Végvári vígasságok 2011

Egri Vár - Végvári vígasságok I. július 22.

Évről évre megrendezésre került ez az esemény hol hosszabb, hol rövidebb időszakban. Volt idő, amikor egy hetes rendezvénysorozat volt, de ez évben csak 4 napos lett. A válság itt is megtette hatását, ez látszott a hosszán is meg a programokon is. Eredetileg csak 1  nap (pénteken) akartam felmenni, amikor a barátnőmmel együtt megyünk és megnéztük a lányom hastánc-bemutatóját, de aztán másképp alakult és vasárnap is ellátogattam.

A 4 nap alatt elég sok program volt, mégis úgy tűnt vasárnap, hogy valami nincs. Nem tudom miért éreztem ezt, látogatók sem özönlöttek, voltak, de nem valami sokan. Jó nem mérem magunkat össze egy Visegrádi Palotajátékokkal, de azért én több látogatót gondoltam.

Pénteken éppen a hastáncbemutató előtt értünk fel a várba, amikor a Babszem Jankó Gyermekszínház az Együgyű Misó színdarabját mutatta be, a gyerekek élvezték s szinte együtt játszottak a színészekkel.

Együgyű Misó

Természetesen a végén nem maradt le a gyerekek bevonása sem, így teljes volt az élvezet számukra.

A gyerekeket is bevonták a zárásba.

A hastáncbemutató a szokásos színvonalon volt, egy kivételével már ismertem, tetszett. Ugyan a lányom utána elégedetlenkedett, mert állítólag elrontott valamit, de mondtam neki, nem volt annyira feltűnő, mintha elesett volna a színpadon. Szerintem csak hozzáértő szem vette észre.

Fátyoltánc

Délben elsütötték az ágyút a Nándorfehérvári diadal emlékére, s tartottak egy rövid megemlékezést az 555. évforduló tiszteletére.

A keresztény világban mai napig a diadalra emlékeztet a déli harangszó. III. Calixtus a csata előtt elrendelte, hogy a déli harangszó szólítsa imára a híveket Magyarországért az egész keresztény világban. A pápai bulla kihirdetésének idejére azonban már a győzelem híre is megérkezett az európai városokba, így vált a déli harangszó a hálaadásra felszólító jellé.

Dobó bástya

Utána bementünk a Dobó bástyába megnézni az Iszlám kalligráfia kiállítást, ami még júniusban került a városba, amikor a Hotel Eger konferenciaközpontja adott helyet az arab-magyar kapcsolatok kiszélesítése kapcsán létrehozott rendezvényre. Mindenféle országból nagykövetek, attasék, meg más tisztségviselők vettek részt rajta és az Agria Universitas(EKF) is benne volt a szervezésben, így került oda a lányom hostessnek.

A kiállítás plakátja

Ő akkor látta, de én is szerettem volna, így most megörültem, amikor olvastam, hogy a várban lesz kiállítva. Érdekes volt, de mondhatom nekem leginkább esztétikai élményt nyújtott, hiába olvastam el a hozzáírt szöveget, mivel nem ismerem a Koránt, ezért nem igazán jelentett valamit a szavakon kívül. Egyet azért leszűrtem belőle(a szövegből) csak a mohamedánt tartják igazhitűnek. Hallottam már előadást a Koránról és a mohamedán hitről, előírásokról, vannak benne haladó szelleműnek vehető dolgok is de a szélsőséges elemeket nem kedvelem a művelőiben. Az én gondolatom szerint, ha van valami felsőbb hatalom magasabb tudati szinten, akkor az úgyis csak egyféle lehet, abból már az emberek értelmezése csinált több vallást. 

Az arab írást én szépnek mondanám, de művelni elég nehéz lehet. Tollírás, egyes fajtájánál a toll szélessége legalább 1 cm kell hogy legyen. 28 mássalhangzó-jelből áll, a magánhangzókat és a hosszú mássalhangzókat mellékjelekkel jelölik. Több alakja vagy típusa van, amelyek más területeken terjedtek el. Van olyan, hogy sorokban helyezkednek el a betűk, de olyan is, ahol egy geometriai vagy valamilyen elképzelt formába zsúfolódnak, amit lényegesen nehezebb olvasni, mint a sorba rendeződöttet. Ráadásul egy betűnek több formája is lehet attól függően, hogy a szó elején, közepén, szó végén vagy esetleg magában helyezkedik el. Nekem nem világos a szavak határa sem, de hát nekem nincs is szükségem rá.

A kiállítás után körbenéztem a kézműves vásáron. Volt ott minden ami szem-szájnak ingere, az ételen és az italon keresztül a kézi gyártású szappanokon át a gyerekjátékokig.

Kézművesek sátrai

A gyerekeknek ezen kívül volt lovaglási lehetőség és vitézi próba is, amihez korabeli gyerekruhákat is lehetett kölcsönözni. A vitézi próba csillagdobásból és dárdavetésből állt. Ha sikerrel teljesítették a feladatokat, akkor vitézzé avatásra került sor a Hősök termében.

Vitézi próba

Csillagdobás

Nekem idáig tartott pénteken a várprogram, persze nemcsak ennyi volt, mert filmvetítés is volt mind a négy nap a Dobó bástyában. Meg lehetett nézni a Szaffi, A törökfejes kopja, az Egri csillagok c. filmeket.

Még hazafelé a Dobó térre mentem, mert ott meg török ételbemutató volt egy felállított sátorban.

Török sátor a Dobó téren

Ott ettem gözleme elnevezésű ételt, ami éppen hússal volt töltve, de lehetett még spenótosat, meg még kétfélét kérni.

Darált hússal töltött gözleme

A program azonban estig folytatódott a várban, ráadásul sötétedés utánig, itt megint a Nándorfehérvári diadal körül zajlott szinte minden. Volt egy hosszabb megemlékezés, aztán tárlatvezetés a fegyverkiállításon, fáklyás kazamatalátogatás, táncház s még sok minden más.

EKF belső Csillagászati Múzeum I.

EKF Belső Csillagászati Múzeum (megmaradt műszerek)

Néhány egyéb kitérő mellett, ami azóta a városban történt, folytassuk ismerkedésünket a város látnivalóival. Tudom eléggé jó helyzetben vagyok nagyon sok más várossal szemben, hiszen nálunk annyi a látnivaló, amennyit sokszor 4-5 más helyen lehetne megnézni.

Ezzel kapcsolatban jutott eszembe a múlt héten, hogy a fiatalok mennyire nem ismerik azt a helyet ahol laknak. Itt most nemcsak saját városomra gondolok, hanem azt hiszem úgy van még ezzel más hely is. Meg lehetne szervezni, mondjuk középiskolában, hogy a 4 év folyamán valamikor a tanulók megismerkednek annak a városnak a látnivalóival, történelmével, fejlődésével, ahol tanulnak. Ez minden helyen más és más időt venne igénybe. Gondolom havonta egyszer osztályfőnöki óra keretében meg lehetne oldani, úgy, hogy kb 25-30 perces ismertetőket lehetne tartani. Most pedig lehet elátkoznak engem a középiskolás tanulók, mert ez számukra egyáltalán nem fontos!. Aláírom 14-18 éves fejjel nem is így gondolkodik a nagy többség, még én is így gondoltam ekkor, de a szülőföldem ismerete szerintem mindenkinek szükséges lenne, ebbe pedig szűkebb pátriánk bőven belefér. Én most ezért teszek egy kicsit, legalábbis merem remélni.

Visszatérünk tehát a Líceum épületéhez. Eddig 6 bejegyzést írtam ebben a témában, de még szerintem lesz is ehhez kapcsolódó cikk. Ezek csak a lényegesebb részek voltak, de még nagyon sok mindenről lehet beszélgetni ezzel az épülettel kapcsolatban.

Eddig megismerkedtünk a Csillagda történetével, most megismerjük azt a berendezését, ami megmaradt az utókornak.

Így néz ki felülről a Csillagászati Múzeum.

Most pedig haladjunk szépen sorban. Egyik dolog érdekesebb a másiknál. Én ugyan igyekszem itt bemutatni, de a valóságban mégis teljesen másképp néz ki, hiszen ott mellette lehetünk, szinte „megfoghatjuk”, érezhetjük a hely szellemét, s mindannak a hangulatát az egész Líceum épületében, amit az egykori kiagyalója és megvalósítója ránk hagyott örökül.

Álljon itt néhány sor idézet a püspöktől, ami a napokban egy könyvbemutató meghívóján invitálta az embereket.

„…azon épületnek felállításával es az oskoláknak bé hozásával az vala leg főbb kívánságom, hogy az tanulo iffiak idővel az ottan vett tudományokat a Köz Jónak előmozdítására és Kedves Hazánknak hasznára s boldogulására velem együtt fordíthassák…”

(Eszterházy Károly püspök a Líceumról 1790-ben)

Ezek a sorok akár ma is iródhatnának igaz egy kicsit már értelemben, mert ugyan a közoktatásunkra tényleg ráférne már egy kis alakítás, de még ma is képesek vagyunk versenyképes tudást nyújtani a hallgatóknak jó néhány felsőoktatási intézményben. 

Most pedig a filozofálásból elég, folytassuk inkább a torony további történetével és felszereltségével.

Tehát a torony Albert Ferenc utolsó csillagász ideje alatt eltűnik a hallgatásban.

A Millenium évében a megfigyelő eszközöket helyre állították, de több sajnos nem történt. A II. Világháború idején több helyen megsérült az épület, a megfigyelési eszközök egy része elpusztult vagy megrongálódott. Az államosítást követően a műszerek nagy része a budapesti Uránia Csillagvizsgálóba került a fali kvadráns kivételével. Ekkor állagmegóvást végeztek az eszközökön.

1966-ban a műszerek nagy része visszakerült a Speculába. S a 6. emelet két ötszög alakú terméből a nyugatiban kialakult a Csillagászati Múzeum. Eredeti működésekor a keleti és a nyugati terem összesen 10 ablakából minden irányba lehetett megfigyeléseket végezni.

A terembe lépve szinte azonnal feltűnik a csillagászati megfigyelést szolgáló hatalmas ablaktáblákkal ellátott erkélyajtó. A 18. században jelentősek voltak az égi és földi szögmérést szolgáló műszerek. Ezek része a negyed körív vagy latinosan kvadráns (quadrans) volt. Ez a Csillagászati Múzeum legszembetűnőbb műszere a Nagy fali-kvadráns ami a délnyugati palettás ablak mellett áll. Hell Miksa a londoni Sisson műhelyében készíttette 1780-ban. A csillagászok segítségével a déli látóhatártól a zenitig figyelhették meg a délvonalon áthaladó égitesteket. Igen pontos helymeghatározást tett lehetővé a precíz beosztása. Távcsövét egy copf stílusú lépcsőről érhették el.

Nagy fali kvadráns

Dollond távcső (London, Peter Dollond műhelyében) Érdekessége, hogy függőleges és vízszintes tengely körül egyaránt forgatható. A beállítások pontosságát a végtelenített csavarral lehetett finoman szabályozni.

Dollond távcső

Arnold féle csillagászati óra 1776-ban készült. 2 óra érkezett egyszerre Egerbe. A régi faszekrénybe helyezett óra nagy része (felfüggesztett ellensúly, selyemkötél, számlap, nagymutató) rekonstrukció. Pontos időmeghatározásra szolgált, segítségével és a fali kvadránssal az itt dolgozó csillagászok az égitestek pontos helyét határozták meg.

Csillagászati óra.

Gregory féle tükrös távcső (1776 Andreas Schulz Bécs) A függőleges és a vízszintes tengely körül hasonlóképpen mozgatható, mint a Dollond távcső. Állvány nélkül maradt hátra.

Gregory féle tükrös távcső

Szállítható fali kvadráns (Sisson, London 1776) Távcsöve sárgaréz, és hasonlóképpen mozgatható, mint a nagy fali, de előnye, hogy szállítható volt

Szállítható fali kvadráns

Hadley szerkesztésű Newton távcső barokk állvánnyal.

Hadley szerelésű Newton féle tükrös távcső, benne a fő és a segédtükrök fémlemezekkel az optikája pedig plexivel helyettesített.

Angol szerelésű parallaktikus távcső (19.század közepe Bécs) Ez volt a Specula utolsó szerzeménye, amelyet Albert Ferenc abból a bizonyos szerény érseki támogatásból szerzett be. Érdekessége, hogy a gellérthegyi csillagda nagy refraktorának a mása. Eredeti optikái, mint minden ittlévő távcsőnek – egy kivételével – elvesztek.

Éggömb a XVIII. században a csillagászat oktatásának kedvelt eszköze volt.

Rögzített vízszintes számlapú kerti napóra. A virágmotívumos mészkő napórát a Barátok temploma kertjében találták. Számlapja reggel 4-től este 8-ig mutatja az idő múlását a nap „mozgásának” segítségével.

Kerti napóra

Déljelző ágyús napóra. (Sadler bécsi műhelye a 19. sz. első negyedében) A mezőnyárádi Majthényi kastély parkjában bukkantak rá. Dr. Zétényi Endre főiskolai tanár restauráltatta. Állatövi jegyekkel díszített kőoszlopon helyezkedik el a sárgaréz szegéllyel körbevett napóra. Egy táblázat segítségével a napórai és a polgári déli időkülönbséget lehetett nyomon követni Bécs földrajzi hosszúságán. A napóra mellett kis réz talpazaton kis mozsárágyú áll. Felette gyűjtőlencsét helyeztek el. A napórai dél sugara fókuszálva begyújtotta a mozsárágyú puskaporát, ami így durranással jelzi a csillagászati delet az adott földrajzi helyen.

Déljelző ágyús napóra

Délvonal – linea merdionalis: Jellegzetes tartozéka minden korabeli csillagvizsgálónak. 1776 tavaszán, május 18-án Hell és Madarassy kijelölték a délvonal pontos irányát, amely egyúttal a nyugati termen áthaladó földrajzi hosszúsági kör egy darabja.

Délvonal

Délvonal közelebbről

Fehér carrarai márványból és tárkányi kristályos mészkőlapokból áll. Hossza 13,3 m, szélessége 30,5 cm. Középső vonala teljes egészében fehér, kétoldalt pedig fehér és szürke lapok váltakoznak. Északi vége felfut a falra, a déli vége feletti falon 5 m magasan kiképzett nyíláson behatoló napfény határozza meg Egerben a valódi delet. Az év folyamán változik minden nap a fényfolt átvonulási helye a napsugár beesési szögének függvényében. Nyáron a déli végéhez közelebb, télen az északi falon karmagasságban halad át a délvonalon.

Középkori piactér 2011

Középkori piactér - időutazás évszázadokon keresztül!

A városban a középkori időutazás a piactérrel kezdődi, majd a Végvári vígasságokkal folytatódik. Ilyenkor a város központi terét a Dobó teret igyekszenek korhűen berendezni. A hagyományőrzők minden nap színes menetükkel a város utcáin invitálják az embereket a régi idők programjaira.

Korhű ruhákban a Középkori Piactér(Dobó tér) szélén

Ebben az időben nemcsak a hagyományőrző csoportok idézik a múlt szellemét, de a kézműves kirakodóvásár is hasonló eszmék szerint épül fel, illetve a kapcsolódó programok is így lettek összeállítva. Most is lehetet a kirakodóvásáron a merített papíron át a fűzfakosarakon keresztül a vászon ruhákig és bőr saruig szinte mindent kapni.

Kosárfonó

Volt keramikus aki nagyon szép és praktikus használati tárgyakat árult, az árai is ennek feleltek meg. Nála végre normális méretű vajtartót lehetett kapni az előzőekben árultakkal mindig az volt a gondom, hogy a 10 dkg-os vaj legalább 3-szor belefért.

A középkori piactér várkapuval kezdődött. A Dobó tér déli felén nyílt, mellette az információs sátorban a Turinform folyamatos tájékoztatót adott az aktuális és az eljövendő programokról. Kitelepültek hagyományos édességárusok is, ez azt jelentette, hogy csak aszalt gyümölcsökből készült cuccokat lehetett kapni. Nekem ezek az összekevert többféle aszalt gyümölcsből álló desszertek kevésbé ízlenek, jobban szeretem ha egy-egy gyümölcsöt magába rágcsálhatok el.

A gyerekek a papírmerítés világába kaptak betekintést, ahol saját maguk is készíthettek egy lapot maguknak. Játszhattak a korabeli gyerekek játékaival, készíthettek csuhébabát, s még sok érdekes dolgot. Volt neki bábelőadás is, amit szerintem élvezettel néztek.

Zászlóforgatók

Megelevenedtek a régi korok zenéi, táncai korhű ruhába öltözött muzsikusok és táncosok által. Jöttek azonban gólyalábasok, s pénteken éppen Lázár Attila előadásába a bor- és pásztordalokba hallgattam bele.

Zenészek pihenés közben

Tabulatúra együttes

Amit szombaton este szívesen meghallgattam volna, az Székhelyi József előadásában Villon versek, nem így lett, de majd máskor bepótolom. Az esték programjába általában a várszínház műsorai is bekapcsolódtak, ahol csütörtökön Huszka Jenő Gül Babáját láthatták, szombaton pedig egy Musical-válogatást élvezhetett a közönség.

Bikavérünnep 2011

Egy Egri Bikavér egy egri étel

borgasztronómiai bemutató 2011

Az ünnep logoja

A négynapos rendezvény végére értünk le az Érsekkertbe. Most először rendezték meg itt, eddig mindig a város központjában a Dobó téren volt. Ebben a nagy melegben nem volt erőnk rábeszélni magunkat korábban a rendezvénylátogatásra. Ugyan már csütörtöktől nyitva voltak a sátrak, s volt néhány egyéb rendezvény is, a hivatalos megnyitó csak pénteken délután volt. Hogy miért ilyenkor, egy egy jó kérdés. Ugyan ekkor ünneplik Donát napját, de nem Szent Donátét aki vértanúként a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentje volt. Az ő hivatalos ünnepe a régi naptár szerint augusztus 7. Nem kell ezt firtatni, lényeg, hogy a bor és a gasztronómia ünnepe.

Étel és ital főutcája

A négy nap alatt volt nagyon sok szórakoztató rendezvény, aki kíváncsi a hivatalos műsorra itt megnézheti. A péntek a díjátadásoké és természetesen a szórakozásé volt. A szombati napon traktoros gyorsulási és szépségverseny volt délután. A képeket meg lehet nézni a Heol honlapján, de hogy könnyebb legyen ide teszem a linket. Vasárnap a hastáncosok műsorára le szerettem volna érni, de nem jött össze, így helyette az Egri Csillagok népdalkör nótázását hallgattuk nézelődés közben.

Egri Csillagok népdalkör

Utána ettünk és ittunk is, bár én nem sokat, mert vasárnap este valahogy soha nem leszek éhes, meg egyébként sincsen valami nagy ételfogyasztásom.

Kóstolópohár benne Egri Chardonnay 2002

Italérmét és ételérmét kellett vásárolni, de nem lehetett a poharat sem kihagyni, mert csak akkor fogadták el az italérmet, ha ott volt nálad a pohár, s tavalyi nem lehetett.

Kóstolópohár 2011

Nem mondom szép a pohár. Aki rendszeres látogató, annak már ez a 15. Nagyjából hasonló minta van rajta, de a dátum mindig más.

Ahonnan az ételt és az italt választottuk.

Az Árvai Pincészetből választottuk az Egri Cardonnay 2002-est, hozzá pedig a a Balneo Hotel Zsóri Lángolt kecskesajtját, petrezselymes cukorborsópürén, ropogós zöldségekkel, házi nyári gyümölcs csatnival.

Lángolt kecskesajt a többi hozzávalóval.

A kettő tényleg jó párosítás volt. Nekem ízlett mindkettő a lányomnak a bor kevésbé. Először én az Egri csillag fehérbort szerettem volna megkóstolni, de aztán mégis ezt választottam. Utána pedig már nem nagyon akartam újabb italérmére költeni, majd máskor megkóstolom.

Egy sátor a sok közül

Ezen a vasárnapon egybeesett a Magyarok Vásárával, de mire mi odaértünk már alig néhány árus maradt, csak a legkitartóbbak. A végére majdnem úgy nézett ki, hogy nem bírja ki eső nélkül, igen jelentősen borult, s dörgött is, de csak tőlünk északra esett jelentősebb mennyiségű csapadék, tehát azt hiszem nem lehetett senkinek oka panaszra.

Royal Holloway Philharmonic Orchestra - Bazilika - Eger

Koncert - Bazilika - Eger

Ma délután a Royal Holloway Philharmonic Orchestra, a Magyarországon vendégszereplő zenekar koncertet adott az egri Bazilikában. Meghívom a látogatókat velem egy kis zenei ismerkedésre. A helyszín már ismert a tavalyi áprilisi bejegyzésemből.

A székesegyházban viszonylag sokszor rendeznek, szerveznek koncerteket. Egyrészt nyáridőben minden délben van orgonakoncert, leginkább a turistáknak. Korábban elsődlegesen orgonakoncertek voltak, én is emlékszem még rá, hogy az unokanővéremmel jónéhányszor látogattuk ezeket. Volt egy gyönyörű élményem is, ahol az orgona mellett trombita is szólt. Ez fantasztikusan betöltötte, a hatalmas teret, s mai napig mondom, nem hallottam még szebbet, mint amikor ez a két hangszer egyszerre szólal meg ilyen falak között.

Legutóbb Mága Zoltán jótékonysági koncertjén voltam tavaly. Az sem volt utolsó, ahogyan ő a hegedűt tudja kezelni. 

Ma a fentebb említett zenekar jött hozzánk, amely egy londoni egyetemhez tartozik. Jórészt fiatalokból állt, azt még nem tudtam kideríteni, hogy hallgatók-e vagy sem. De ez nem is lényeg, a fiatal társulat igen összeszokott csapatot alkotott. Itt most megjegyzem nem vagyok nagy zenerajongó és zeneértő. Leginkább ilyen helyekre azért megyek el, hogy élő előadásban ismerhessem meg a műveket, mert mégis más neten, vagy CD-n hallgatni. Itt él a zene az előbb említetteknél pedig mintha mű lenne.

Munkában a dob.

A műsor Haydn 101. szimfóniájával kezdődött, amit Óra szimfónia néven is emlegetnek. Itt meghallgathattok belőle részletet is. A karmester mindent megtett a sikerért(olyan mozgásokat vetett be - természetesen dirigensi szerepében - ami szinte lehetetlenné tette, hogy vezénylés közben szimpla fotót tudjak róla készíteni)

De a zenekari tagok is megtettek minden tőlük telhetőt. A koncert második részében Beethoven 7. szimfóniáját adták elő. Talán legismertebb tétele a II., de ez inkább gyászzene, ennek ellenére nekem tetszik, a III. tétel mindjárt vidámabb, de nem fogok itt nektek zeneművészeti elemzést tartani. Mindkét mű tételei eléggé hosszúak voltak, s már igyekezni kellett a befejezéssel, de azért még szép gesztusként kapott a közönség ráadást is, ami az Este a székelyeknél volt. Azt hiszem a közönség tudja díjazni az ilyen odafigyelést, s tapssal hálálta meg nekik.

Megköszönik a közönségnek a fogadtatást.