Egri templomok III. - Minorita templom belső

Minorita templom - Belső

Az épület egyhajós, ugyanúgy, mint a trinitárius templom, ez az, ami a két templomban megegyezik ezért is gondolták, hogy az tervezőjük is talán ugyanaz lehetett. Ezen még vitatkoznak, írásos emlék csak kevés maradt fent róla, így nem lehet tudni egészen pontosan. A tervezésben szerepet tulajdonítanak Gerl Mátyásnak is, de erről sincs 100 %-os bizonyíték.

A templom egész belsejében gyönyörű freskók hízelegnek a szemnek. Mindjárt végig is megyünk a belső részen. Előzetesben annyit, hogy ez a templom melletti rendházépület(ma Szent Hedvig Középiskolai Kollégium) sem kerülhette el annak idején a tűzvészt, így a templom egyik mellékoltára is megsérült.

A templomba belépve jobb oldalon a Mária kápolna, bal oldalon a Jézus szíve kápolna fogadja az érkezőt. A padsorok között előretekintve a napfény által délután jól megvilágított oltárkép fogad, amelyen Szent Antalt látomását ábrázolta a festő ahogy éppen a felhőkön megjelenik Szűz Mária, karján a kis Jézussal. Sajnos az idő folyamán a kép besötétedett, így az eredeti színeket csak elképzelhetjük, mert már nem láthatóak. Az oltár két oldalán Szt. Bonaventura és Szt. Alajos stukkószobra áll. A főoltár vörösmárványból készült, két oldalán angyalok ülnek.

Most pedig először egy kicsit megfordulunk, hogy láthassuk az orgonát, amely a bejárat fölötti karzaton helyezkedik el, majd elindulunk a padsorok között és haladunk a bejárat felé. A tölgyfa padsorokat már az előző bejegyzésben is említettem, ezek leginkább azért is figyelemre méltóak, mert talán az egri templomok közül itt a legdíszesebbek. Az okosok azt mondják: nincs két egyformán faragott padzárás. Nem ellenőriztem le az mindet, de annál az ötnél amit megnéztem tényleg voltak hol kisebb, hol nagyobb eltérések. Ezeket egy szerzetes készítette, mint ahogy a sekrestyébe vezető intarziás ajtót is. Nemcsak a mesterségbeli tudás előtt, hanem a dús fantázia előtt is kalapot emelhetünk.

Most már tényleg továbbhaladunk s balra eső mellékoltár Szt. Ferencnek van szentelve. Az eredeti oltárkép elpusztult, valószínüleg Assisi Szt. Ferencet ábrázolta a festő. A jelen pillanatban ott álló képen Jézus hajol le Szt Ferenchez. Az oltár mellett áll egy babakocsi, ami szinte a meg nem született gyermekekért kiált. Erre az oltárra került a II. János Pál pápa által szentté avatott Szt. Hedvig ereklyéje.

Szemben vele A Dolorosa oltárt láthatjuk amely egy Kracker tanítvány munkája. Két oldalát itt is szobrok díszítik. Mögötte nyílik a lejárat a templom kriptájába.

Ha ugyanerre az oldalra figyelünk még egy kicsit, akkor a szószék kerül látóterünkbe, melynek az oldalát szintén gyönyörű dombormű díszíti, amely Motzer József keze munkája.

Megint továbbhaladunk, s a szószék mögött a Szt. Annának szentelt oltárt láthatjuk, szemben vele pedig Nepomuki Szt. János tiszteletére emeltek oltárt a magyarországi barokk kiváltságos szentjének.

Ahogy közeledünk az ajtó felé még két mellékoltárt nézhetünk meg, bal oldalon Szt Józsefet ábrázolja, aki a XVIII. században az egyház legnépszerűbb szentje volt. Őt elsősorban a fával dolgozó mesterségek szakemberei tekintették pártfogójuknak.

A jobb oldali oltárkép is falfestés, mert mindkét mellékoltárkép elpusztult az 1827-ben dúló tűzvészben. Ez Szt. Flóriánt mutatja, akit a tűz ellen oltalmazó, valamint a tűzzel dolgozó emberek szentként tisztelnek.

A templom mennyezetfreskói Szt. Antal ábrázolások, Az oltárnál az eretnekek megtérítéséhez csodát tesz, továbbhaladva a Kis Jézust imádó, majd a halaknak beszélő Szt. Antalt figyelhetjük meg, míg az utolsó, a bejárathoz legközelebbi freskó Szt. Antal halálát mutatja be. A kórus felett muzsikáló angyalokat festett az alkotó.

Templom két toronyaljában két kis kápolnát építettek egyik a Jézus Szíve, másik pedig a Mária Magdolna kápolna.

Mióta nyáron voltam a fény ünnepén, ez a templom rögtön azzal a fényfestéssel jelenik meg behunyt szemeim előtt, ahogy ott láttam. Nem tudom elfelejteni, de nem is akarom, hiszen akkora élményt jelentett számomra, mint eddig kevés esemény. Linket sajnos ide nem tudok betenni, de ha valaki kíváncsi rá, akkor akkor megmondom, hogy keresheti meg, ha van hozzá türelme. Azért a képet ide is beteszem.

Azért nemcsak külső látványosság van, mert itt voltam augusztus végén egy kórushangversenyen, ahol a Cantus Agriensis nőikar valamint egy német anyanyelvű férfikar adott koncertet. Igazán érdekes volt, nemcsak orgonát, vagy nagyzenekari művet hallgatni a szentelt falak között, hanem énekszót is.

EKF belső Főegyházmegyei Könyvtár

Eszterházy Károly Főiskola

Főegyházmegyei Könyvtár

Eger

Történet, berendezés

A könyvtár alapítása a főiskola jelenlegi névadójához, Eszterházy Károlyhoz kötődik. A 18. század második felében elkészült ugyan az épület, de az egyetem megvalósítása csak gondolat maradt. A bécsi udvar nyomására az ország első orvosi iskoláját meg kellett szüntetni, s már akkor is kísértett a pénzhiány, hiszen a csillagda sohasem tölthette be feladatát e korábban említett ok miatt. Eredeti küldetését egyedül az itt létrehozott püspöki bibliotéka – a mai Főegyházmegyei Könyvtár elődje – tölthette be, hiszen e falak között közel 200 éven keresztül oktatási célokat szolgáló intézmények kaptak helyet.

Most aztán ilyen bevezetés után nézzük hogyan is jött létre ez a nevezetesség, ahová messze földről is elzarándokolnak emberek. Falai között nem egy jelentős könyvtörténeti emlék is megtalálható, amelynek párját csak keveset találunk a világban.

A honfoglaló őseink már ismerték az írást, de a könyv csak később a hittérítő papok honosították meg. Az ország művelődésében a X. század végétől szerepet játszott a könyv, az első könyvgyűjtemények pedig bencések kolostorában jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a pannonhalmi 1093-ból.

Az oktatás fejlődése megkívánta a korszerű tudásanyaggal rendelkező könyveket is. A magyar nyomdászat kezdetben még nem tudta kielégíteni a hazai szükségletet, így külföldről hozták be a könyveket, amelyekért igen nagy árat kellett fizetni.

A 18. század főpapjai valamennyien Rómában végeztek, s erőteljes munkával oktatási székhellyé építették ezt a várost. E törekvés egyik szép eredményeként nyitották meg 1793. december 28-án a Főegyházmegyei Könyvtárat. Gazdagsága európai hírnévre méltó. Az egyházi könyvtárak kezdetben nem voltak nyilvánosak. A barokk kor végén jöttek létre azok a gyűjtemények, amelyek már a diákságot, s a helyi értelmiséget is támogatták.

A sok szakember az ország legszebb könyvtárának tartja, de tudjuk jól, hogy ez eléggé objektív dolog, nagyon nehéz igazán eldönteni. Az azonban biztos, hogy évente 70-80 ezer látogató jut el ide és csodálja meg a könyvtárat.

Az alapítási előzményekről nem írok, ha valakit érdekel akkor majd elküldöm a történetet neki. Legyen most elég annyi, hogy a 16. századi viharos történelmi események nem tettek jót a városnak, s amíg azt kiheverte elég sokáig tartott. Az 1700-as években lehetett már a várost joggal iskolavárosnak nevezni.

Most pedig a könyvtárteremről, amely az épület déli oldalán található. 10 ablakon kap természetes megvilágítást. Olyan élményt kap itt az ember a színek, a méretek és a stílus harmóniájából amit egyhamar nem felejt el. A mennyezeti freskó (Kracker János Lukács és Zach József alkotása) szinte vonzza a tekintetet. A festő (Kracker) magyarországi tartózkodásának végén, halála előtt végig Eszterházy Károly egri főpapnak dolgozott. A mennyezeti freskó érdekessége, hogy óriási távlatokat érzékeltet, holott a különbség ha a déli oldalon található szerzetesek feje vonalában húzunk egy vonalat, akkor ezt véve a legalacsonyabb pontnak, a legmagasabb pont pedig a kupola magassága, akkor a két pont magasságkülönbsége mindössze 90! cm! A szemlélődő pedig úgy érzi magát, mintha katedrálisban volna. A festő a tridenti zsinat történéseit elevenítette meg az alkotáson. Összesen 150 szereplőt számolhatunk meg a freskón, de ezek közül ténylegesen csak 132 fő vett részt rajta.

Néhány szót a tridenti zsinatról(1542-1563). Az egyház mai napig egyik legnagyobb jelentőségű tanácskozása volt, amin megvitatták a római katolikus egyház dogmatikai helyzetét a század elején megindult reformációval szemben. A zsinati tanácskozás irányát a Biblia és Aquinói Szent Tamás Summa Theologicaja határozta meg. Ezen egyházfegyelmi határozatokat hoztak és célul tűzték ki a teljes megújulást. Borromei Szent Károly milánói érsek volt az újjászületés egyik legkiemelkedőbb főpapja, Magyarországon Pázmány Péter esztergomi prímás és Eszterházy Károly egri püspök volt ebben vezéregyéniség. Eszterházy Károly szellemi felkészültsége kiemelkedő volt, s ez abban is megmutatkozott, hogy nemcsak kiváló tudós volt, hanem nagyon jó lelkipásztor is. Soha nem tartózkodott a mindennapos lelkipásztori munkától.

A freskóról.

A mennyezeten szereplő alakokat hierarchikus rendben, s koruknak megfelelő ruhában ábrázolta. A bejárati ajtó felett egy jezsuita szerzetest látunk szónokolni. Az, hogy jezsuita szerzetes szónokolt az felettébb különös volt, hiszen a jezsuita rend a tridenti zsinat kezdetekor mindössze 5 éves múltra tekinthetett vissza. A Loyolai Szent Ignác által alapított rend mindössze 7 taggal indult, bár nagyon reménykeltő a szellemi dinamizmusa a korban. Ez azonban még nem indokolja, hogy így középpontba kerüljön a képen. A magyarázatra valódi választ a kutatások nem adtak, mindössze feltevéseket mutatnak. Az egyik szerint az a magyarázat, hogy Eszterházy Nagyszombatban jezsuita növendék volt, s ők voltak akik megszerettették és megismertették vele a tudományt. A másik ok pedig az lehetett hogy a jezsuiták energikusan szóltak a hitvitákban és ők képviselték a szerzetesrendek között leghatékonyabban a tridenti eszmét. Feltehetően ez volt inkább az ok, mivel Eszterházy elég pontos utasításokat adott a freskón szereplő személyekkel kapcsolatban. A szónokló szerzetes előtt ugyanaz a két könyvet láthatjuk mint a zsinati atyák előtt, amely meghatározta a zsinati tanácskozás irányát. A freskón alul végig személyeket festett meg a művész, amely a négy sarokban négy jelenet tör meg. Az egész megfestett jelenetet pedig akár egy hatalmas kupola lezárja a neogót-romatnikus háttér (Zach Jószef),de elkészítését valószínűleg a csodálatot kiváltó perspektivikus hatás lehetősége adta. Ennek jelentős a stílusellentéte magával az épülettel, amely a copf stílusjegyeit viseli magán.

A sarkokban látható négy jelenet többségében (3) teológiai témájú, egy pedig egyházfegyelmi vonatkozásban van kapcsolatban a zsinattal. A teológiai jelenetek a papszentelés, a Szent Szűz, valamint a szentek tisztelete, az egyházfegyelmi vonatkozású negyedik kép pedig az egyházi könyvcenzúrának állít emléket- miszerint a könyvcenzúrának kellett megállapítani, hogy melyik kiadvány tartalmaz hitellenes tanítást. A képen ezek a könyvek a földre vannak szórva, s a mennyezeten át betörő villám elpusztítja. A könyvek között tekergő kígyók a Sátán megtestesülését jelentik.

Az állványzat is a könyvtárterem ékessége, amely az egész belső falfelületet borítja. A hatalmas faszerkezetet könnyedén tagolta az alkotó a középen végigfutó karzattal. Tervezője Fellner Jakab, kivitelezője Lotter Tamás egri asztalos. Anyaga eredeti színében meghagyott felvidéki tölgy, amelyben semmilyen fémet nem használtak. A polcszerkezetet 24 aranyozott relief-mellkép díszíti, amelyet Halblechner Vencel egri szobrász készített. A reliefeken jelentős egyházi és világi személyeket láthatunk , akik feltehetően Eszterházy eszményképei voltak a hitéletben és a tudományban.

A polcrendszeren a könyvek nagyság szerint vannak bepakolva. Hatjegyű számot kaptak, aszerint, hol helyezkednek el. A könyvtárterem polcain a gyűjteménynek csak töredéke látható. Százharmincezres kötetszámával és kéziratállományával a pannonhalmi és az esztergomi után következik. A tekintélyes nagyságú nyomtatott anyag mellett jelentős a kódex- és helytörténeti gyűjteménye is.

Következő bejegyzésem a gyűjtemény érdekességeivel foglalkozik majd.

Egri templomok I., Bazilika belső

A templom belső értékei

Ezt a képet összeillesztettem, a valóságban ezt folyamatosan lehet nézni, de a fényképező objektíve (meg én) nem tudtuk az oszlopok miatt egybe megörökíteni.

Mielőtt erre rátérnénk még megmutatok a külsőről néhány képet, amit most készítettem. Az előző írásomban említettem, hogy a bejáratok felett három dombormű van, most ezeket is itt az elején láthatjátok.

A milleneumra készült kapun keresztül léphetünk be a templomba. Ez a kapu több mint 7 méter magas, bronzból és tölgyfából készült. Összesen 12 80 x 100 cm-es dombormű díszíti. A kapu alkotója Tóth Sándor. A domborműveken az Egri Főegyházmegye történéseit, kiemelkedő személyiségei vannak megjelenítve. Fentről lefelé Szent István király, Buldus püspök vértanú, Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Hám János püspök, Kelemen diák, Eszterházy Károly püspök, Pyrker János érsek, a II. Vatikáni Zsinat, az Egri Egyházmegyei Zsinat ábrázoását tekinthetjük meg. Láthatjuk még II. János Pál címerét és jelmondatát: "Totus tuus" (Egészen a Tied) és Seregély István címerét és jelmondatát "Christus est via, veritas et vita" (Krisztus az út, igazság és az élet).

Belépés után ez a szenteltvíztartó fogadja a látogatókat.

A templomtér monumentális háromhajós kereszthajós megoldással épült. A bejárat felett dór oszlopsoron nyugszik az orgonakarzat. A bazilika orgonáját a XIX sz. végén a salzburgi Mosel cég szállította. Ez az ország jelenleg működő legnagyobb orgonája. Főszezonban minden nap 11.30-kor orgonabemutató van. A klasszicista stílusú orgona építmény maradandó élményt ad a látogatóknak. Évközben rendszeresen orgonahangversenyeket is rendeznek itt.

A főhajónak három un. csegelyes (Szögletes alaprajzú tér falait a kupolával összekötő, gömbháromszög alakú boltozatrész.) kupolaboltozata van, amelyek közül a középső a legnagyobb átmérőjű. A kupolaboltozatokat hevederek választják el egymástól, amelyek dór főpárkányzatról indulnak, illetve pillértörzsekre falpillérekre nehezednek. A szentély kupolaboltozata kisebb mint a főhajó boltozatai, de szintén csegelyeken nyugszik. Szentély előtt egy hatalmas dongaboltozat következik az első kupola előtt.

A szentély oltárképét Josef Danhauser bécsi festő készítette, s Olajbafőtt Szt. János mártíromságát mutatja be.

Bal oldali kereszthajóban Malatesta festő Krisztus megkeresztelkedése a Jordán vizében c. festményét láthatjuk.

Vele szemben a kereszthajó jobb oldalán Schiavoni: Krisztus a kereszten képét nézhetjük meg.

Jobb oldali mellékhajóját Kracker János Lukács: Szent István felajánlja a koronát,

illetve Grigoletti, Szent Család festménye díszíti.

Jobb oldali mellékhajójának zárófalát Grigoletti képével a (Szent Mihály oltár) Szent Mihály győzelme Lucifer felett fejezi be.

Bal oldali mellékhajójából csak egy képet tudok mutatni, mert a fényviszonyok akkor nem tették lehetővé, hogy élvezhető kép készüljön az én technikai felszereltségemmel és felkészültségemmel.

Kispréposti Palota

Kossuth Lajos utcai nézelődést kezdjük a ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága székhelyének épületével. Az épület maga az utca vonalában álló emeletes rokokó palota Huetter János Lukács és Kracker János Lukács egri festők falképeivel. Homlokzati képét falfülkék tagolják. Ablakrostélyát Fazola Henrik készítette.

Története: Androvics Miklós alapjaiból építtette, aki 1746-tól Barkóczy Ferenc oldalkanonokja, majd 1770-től egervári (vagy másként "kis") prépost. (A prépost a katolikus egyházban a püspöknél alacsonyabb rendű pap.) 1758-ban az építtett névnapján avatták fel. Építőjére nincs pontos adat, de előfordulhat, hogy helyi mester kezemunkáját dicsérhetjük e szép építményben. A palota az 1827-es tűzvész alkalmával leégett, ez után kapta hegyes sátortetejét. Belépve a kapun tágas kapualjban találjuk magunkat, ahol jobb oldalon hivatalos helységek vannak, bal oldalról pedig az ajtón keresztül a lépcsőházba jutunk. A lépcső korlátját szögletes bábok alkotják, a lépcsőfordulóban a pihenők sarkát puttók díszítik.

A díszterem nyolcszögletű. Rövidebb falait az utcára ablakfülke díszíti, míg belülre szimmetrikusan kályhafülke került. A négy nagyobb méretű falon kétszárnyú ajtók helyezkednek el, melyek közül az egyik az erkélyre vezet. A falakat és a homorú ablakfülkéket pusztán dekoratív célból virágcsokrokkal, madarakkal, girlandokkal, gyümölcstálakkal, puttókkal díszítette Huetter.

A sarkok domború falmezőin a négy világtájat jelképező genreképek vannak. Európa megtestesítőjeként Mária Terézia jól sikerült portréja jeleskedik. Az ajtók felett vadászjelenetek töltik ki a falfelületet.

Mária Terézia képe

Mennyezetét festett párkányokból, vázákból álló látszatarchitektúra töri át a gomolyfelhőkkel teli égboltnak. A középpontban az erény nemtője ül oroszlánokkal vágtató kocsiján pálmaággal a kezében. Mellette két angyal repül, akik közül az egyik villámmal öli meg a Bűn démonját. A másik irányból a két puttó között az Igazság nemtője jelenik meg, aki megkoszorúzza az erényt.

Kár, hogy ez az épület el van zárva a látogatók elől, én is csak akkor jutottam be, amikor a városnéző séták alkalmával ide vezetett az utunk.