Mivel mással folytathatnám a sort, mint az EKF főépületével, hiszen rögtön szemben van a Bazilikával. Most éppen megújulás alatt van, de eléggé hátráltatja a folyamatot, az, hogy az udvar alatt egy középkori falu maradványaira bukkantak, és hát természetesen első a régészet. Na azért nem vitték túlzásba, a régészek kijelentették, hogy nem találtak semmi olyat, amit nagyon be kellene mutatni itt, így hamarosan folytatódott, s most (III. 16.) úgy néz ki tudják tartani a határidőt, tehát novemberre készen lesz.
Kívülről a jobb oldalsó épületfal már készen van. Még most igyekszem is róla fényképet készíteni, amíg a fák nem lombosodnak. Az új színről voltak viták. Az első elképzelés szerint fehér lett volna teljesen, erről közben lemondtak(tudomásom szerint), hiszen szinte a teljes belváros az okker és a sárga változataiban pompázik, s ez a fehér nagyon kirítt volna közülük. Nekem a mostani színnel is eleinte barátkoznom kellett, hiszen ez pedig a halványszürke és a bézs együttese, de most már egyre jobban tetszik, s alig várom, hogy a homlokzatot a Bazilika lépcsőjéről láthassam.
Nézzük akkor most már a történetét.
Eredetileg egyetemnek indult, de érseki joglíceum, illetve jogakadémia lett belőle, aztán Ho Si Minh Tanárképző Főiskolaként működött, most pedig Eszterházy Károly Főiskola néven ontja magából a felsőfokú végzettséget szerző embereket.
Építésének elkezdésével kapcsolatban megosztottak voltak a kutatók. Először teljes egészében Eszterházy Károlynak tulajdonították, aki a megépíttetését Fellner Jakab építészre bízta(1763-1777 között). Más kutatások szerint már Barkózy Ferenc is elhatározta az építését, de az övé egy szerényebb terv volt, amire Gerl Józsefnek adott megbízást.
Az biztos, hogy a XVIII. század a város életében a virágzás és a fellendülést jelentette, köszönhetően a két püspöknek Barkóczy Ferencnek és Eszterházy Károlynak. Tehát Barkóczy püspök kezdte el, majd távoztával utódja Eszterházy az Universitas számára új terveket készíttetett, ami először egy nagyszabású egyemeletes épület volt, majd azt egy második emelettel kiegészítve érte el a mai terjedelmét. Szintén ő adott megbízást a Csillagásztorony és a nyilvános könyvtár tervezésére is. Az építkezést tehát Gerl József kezdte el, de már Fellner Jakab fejezte be miközben minden Gerl által kivitelezett övpárkányfedőlapot és lábazatkövet felhasznált néhány kivételével, amelyek azért maradtak ki, mert Fellner az ajtókat szélesebbre tervezte a csillagásztorony bejáratához az udvarról..
Az épületben először két felsőfokú tanintézetet kívántak elhelyezni egy teológiai studiumot és bölcsészetet. Abban az időben ez még nemcsak oktatási helyeket jelentett, de általában helyben oldották meg a tanárok s családjaik elszállásolását. A teológián az oktatást 1754-ig a jezsuiták végezték, de ezután Barkóczy püspök átruházta saját világi papjaira.
Eszterházy által folytatott építés során négy fakultásos egyetem alakult ki, ahol 1774-ben el is kezdődött az egyetemi képzés, de az 1777-ben kiadott Ratio Educationis nehéz helyzetet eredményezett s 1784-ben be is szüntették az oktatást, s még a papneveldét is Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel, s később újraindította a filozófiai képzést, majd a jogi akadémia és a papi oktatás is visszakerült a városba.
1828-ban Pyrker érsek megalapította az első magyar nyelvű tanítóképzőt a városban s 1852-ben az oktatást ezen épület falai közé helyezték. Itt is maradt az érseki tanítóképzés egészen 1948- ig, mégpedig úgy, hogy elemi iskola is szolgálta a tanítóképzést itt.A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött az épületbe. Itteni működése során a tanári szakok majd' teljes körét felölelte, s közel 30.000 általános iskolai tanár végzett falai között (köztük én is).
Az 1990-es években történt változások a főiskola életébe is nagy változásokat hozott. Most már nem csupán a tanárképzés a profil, hanem emellett még nagyon sok más is. Jelenleg több mint 7500 hallgató tanul az intézményben.
A főiskola épületének csillagásztornya.
