EKF Belső, Kápolna
Ha a Díszteremtől elindulunk a bal oldali folyosón, akkor hamarosan az északi fornton uralkodó Kápolna elé érünk. Ebben korábban a Főegyházmegyei Könyvtár anyagát helyezték el, a sekrestyében pedig olvasóterem volt. Amikor a kápolna rekonstrukciója után először itt jártam akkor éppen a Szent Korona fotóival volt egy kiállítás. Aztán jöttem az amerikai és angliai ismerősökkel, akkor készültek ezek a képek. A 61-esekkel időhiányban nem néztük meg, mert nekünk akkor másfelé is kellett nézni. Így is akkor még a teraszon sem tudtunk rendesen körbenézni, mert akkor a planetáriumi ismertető nagyon kicsúszott volna az időből. De azért itt bepótolom az ismertetést.
Méreteiben ez is megegyezik az ugyanezen a szinten található Díszteremmel és könyvtárral. Ugyanúgy a 2. emeletig ér fel, s onnan be lehet látni a folyosói ablakokon a terembe. A kápolna az államosítás után egy darabig üresen állt. 1959-től a terem a hozzá tartozó sekrestyével együtt a könyvtárhoz tartozott. A kápolna terme könyvraktár volt, a korábbi sekrestyében rendezték be a feldolgozás, a kölcsönzés helyét, de itt őrizték a katalógusokat, a kézikönyvekkel együtt, de ez szolgált olvasóteremként is. Ez ugyan nagyon kicsi volt, hiszen mindössze 5 ülőhely volt a túlzsúfolt szobában. Annak ellenére, hogy sokáig könyvtárként működött még így is méltóságot és áhítatot áraszt, köszönhetően az épségben megmaradt barokk oltár, a szószék, a kórus, és a mennyezetfreskónak.
A bejárattól balra helyezkedik el a főoltár a kosáríves fülkében. Két oldalán szürke, sötétszürke és barnaeres márványból faragott magas lábazat. A kosáríves fülke jobb és bal oldalán két fehér stukkó - részben aranyozott ruhában - kezükben csillagglóriát tartó puttó lebeg.
Az oltárképen Hesz János(1813) Szent Istvánt festette meg, amint éppen felajánlja az országot, a koronát viselő Máriának. A kép előterében angyalkák, akik a magyar címert tartják, az asztalon nyitott könyv. Szt. Istvánt sárga palástban látjuk. Mária a trónon ül a gyermek Jézussal.
Maga az oltár a már korábban leírt márványokból készült, amelynek a közepén a zöld márványból faragott tabernákulum (katolikus oltáron lévő díszes szekrény, amely az oltáriszentség tartására szolgál a 12. sz.-tól) A tabernákulum ajtaja aranyozott dombormű. Kétoldali aranyozott faragott fa kerubok Mozer József egri szobrász művei.
A kápolna vörösfenyő padjai jelenleg nem láthatóak itt, ha jól tudom akkor a maklári plébániatemplomban vannak.
A szószék anyaga szintén szürke illetve rózsaszín márvány. Az elején dombormű, ami szintén Mozer József alkotása. A sematikusan megalkotott dombormű Keresztelő Szt. Jánost mutatja a pusztában.
A hangvetőn alul a szentlélek sugaras galambját látjuk.
A főoltárral szembeni falon a domború mellvédű copf ízlésű konzolokon fekvő erkélyen az orgonát látjuk.
A mennyezeti freskó Anton Maulbertsch alkotása 1793-ból, a mennyország szentjeit ábrázolja. Az orgonakarzat fölött zenélő angyalok csoportja, az oltár felett a magyar szentek vannak. Egy angyal címeres lobogót emel a magasba, a másiknál az apostoli kettős kereszt van.
