet csodálkozni a különleges megfogalmazáson. A Liszt zenéjének felhasználása újszerűen, hozzátéve Tom és Jarry szintén Liszt művére készült epizódját tényleg különleges élményt nyújtott. A lézerhárfa a táncosok érintésére vagy ruháinak sugárnyalábba kerülésére reagáltak, s egy különleges ritmust alkottak. Majd' 45 percen keresztül tartott a szinte folyamatos tánc, kimerítve a táncosokat is.

Most már az estből csak egyetlen műsorszám volt hátra a Lézerszínház fénykoncertje. Érdekes és szép volt, szerintem mindenki méltó befejezésnek tartotta, még az is aki esetleg járt a nagy "lézermágus" Jean Michel Jarre koncertjén. Az előbb ugyan azt mondtam, hogy ez volt az utolsó műsor, de tévedtem, a rendezők a nézők kérésére megismételték a Minorita templom fényfestését. Most már én is jobban élveztem. A fénnyel festett Minorita templomon éppen az állványzat látszik, aki jó megfigyelő az két építőmunkást is észrevesz a képen.

Végül tehát köszönöm a városnak, a Megyei Levéltár Igazgatójának, az Egri Várnak, a Művészetek háza vezetésének és nem utolsó sorban a jó időnek, hogy ilyen jól lehetett ismereteket szerezni és szórakozni ezen az éjszakán.

EKF belső Csillagvizsgáló

EKF Belső Csillagda- régies nevén Specula

Ahogy az előző bejegyzésekben írtam már csak ez a részleg van hátra ,de azért nem egyszerre írom be, mert akkor nagyon hosszú lenne.

A csillagvizsgálót 1764-ben gróf Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök alapította a tervezett egyetem egyik intézményeként. Költségeket nem kímélve, a maga korának legjobb és - a lehetőség szerinti - legnagyobb csillagászati műszereit szerezték be, főleg angliai műhelyekből. Elképzelése szerint a csillagásztorony - akkori latinos nevén a "specula"- egyaránt szolgálta volna az oktatást és a tudományos kutatást. Ezért arra is gondja volt, hogy a csillagvizsgálóban jól képzett szakember dolgozzon, és a későbbiekben fiatal tudósokat képezzen ki.

Főiskola a toronnyal.

A Líceum négyszög alakú épületének keleti homlokzatán emelkedik a nyolcszög alakú csillagásztorony. Igazából csak nagyon rövid ideig funkcionált eredeti működésének megfelelően. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis alig valamennyit engedte megfelelően működni.

A csillagásztorony és tanteremrész alapjainak lerakása, valamint a földszint, 1. emelet, 2. emelet építése 1770 re fejeződött be. Ezután érdekek ütköztek, mert Fellner hivatkozott a nagyszombati csillagásztorony építésére, amelyet úgy építettek fel, hogy a többi épületrészt még nem fejezték be. Az ő véleménye az volt, hogy először be kell fejezni teljesen a 3 szintet, minden boltozat kiképzésével, s egyéb erősítések elkészítésével, akkor már összeáll az épület, stabilabb lesz, és akkor az utólagosan épített boltozatok a megváltozott statikai hatás miatt nem reped meg. Így aztán a kért metszetrajzot csak később küldi el Eszterházy-nak. A csillagásztorony felsőbb emeletei 1772-től 79-ig épültek többszöri megszakítással. 1773-ban a délvonalas terem boltozatai már álltak. Hell Miksa csillagász írta elő hogyan történjen a délvonal kivésése, valamint a napsugár beeséséhez szükséges nyílások létrehozása. 1773-ban az építés a terasz mellvédjéig jutott, a következő évben került sor a sötétkamra felépítésére. Az eredeti Gerl féle terveket Hell módosította, hogy ott a vendégek szórakoztatása is megtörténhessen.

Hell Miksa

Az egész épület berendezése még Fellner idejében megkezdődött, s úgy folytatódott, ahogy az egyes szárnyak elkészültek.

A csillagvizsgáló-torony már 1776-ban a tetőszintig készen állt, és megkezdődött a berendezése. Teljes egészében 1785-re készült el. Kelet-Európa legjobban felszerelt csillagvizsgálója megkezdhette működését. A csillagászati megfigyeléseket a megfigyelőterem keleti és nyugati megfigyelőtermekből (az egyik ma a Csillagászati Múzeum a másik jelen pillanatban a Varázsterem), a teraszról és a kupolából végezték. Az érdekes csillagászati eseményeket a helyi csillagászegyesület szervezésében ma is végeznek a teraszról bárki számára látogathatóan.

Távcső és megfigyelő lépcső

Akkoriban nem volt valami fényes a csillagászok munkakörülménye. Az egyik ugye, hogy a csillagokat éjszaka lehet megfigyelni, a másik pedig, hogy ezeket a helyiségeket nem lehetett fűteni, hiszen akkor a fűtés lehetetlenné tette volna a megfigyeléseket a távcsövekkel, mert a lencsék állandóan párásodtak volna. Így aztán lehetett itt megfelelőképpen fagyoskodni. Egy emelettel lentebb berendeztek számukra egy dolgozószobát, s egy un. melegedőt. Ide vonulhattak vissza az elgémberedett tagjaikat felmelegíteni, valamint lejegyezni a megfigyeléseket.

19. sz-i földgömb és íróasztal

A melegedő korhű bútorokkal és használati tárgyakkal van berendezve Albert Ferenc korának stílusában. A polcokon látható könyvgerinc-másolatok eredetije a budapesti svábhegyi csillagvizsgálóban, illetve az egri Főegyházmegyei Könyvtárban találhatóak. Ebben a teremben látható egy eredeti Steinheil gyártmányú lencsés távcső. Mögötte egy 18. századi megfigyelő lépcsőt látunk, amelynek segítségével könnyedén el lehetett érni a magasan elhelyezkedő távcsövek okulárját. A kandalló, valamint az barnás vöröses kövezet az eredeti. Érdekes még itt a 19. századi földgömb.

Amikor a 19. sz. elején újból matematikus került a csillagvizsgálóba, a tehetséges Tittel Pál (1784-1831) személyében, az akkora már egyre elavuló eszközökkel nem sok érdemi munkát végezhetett. A csillagásztorony önmaga múzeumává vált!

A 19. sz. közepétől az egri Csillagásztorony utolsó vezetője, Albert Ferenc (1811-1883) mindent megpróbált a műszerek felújítása érdekében. Az egri érsektől kapott szerény támogatás azonban nem segített az egri Specula újraélesztésében. Albert Ferenc sokrétűségét mutatja, hogy a Főegyházmegyei Könyvtárban is dolgozott és vezette azt. Ő volt az, aki új életet lehelt az egri Líceum könyvtárába.

1898 - ban a csillagászok Budapesten rendezett nemzetközi találkozója alkalmából, majd 1930-ban újra rendbe hozták az ódon eszközöket. A második világháború során a torony, és a benne levő műszerek súlyosan megrongálódtak. 1951-ben a berendezés nagy részét Budapestre szállították.

A csillagásztorony berendezése és felépítése az összes 18. sz-i jellegzetességet mutatja. Műszereinek többségét már nem lehet rendeltetésszerűen használni.

Az egykori torony 6. emeletén kezdődtek a csillagászati helyiségek. A torony középvonalában elhelyezkedő lépcső mellett találjuk az ötszög alakú észlelőhelyiséget, amely 2 emelet magas. A teremnek összesen 10 ablaka van, amely lehetővé tette az észlelést minden égtáj felé. Ma az ezt az egész épületrészt Varázstoronynak nevezik. Ez az összefoglaló név magában foglalja a Csillagászati Múzeumot, a Varázstermet, a Planetáriumot és a Camera Obscurát. Olyan sok ismertetni való van itt, hogy nem is tudom melyik lenne a fontosabb. Talán a legcélravezetőbb, ha lépésenként haladok előre. Úgy látom a varázstorony ismertetése is csak két lépcsőben oldódik meg, a korábban említettek miatt. Eddig itt a csali volt, hogy olvassátok majd el a következő bejegyzést is.

Térjünk akkor egy kicsit vissza a Csillagászati múzeumra.

Kik is voltak az egri csillagvizsgáló vezetői.
Hell Miksa (1720-1792) Ő volt a csillagászati megfigyelő tervezője. A műszereket az angol mesterektől rendelte meg, mintának pedig a Greenwichi Királyi Obszervatórium szerkezeteit állította. Szerette volna, ha ez a torony annak idejében egyaránt szolgálja az oktatást és a kutatást is.

Elsőként Madarassy János csillagász (1741-1814) került a csillagvizsgáló élére. Hell Miksa sokban segítette Bécsből is. Az akkori bécsi csillagászati évkönyvbe megjelentette munkáit, így sokan tudomást szerezhettek róla. 1781. évvel a munkássága megszűnt, ugyanis uralkodói parancsra a tervezett egyetemet papneveldévé, majd gimnáziummá minősítették. Ennek keretében pedig sem anyagi, sem oktatási lehetősége nem volt egy nagyszabású obszervatórium fenntartására.

Jenes József az 1790-es években lett a csillagvizsgáló gondnoka, ezután következett Skpeccz József fizikatanár, majd Dutkay Ignác következett. Mindegyikükről elmondható, hogy érdemi
munkát alig végeztek.

Tittel Péter Pál (1784-1831) Az Egri Egyházmegye áldozópapja. 1806-ban kinevezték az Érseki Hivatalban könyvtárossá. 1818-ban nagy lelkesedéssel fogott az az egri csillagda igazgatásához. Ő azonban a papi hivatásban is előre szeretett volna lépni, de ez itt nem sikerült neki, így elhagyta Egert és a budai csillagvizsgálóba ment.

Albert Ferenc (1811-1883) Most volt január elsején születésének 200. évfordulója. Madarassy János után 25 évig szinte szünetelt a csillagdában a munka. Albert Ferenc apjával jött Egerbe, ahol Hell Miksa észrevette a fiú tehetségét és taníttatta. Először magával vitte Budára és gyakornokká nevezte ki a csillagvizsgálóban. Folyamatosan tanult, így a pesti egyetem bölcseleti szakán doktori oklevelet szerzett. Az egri érsek 1851-ben nevezte ki a csillagda igazgatójává, a líceum könyvtárnokává és tanárrá. Nagy igyekezettel végzett csillagászati megfigyeléseket a műszerekkel. Az érsektől kapott egy szerény összeget a fejlesztésre, ez azonban már nem volt képes életre lehelni a csillagdát. Az 1860-as években végleg felhagyott a csillagászati megfigyelésekkel, de a könyvtárosi és tanári foglalkozását haláláig betöltötte.