Érseki Látogatóközpont /Belső 1.

Utazóláda és tartalma

Egyházi jelképek, viseletek, gyűjtemények

Főépület

Kilátás a Széchenyi utca felé

Belépés után egy kisebb csarnokban találtuk magunkat, ahol a belépőjegyet is meg lehetett vásárolni. Kaptunk egy egy elektronikus kütyüt fülessel, s már mehettünk is. A fényképezés tiltva volt, maximálisan, sem pénzért, sem máshogy. Teremőr volt sok, szinte állandóan ott voltak körülötted. Így aztán én is a neten fellelhető fotókat nézegettem, s találtam is néhányat a Paletta Online Eszterházy Károly Egyetem Hallgatói portálján és az egerhirek-hu oldalon. Ezúton köszönöm Alexander Duvancic-nak és Nemes Róbert-nek, aki az ottani fotókat készítette, hogy néhányat felhasználtam ide belőle.

A fogadócsarnokban a pénztárral szemben helyet kapott egy kávézó, ahol a Stühmer csokigyár süteményeit és egyéb desszertjeit kóstolhatjuk meg, a kávék, üdítők és egyebek mellett. A földszinten találhatunk még információs központot, ajándékboltot, kis filmvetítőt és "jégvermet". Ez utóbbiban makettek, kitömött állatok mutatják mit is őrizhettek itt, amit a főpapok élelmezésére használtak. Idáig mindent ingyenesen meg lehet nézni. Innen már csak belépővel mehetünk tovább.

Lépcsőház

Bazilika makettje

Mindjárt egy ismerős látvány fogadott az emeletre felvezető lépcső képében. Szinte a volt főiskola  - 2016 július 1. óta - ma már egyetem díszlépcsőjén érezhettem magam. Az első emeleten bepillantást kaphatunk milyen is lehetett egy sekrestye, milyen is volt egy főpapi dolgozószoba. Itt láthatunk terveket, amelyek a egyházi építményekre vonatkoztak, amelyek az egri egyházi vezetőkhöz tartoztak. Többek között megnézhettük mi közül kellett választani az építtető főpapnak a bazilikát mutató tervek közül. Itt már lehetett húzogatni a fiókokat, s így ismerkedni a különböző tervekkel. Továbbhaladva a következő termekben kaptak helyet 17 - 18 századi miseruhák, liturgikus eszközök, kelyhek, úrmutatók, ampolnák. 

Erdődy palástja

Itt látható gróf Erdődy Gábor püspök palástja, amelyet Mária Teréziától kapott a királynővé koronázása kapcsán a pozsonyi ünnepség után. Érdekessége, hogy vékony ezüstszállal hímzett. Az egész palást súlya több mint 22 kg. Jelenleg egy hatalmas tárlóban fekszik. Megnézhetünk itt utazóládákat, amelyek belsejében a püspökök személyes használati tárgyai vannak kiállítva. 

A Pipára gyújtó fiú az ajtó mellett

Mindjárt a képtárba érkezhettünk, ahol a város leghíresebb, legismertebb festménye, a Pipára gyújtó fiú is ki van állítva többek között. Ez, és a többi kép jó része korábban a várban volt kiállítva a Gótikus Palota melletti épület emeletén.

A képtár után a könyvtárba vitt utunk, ahol Eszterházy Károly gyűjteményéből láthatunk néhányat. A többi kötetet a Főegyházmegyei Könyvtárban találhatjuk, amely igen szép példája a korabeli könyvtár építészetnek. 

Madaras terem

Hamarosan a palota leglátványosabb termébe, a freskókkal díszített madaras terembe érkezhetünk, amit a maga idejében hűsölésre, pihenésre használtak. Ezen a szinten már csak 2 helyiség várt ránk a Boldoggá vagy szentté avatás valamint a Mulandóság terme. Illetve itt is volt még egy vetítő terem, ahol a városról és a környékről szóló filmeket lehetett megnézni. Mi is beültünk egy kicsit, amikor jött a teremőr és barátságosan szólt, hogy amennyiben még a második emeletet is be szeretnénk járni, akkor a filmnézést halasszuk inkább más alkalomra, hogy végig tudjuk nézni a kiállítást. 

Érseki Látogatóközpont

Központi Épület

Nagyon kíváncsi voltam milyen is belülről az Érseki Palota. Évekkel ezelőtt lemaradtam róla, amikor a Lokálpatrióta Egyesület szervezett oda bemutatót. Akkor azonban nem lehetett azt látni, ami most kiállításra került. Abban az időben még nem lehetett látogatni, annál is inkább mert korábban a Borgazdasági Kombinát központja volt annak minden irodai egységével együtt. Két évvel ezelőtt aztán felgyorsultak az események. Hazai tőkével és pályázati forrás segítségével elkezdődött egy látogatóközpont kialakítása egy olyan épületben, ami korábban mindig az egyházé volt. Később a Borgazdasági Kombinát központja volt, de egy része továbbra is egyházi tulajdonban maradt.

Bal oldali szárny, jelenleg főpapi
rezidencia

Fazola Henrik által készített
erkélyrács

Jelen pillanatban is el lehet mondani, hogy az egri Érseki Palota Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, ahol az épület egy része még mindig egyház-igazgatási funkciót tölt be. A másik részében pedig az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet megtekinteni.

Árpád-házi Szent Erzsébet

Eddig kétszer jártam a kiállítóhelyen, egyszer munkahelyi szervezésben vezetéssel, második alkalommal turistaként saját városomban, amikor is egyéb technikai vezetést vettünk igénybe a lányommal. Jó volt az első is, de ott a vezető által meghatározott tempóban kellett haladni. Nem tudtam mindent megnézni csak hallgatni. A második már ebből a szempontból jó volt, de ott meg nekünk kevés volt az idő, pedig már fél 3-kor ott voltunk – azért akkor már csak a filmvetítés hiányzott, meg az utolsó két teremben még olvasgattam volna a hallott szövegen túl.

Medence a park közepén

Története: A palota története 1690-ben kezdődött. Ekkor a visszatérő püspök nem tudta elfoglalni korábbi székhelyét a várban az ott állomásozó katonaság miatt. A korabeli levéltári források szerint 3 házat vásárolt meg a jelenlegi helyen. E három ház maradványait ki is mutatták a falak vizsgálatánál. Az első jelentős építkezés 1712-ből Erdődy Gábor püspök fennhatósága alatt történt, s jelentős részben Giovanni Battista Carlone nyomát mutatta. Ebből az időből sajnos semmilyen ingó érték nem maradt. Ezután 1720-ban és 1760-ban két részletben bővítették barokk stílusban, majd a végső formáját Fellner Jakab és Gerl József  tervei alapján kapta meg. Legkorábban Eszterházy Károly 1762 utáni idejéből nyílászárók maradtak meg az épületen. Gerl József lépcsőháza a palotában szinte megegyezik a Lyceum lépcsőházával. Ugyanazok az oszlopok, a lépcsők szélessége, mélysége. Ez azonban nem csoda, hiszen azt is ő építette. Kezdetben az épület A mostani megújult épületrészt 1950-ben államosították és az érsekség csak a rendszerváltást követően kapta vissza, meglehetősen leromlott állapotban. Az államosítást követően a borkombinát központja volt. Szerencse azonban a szerencsétlenségben, hogy nagyon sok tárgy megmaradt, berendezés megmaradt, mivel azokat behordták a kápolnába, annak pedig befalazták az ajtaját. A régi kályhákat azonban szerencsére az államosítás után sem dobták ki – úgy gondolom ezt köszönhetjük az Egri Borkombinát akkori igazgatójának is, aki ha jól tudom szintén értékelte a szépet és a múltat. Így aztán egy olyan kiállítást lehetett összeállítani, amelyben egyrészt bemutatásra kerülnek egyes püspökök, érsekek kincsei, amelyeket összegyűjtöttek, – méltó helyen őrizve – másrészt bemutathatóvá vált a megtalált használati tárgyakkal a főpapok élete.

Park a Széchenyi utca felé

A palota részeként megindult a díszkert rendbetétele is, mégpedig úgy, hogy látogatható lesz a nagyközönség számára is ingyenesen. Tehát ahhoz, hogy a díszkertben leülhessek, olvassak, esetleg egy fagylaltot fogyasszak, nem kell fizetni. Nem beszélve arról, hogy a kávézót is lehet látogatni belépőjegy vásárlása nélkül. A palota U alakban fogja körbe a kertet. A Széchenyi utca felől a Fazola Lénárd kovácsoltvas kapuja nyitja meg az utat a látogató előtt. A parkban ülőbútorok, természetvédelmi oltalom alatt álló fák, Szent Erzsébet szobra, valamint középen egy díszmedence várja a vendégeket, a palota építtetőinek domborműveivel.

Virágtartó a parkban

Érsekkert - Népkert - Érsekkert

Van Egerben egy városi park, ami először Érsekkert, majd Népkert, s a 90-es évek után újra Érsekkert nevet kapott. Korábban Püspökkertnek, a középkorban Vadkertnek, Vadaskertnek hívták. A vadaskert egészen a mai vasútállomás területéig húzódott. A XVI. században az ország vezető egyházi és világi méltóságai is szívesen jöttek ide vadászni, mert a területen lévő melegvíz-források miatt a tavak nem fagytak be s a vadkacsák szívesen időztek a vízen. Két oldalról a Klapka Gy. utca és a Hadnagy utca, keletről az Eger patak határolja. 1994 májusában természetvédelmi területté nyilvánították. 

Faállományából jelentősek a kert tengelyét képező sétányok mellett álló kettős vadgesztenyesor. Ez a fasor folytatódik az Ady Endre utcában is. Gyönyörű az a 2 méter törzsátmérőjű juharlevelű platánfa ami a strand közelében lévő sétány mellett áll. Ősszel színpompába vonja a környéket. Említésre méltó még a szecsuáni mamutfenyő. Az állatvilágának legszínesebb képviselője a patak vize felett cikázó jégmadár, de előfordul a fák között füles kuvik és gyöngybagoly.

A jelenlegi kert a XVIII. században alakult ki. A korábban vadasparkként, zöldségeskertként, illetve gyümölcsösként üzemelő terület egy részéből alakult ki a mai barokkos kert. 1730-35 között Erdődy püspök kezdte a kertet kialakítani, s a század közepén Barkóczy püspök a felsőtárkányi birtokán termelt facsemetékkel hozta létre a négyosztatú parkot.

Eszterházy Károly fallal vette körül a parkot. Az északi oldalon és a Stadion utca felől is kétszárnyas kovácsoltvas kapun keresztül juthatunk be a kertbe, melynek közepén gyalogkapu áll. Fazola Lénárd készítette a kovácsoltvas kapuszárnyakat. A műemlékek sora itt még nem ért véget. Ha az északi kapun lépünk be a kertbe, akkor jobb kéz felé a szabad területen egy díszes kőkaput láthatunk, amely a jezsuiták tulajdona volt. Ez eredetileg a Rózsa Károly utcai kertnek volt a kapuja. 1971-ben darabokra szedve szállították le a mostani helyére.

Barokk híd

Szintén műemlék a mesterséges tó fölött átívelő barokk híd is, ami eredetileg 1769-ben épült Eszterházy Károly megbízása alapján, s a Malom patakon segítette az átjutást. Középső, legmagasabb részén belül mindkét oldalon kőpad látható. Manapság igen sok házasságot kötő pár fotóhelyszíne is.

2001-ben létrehoztak a kertben egy Múzsák ligete elnevezésű területet, amelyben elsőként kapott helyet Bródy Sándor szobra. Őt követte a következő évben Gárdonyi Géza emlékműve. Sok híres költő, író (többek között Csányi Vilmos, Eszterházy Péter) ültetett itt fát.

Bródy és Gárdonyi

A park közepén a sétányok középpontjában hajdan a Szovjet hősi emlékmű állt, ennek helyére került a mostani szökőkút 2000-ben.

Szökőkút

Eger-patak II.

Normál vízállás

 
A fenti képen is magasabb a vízállás, mint általában, néhány nappal ezelőtt készítettem, kiadós esőzés után. Nyári aszály idején azért sokkal kevesebb a víz benne.

Csak érdekességként említem meg, hogy a Bakonyban is van Eger-patak, ami Kab község határában ered és 32 km megtétele után Badacsonytördemic határában éri el a Balatont. Nem érdekes, azt itteni Eger patak meg Balaton község határában ered.

Mandarinréce

Térjünk azonban vissza ide. Élővilágáról is lehet sokat beszélni. Mostanában figyelünk fel újabb madárfajok megjelenésre, ami a mandarinrécét jelenti. Jégmadarat – amelyik az egyik legszínpompásabb madár az országban – már korábban is megfigyeltek errefelé. A vadkacsa szinte állandó lakója a pataknak, és előfordul, hogy gémek(szürke és vörös) fehér gólya füsti és parti fecske is megjelennek.

Legjellemzőbb halai a fejes domolykó, a pisztráng és a jászkeszeg. Egy időben halászat is folyt a patakon, de a 20. századi vízszennyezésnek köszönhetően a halállomány jelentősen lecsökkent, csupán a torkolatvidéken maradt kevés kereskedelmi célú halászat. Ma Eger környékén mindössze hobbi-horgászokat lehet megfigyelni.
Az állatokat szintén nem én fényképeztem, köszönöm az alkotóknak.

Fejes domolykó

Jászkeszeg

Még egy érdekesség. A patak a városban a 19. század folyamán többször okozott olyan árvizet, ami s Széchenyi utcán majd’ másfél méteres magassággal hömpölygött. Amikor középiskolásként a városban jártam a Bajcsy-Zsilinszky utcán, jóval fejmagasság felett láttam egy táblát, amit az 1878-as év jelentős magasságú árvizének emlékére helyeztek el. A városban több helyen is van ilyen. – Lehet egy későbbi bejegyzés témája lesz. – Sokáig nem tudtam elképzelni, hogy ez a viszonylag kis patak hogy tudott ekkora árvizet okozni. Mígnem aztán vagy 6-7 évvel később egyszer Budapestre utaztam, s az egykori földrajztanáromat is láttam felszállni a vonatra. Egy kupéba ültünk le. Én tudtam, hogy ő igen sokat tud a városról, így hát megkérdeztem tőle ezt is. Tőle hallottam először. Azóta már többször  is szó volt róla olyan helyeken ahol megfordultam.

Vízszint jelző tábla

Tényleges magasság

Az 1750-es évek vége felé még másképpen nézett ki a patak, több kisebb ágra oszlott, szigeteket képezett, s állítólag akkor bővizűbb is volt. Eszterházy Károly püspök a patak árvizeinek pusztítását megelőzendő kőgátat(Posuerunt) építtetett. E kőgát több mint 200 m hosszú volt, 4 m széles és 5 m magas a mai Cifrakapu térnél húzódott. Akkoriban a gát mögötti terület viszonylag lapos, mocsaras volt. A 19 sz. elején sokszor tett jó szolgálatot a városnak ez a gát. Azonban 1878. augusztus utolsó napján a városban alig 2 óra alatt majdnem 50 mm csapadék hullott, s Bélapátfalva térségében a Bélkő körzetében még ettől is több csapadék hullott. A patak sekély medre nem bírta elvezetni ezt a hatalmas tömegű vizet, először Szarvaskőben végzett nagy pusztítást. Eger előtt Felnémeten kilépett a medréből s elterült a Posuerunt előtt, de nem tudta sokáig megtartani és éjfél körül rázúdult az alvó városra. Elsősorban a belvárost érintette az árvíz. Akkor még megvolt az Érsekkert déli fala, s ez visszaduzzasztotta a városra a víztömeget. Több helyen mértek 2 m-nél is magasabb vízállást. Reggel 7 órára az Érsekkert fala átszakadt, s ekkor gyors apadás kezdődött meg. Az árvíz csak a Barátok hídját kímélte meg, több ház romba dőlt, s 8 halálos áldozata is volt. A hat évvel korábban átadott Füzesabony – Eger vasútvonal töltését is elmosta ez az árvíz az Eger-Kistálya szakaszon.

Posuerunt

Magas vízállás

Vizi bicikli út a bal oldalon

Azóta ekkora árvizek nem voltak, de árhullám többször is vonult le a patakon. Többször alig néhány cm-rel a híd alatt folyt a víz. Ilyenkor aztán a régebben és nemrégen épült mederben vezető kerékpárút is víz alá kerül, s „vizibicikli út” lesz belőle. Becsületére legyen mondva a Városgondozásnak, hamar letakarítják az oda lerakódott iszapot. Nekem még nem volt szerencsém látni ilyen magas vízállást, így itt is mások fényképein mutatom meg. Amikor én arra jártam kiadós eső után, már levonult a magas víz. A két utolsó nem a saját képem, egy egri oldalról vettem le, ahogy mondtam én még nem jártam ilyen magas vízállásnál a patak közelében. Ha jól emlékszem Vámos Béla fotója, ezúton is köszönöm neki.

Barokk kályhák az egri főiskolán

Ebben az évben a főiskola szervezett érdekesebb programot számomra a Múzeumok éjszakáján. Előadást hallhattunk a főiskola kályháiról, de előtte egy kis bevezetőt is kaptunk az oktatási intézmény létrejöttéről.

A főiskola épületét ugyan Barkóczy püspök álmodta meg, de a tényleges kivitelezés Eszterházy Károlyra maradt. Az eredeti terv csupán egy emeletes épület volt. Az építtető püspöknek azonban jóval magasabbra törő tervei voltak, Egert egyetemi várossá szerette volna tenni. Ez aztán sajnos nem sikerült Mária Terézia „Ratio Educationis” rendelete miatt, amely szerint csak a fővárosban lehetett egyedül egyetem. Eszterházy azonban az épület külsejében és a belsejében mégis ezt próbálta megmutatni.

A kétemeletes épület – 4 viszonylag hatalmas méretű termével (Kápolna, Főegyházmegyei Könyvtár, Díszterem, a II. emeleti Színházterem) és az abban a korban korszerű csillagvizsgáló toronnyal, itt most Csillagászati Múzeum van – valóban ezt tükrözte.

Érdekes megfigyelni az I. emeleti három terem mennyezetét és az arra festett freskókat. Az egész épületben azonos a mennyezet íveltsége – a legalacsonyabb és a legmagasabb pont között mindössze 90 cm a különbség. E három teremben azonban mintha kitárulna a boltozat, s nem tudjuk eldönteni a valódi magasságot. Különösen figyelemre méltó ez az egyházmegyei gyűjteményben.

Na de most nem is erről szeretnék írni, hanem a kályhákról. Az épületet eredetileg 78 cserépkályhával fűtötték, ezt Povolini Ferenc alaprajza szerint lehetett megállapítani. Ezeket a püspök Magnus Károly győri kályhásmestertől rendelte meg 1770-es évek elején. Az első szállítmány 1775-ben, míg az utolsó 1780-ban érkezett meg. Győrből Pestig hajóval, majd onnan szekereken tették meg az utat a városig. Alkalmanként a mester 1 hónapot töltött itt, hogy a beépítse, illetve beüzemelje a ma már védelem alatt álló fűtőtesteket. A kályhákat a folyosóról nyíló fűtőajtókon keresztül rakták meg, tisztították. Előfordult, hogy egy ajtó mögül akár 3 kályhát is lehetett fűteni. Jelenleg ezek már nem üzemelnek.

A „kályhatúra” vezetője Kiss Adrienn volt, aki könyvet is írt ezekről a azokról. A kiadvány a Líceum Kiadó gondozásában jelent meg, aki közelebbről is meg szeretne ismerkedni a régi fűtőtestekkel, az on-line is megrendelheti, vagy személyesen a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrumban. Szerettem volna fényképezni is, de megkértek, hogy ne tegyem. Ennek eleget is tettem, de mivel korábban erről a tiltásról nem tudtam, így azért egy fényképem mindenképpen van a kályhák egyikéről. Történetesen arról, amelyik a Csillagászati Múzeumban található. Az író kérését figyelembe véve, ide sem fogom feltenni a képet teljes terjedelmében, csak részletet mutatok róla.

A kályhák egy része eredeti helyén áll, más részét helykitöltőként állították be a termekbe. Így történt ez a Csillagászati Múzeumba állított példánnyal is, hiszen ott nem volt eredetileg fűtés.

Jelenleg a főiskola épületének I. és II. emeletének termeiben vannak kályhák, valamint a toronyban. Közöttük nincs két egyforma sem méret, sem díszítés tekintetében. Abban azonban megegyeznek, hogy mindegyik bevonata fényes máz amely fehér vagy zöld színű.

A kályhák magassága 172 cm és 332 cm között változik. Általában vas vagy rézlábakon állnak, alattuk kőlap van elhelyezve. Ezt most a modern korban is sok helyem megtartották, így körbe lett parkettázva. A kályhák 2-3 részesek. Van egy hengeres rész, aminek a tetején a párkány helyezkedik el, majd ezt zárja le az általában felfelé keskenyedő harang vagy körte alakú rész. A tetején gyakran lángnyelveket láthatunk. A kályhák nagy többsége késő barokk díszítésű. 

Karácsonyi koncert 2012

Ugyan már 2013 van, de még van egy adósságom az előző évből. A munkahelyemen hagyományos karácsonyi koncertet, az intézmény új rendezvénytermében rendezték 2012. december 19-én. Szabóné Vass Márta vezetésével mutatták be tudásukat a tanulók, felkészítésükben részt vettek az iskola és az AMI  (Alapfokú Művészeti Iskola) tanárai.

Kicsinyek kórusa

Előadásukban több karácsonyi dalt hallhattunk. A következő műsorszámok során hallhattunk szavalatot, hangszeres zenét, további énekes műsorszámokat.

Karácsonyi koncert a rendezvényteremben

Ezt a fotót az iskola honlapjának galériájából kölcsönöztem, hogy fogalmatok legyen a terem nagyságáról. A színpaddal berendezett tér kb. a terem 2/5-öde, itt ültek már vendégek is a dobogó két oldalán. A sötétebb aljzatú rész a "folyosó". Ezt azért mondom, mert a terem mozgatható válaszfalelemekkel - amelyeknek a sínjeit a mennyezeten az oszlopok előtt a kiszögelés szélén lehet látni - 6 különálló teremre lehet megbontani. Ha egy légtérre van szükség, akkor 600 személyt befogadó termet kapunk. A terem sötétbe hajló első részén teljes mértékben a hallgatóság ült.

A nem túl hosszú műsor után elhagytuk a karácsonyi hangulatú termet, hogy később a főiskola kápolnájában hallgathassunk meg egy tanári koncertet. Az épület itt is karácsonyi világításba öltözött.

A Bazilika lépcsőjéről

Az aulában karácsonyfa várta a betérő vendégeket.

A kápolnában Sándor József igazgató úr köszöntötte a vendégeket, s adta át a jubileumi jutalmakat a pedagógus pályán 25 év eltöltése alkalmából.

Sándor József

A koncert hallgatásához az alaphangulatot megadta a kápolna gyönyörű freskója és berendezése.

Nagy Erzsébet

 Dr. Csüllög Judit

Anya és lánya 

Koncsos Fanni - ha jól emlékszem

Kétkezes előadás

Ezt pedig nem tudtam kihagyni

    

Meg ezt sem

Végére hagytam egy szintén kölcsön fotót, ahol felsorakoztak a koncerten részt vevő előadók.

Hazafelé pedig lefényképeztem a tavalyelőtti karácsonyi kivilágításban győztes házat, csodáljátok meg ti is. Ugyanolyan a mai kivilágítása is lényegében, esetleg minimális változtatással.