Úton a Várba I.

Úton a Várba - Kossuth Lajos utca (volt Káptalan utca)

Nagy fába vágom a fejszémet, mert elindulok a Várba, s ott is maradok addig, amíg mindent meg nem nézünk. Itt azonban úgy szeretném, hogy ténylegesen végigmenjünk az úton, ami a Bazilikától az EKF A Épülete mellett a várig vezet. Már látom, lehet ez sem fog egybe beleférni, pedig tényleg csak érinteni szeretném az épületeket, aztán majd később az arra érdemeseknél megállunk.

A középkorban ez vezetett a várba a Buda felől jövő útról, amely a Hatvani kapunál lépett a városba. A múlt század közepén az utca Eger patak utáni részén a Buttler ház előtt vízvezeték fektetés közben meg is találták a középkori útnak a maradványait, mintegy 1,5 m mélyen.

Az utcát már elég sok néven illették. A XVIII. sz. elején Hatvani utca(utalva a Hatvani kapura) ezután Barátok utcája (a ferences barátok kolostoráról). Amikor pedig itt Telekessy püspök javaslatára kialakult a káptalan sor, Káptalan utca lett a neve 1945-ig. Volt még ezután Vöröshadsereg utca, majd megkapta most érvényes nevét a Kossuth Lajos elnevezést.

A Kossuth Lajos utca felülnézeben

Most már elég a szövegből induljunk is el. A Kossuth dupla s betűje feletti utcán jövünk a városközpont felé a településre vezető 25-ös útról. Tehát az első nagyobb épület, amit megláthatunk a Főszékesegyház épülete. Erről már írtam bemutatást a külsőről, a belső értékekről és az altemplomról, így most arra nem térek ki részletesebben.

Ha gyalogosan lejövünk a Bazilika előtti lépcsőn, egy parkban találjuk magunkat. Bal kéz felé van a Város a város alatt elnevezésű kiállítás bejárata (Vá. a buborékban), ez majd egy későbbi bejegyzés témája lesz. Most ugyan még az Eszterházy téren vagyunk, de úgy gondolom, azért mégis illene innen kezdeni, hiszen a város két legnagyobb épülete mellett megyünk el.

Szemben az Eszterházy Károly Főiskola épülete a Csillagvizsgálóval, (2011-ben új külsőt kapott a fényképen már azt láthatjátok) amiről már szintén olvashattatok az egészről általánosságban, majd végigjártam a főbb látnivalókat az épületben, kezdve a Díszteremmel, majd továbbsétáltunk a Kápolnába, ezután megnéztük a Főegyházmegyei Könyvtárat és annak kincseit, végül felmásztunk a toronyba, hogy megismerhessük a csillagászati múzeum történetét, berendezését, s a Varázstornyot, a panorámát a teraszról és a Camera Obscura-t.

Na így kezdjek én el sétálni, s alig tudunk elindulni az uticél felé, mert be nem áll a szám. Mondtam, hogy nem tudom egyszerre elmondani!

Jön a folytatás!

Egri templomok III. - Minorita templom belső

Minorita templom - Belső

Az épület egyhajós, ugyanúgy, mint a trinitárius templom, ez az, ami a két templomban megegyezik ezért is gondolták, hogy az tervezőjük is talán ugyanaz lehetett. Ezen még vitatkoznak, írásos emlék csak kevés maradt fent róla, így nem lehet tudni egészen pontosan. A tervezésben szerepet tulajdonítanak Gerl Mátyásnak is, de erről sincs 100 %-os bizonyíték.

A templom egész belsejében gyönyörű freskók hízelegnek a szemnek. Mindjárt végig is megyünk a belső részen. Előzetesben annyit, hogy ez a templom melletti rendházépület(ma Szent Hedvig Középiskolai Kollégium) sem kerülhette el annak idején a tűzvészt, így a templom egyik mellékoltára is megsérült.

A templomba belépve jobb oldalon a Mária kápolna, bal oldalon a Jézus szíve kápolna fogadja az érkezőt. A padsorok között előretekintve a napfény által délután jól megvilágított oltárkép fogad, amelyen Szent Antalt látomását ábrázolta a festő ahogy éppen a felhőkön megjelenik Szűz Mária, karján a kis Jézussal. Sajnos az idő folyamán a kép besötétedett, így az eredeti színeket csak elképzelhetjük, mert már nem láthatóak. Az oltár két oldalán Szt. Bonaventura és Szt. Alajos stukkószobra áll. A főoltár vörösmárványból készült, két oldalán angyalok ülnek.

Most pedig először egy kicsit megfordulunk, hogy láthassuk az orgonát, amely a bejárat fölötti karzaton helyezkedik el, majd elindulunk a padsorok között és haladunk a bejárat felé. A tölgyfa padsorokat már az előző bejegyzésben is említettem, ezek leginkább azért is figyelemre méltóak, mert talán az egri templomok közül itt a legdíszesebbek. Az okosok azt mondják: nincs két egyformán faragott padzárás. Nem ellenőriztem le az mindet, de annál az ötnél amit megnéztem tényleg voltak hol kisebb, hol nagyobb eltérések. Ezeket egy szerzetes készítette, mint ahogy a sekrestyébe vezető intarziás ajtót is. Nemcsak a mesterségbeli tudás előtt, hanem a dús fantázia előtt is kalapot emelhetünk.

Most már tényleg továbbhaladunk s balra eső mellékoltár Szt. Ferencnek van szentelve. Az eredeti oltárkép elpusztult, valószínüleg Assisi Szt. Ferencet ábrázolta a festő. A jelen pillanatban ott álló képen Jézus hajol le Szt Ferenchez. Az oltár mellett áll egy babakocsi, ami szinte a meg nem született gyermekekért kiált. Erre az oltárra került a II. János Pál pápa által szentté avatott Szt. Hedvig ereklyéje.

Szemben vele A Dolorosa oltárt láthatjuk amely egy Kracker tanítvány munkája. Két oldalát itt is szobrok díszítik. Mögötte nyílik a lejárat a templom kriptájába.

Ha ugyanerre az oldalra figyelünk még egy kicsit, akkor a szószék kerül látóterünkbe, melynek az oldalát szintén gyönyörű dombormű díszíti, amely Motzer József keze munkája.

Megint továbbhaladunk, s a szószék mögött a Szt. Annának szentelt oltárt láthatjuk, szemben vele pedig Nepomuki Szt. János tiszteletére emeltek oltárt a magyarországi barokk kiváltságos szentjének.

Ahogy közeledünk az ajtó felé még két mellékoltárt nézhetünk meg, bal oldalon Szt Józsefet ábrázolja, aki a XVIII. században az egyház legnépszerűbb szentje volt. Őt elsősorban a fával dolgozó mesterségek szakemberei tekintették pártfogójuknak.

A jobb oldali oltárkép is falfestés, mert mindkét mellékoltárkép elpusztult az 1827-ben dúló tűzvészben. Ez Szt. Flóriánt mutatja, akit a tűz ellen oltalmazó, valamint a tűzzel dolgozó emberek szentként tisztelnek.

A templom mennyezetfreskói Szt. Antal ábrázolások, Az oltárnál az eretnekek megtérítéséhez csodát tesz, továbbhaladva a Kis Jézust imádó, majd a halaknak beszélő Szt. Antalt figyelhetjük meg, míg az utolsó, a bejárathoz legközelebbi freskó Szt. Antal halálát mutatja be. A kórus felett muzsikáló angyalokat festett az alkotó.

Templom két toronyaljában két kis kápolnát építettek egyik a Jézus Szíve, másik pedig a Mária Magdolna kápolna.

Mióta nyáron voltam a fény ünnepén, ez a templom rögtön azzal a fényfestéssel jelenik meg behunyt szemeim előtt, ahogy ott láttam. Nem tudom elfelejteni, de nem is akarom, hiszen akkora élményt jelentett számomra, mint eddig kevés esemény. Linket sajnos ide nem tudok betenni, de ha valaki kíváncsi rá, akkor akkor megmondom, hogy keresheti meg, ha van hozzá türelme. Azért a képet ide is beteszem.

Azért nemcsak külső látványosság van, mert itt voltam augusztus végén egy kórushangversenyen, ahol a Cantus Agriensis nőikar valamint egy német anyanyelvű férfikar adott koncertet. Igazán érdekes volt, nemcsak orgonát, vagy nagyzenekari művet hallgatni a szentelt falak között, hanem énekszót is.

Egri templomok III. Minorita templom

Minorita templom - Szent Antal templom - Dobó tér

Minorita templom a Főiskola tornyából

A török uralom után a visszatérő minoriták az Eger patak partján álló régi kis templomot kapták vissza, ezt feltehetőleg korábban a törökök mecsetként is használtak. A patakparti elhelyezkedése nem tett jót az épületnek, mert a folyamatos áradások alámosták a falait, s 1712-ben végül összeomlott.

Ennek a helyén a maradék falak felhasználásával 1715 és 1717 között Páduai Szent Antal tiszteletére emeltek egy ideiglenes templomot. A régi források szerint ennek a templomnak a belseje igen díszített volt, saját toronnyal nem rendelkezett, fából készül haranglába a szomszédos rendház udvarán állt. a XVIII. század elején azonban többször érte katasztrófa az épületet, hiszen hol áradás, hol tűzvész károsította, így végképp használhatatlanná vált. Az építtetők a templomukat már egy alkalmasabb helyen, a városháza melletti telken a formálódó tér egy viszonylag magasabb pontján kezdték el építtetni. Ezt a területet egy törökből lett újkersztény ajándékozta a szerzetesrendnek.

Ez ugyan egy téli kép, de itt tökéltesen látszik a szépsége

Az egri Minorita templom a magyarországi barokk építészet gyöngyszeme, amelyet arányossága, tagolásának egyensúlya, díszítőelemeinek harmóniája a legszebb templomok közé emeli. Építésze sokáig ismeretlen volt, de kutatások azt valószínűsítik, hogy ugyanaz a Dientzenhofer prágai mester volt az elkövető, aki az egykori egri Trinitárius templomot és a prágai Szt. Katalin templomot is építette. Szerkezetük nagyon hasonlít egymáshoz.

A Dobó teret jelentősen uralja, bármely irányból közelítünk szemünk azonnal rászegeződik, méltán. Sajnos már nem a régi fényében tündöklik. Itt is szegény az eklézsia, nincs pénz a felújításra. Így aztán kívülről körben leverték a vakolatot, most a csupasz építőanyag ékeskedik. Bejárata felett a templom jelmondata olvasható: "Isten dicsőségére soha nem lehet eleget tenni!" Homlokzatán a templom védőszentjének tiszteletére szólító latin nyelvű mondat: "A legjobb és a leghatalmasabb Istennek csodatévő páduai Szt. Antal tiszteletére ajánlva!"

Külső párkányain, tornyain galambok sokasága gyülekezik s valószínűleg a tornyok pedig a denevéreknek is szálláshelyet adnak. Augusztus 20-án, amikor a tűzijáték kezdetét veszi, őrült repkedés is elkezdődik a nagy hangzavarra. Az oszlopok által körbefogott ajtóhoz félköríves lépcsőn juthatunk fel. Belső megjelenése gyönyörű, hasonlatosan a külső építészeti formáihoz. Az oltárnál visszaköszön ugyanaz az építészeti hangulat, mint a bejáratnál, csak éppen ellentétesen, a félkörív a bejáratnál kifelé domborodik, míg az oltárnál homorú forma válaszol rá.

Berendezése különösen gazdag volt, s most is szépen díszített. Annak idején a városi polgárok és a megyés földesurak itt is bőkezűen adakoztak, hátha cserébe kapnak valami engedményt majd a "másik oldalon". Az adományozók között olvashatjuk azt a Horváth Mihályt, akinek a végrendelete tükrében mutatta be még júniusban a megyei Levéltár igazgatója a Múzeumok éjszakáján egy jómódú egri polgár életét használati tárgyai segítségével. Adakozók közül nem maradhatott ki Eger talán legjelentősebb püspöke gróf Eszterházy Károly sem. Különösen szépek faragott oldalú padjai, az ismertető szerint 2 egyforma nincs közöttük. Valóban fel lehet fedezni némi különbséget. Ezeket egy laikus rendtag Josef Stöckerle készítette.

Hogy ne legyek nagyon hosszú, ezt is két részletre bontom. Eddig az építésének történetéről és a külső formájáról volt szó, a következőkben egy kicsit alaposabban szétnézünk a falak között is.

A képen a templom bejárata az előadónkkal. Jól látható a lábazat állapota, amely semmiképpen nem felel meg e gyönyörű templom külsejéhez.

Ismereteimet elsősorban Ludányi Gabriellának köszönhetem, aki az Egri séták egyik alkalmával bemutatta nekünk ezt a csodálatos építményt. Aki bővebben szeretne szaknyelven olvasni róla, az megteheti az Egri séták nemcsak Egrieknek c. kiadvány I. kötetében, valamint a Heves Megye Műemlékei II. kötetében.

Tehát következik a folytatás, abban már a padok csodálatos faragásáról is lesz néhány kép.