Minorita templom a Főiskola tornyából
A török uralom után a visszatérő minoriták az Eger patak partján álló régi kis templomot kapták vissza, ezt feltehetőleg korábban a törökök mecsetként is használtak. A patakparti elhelyezkedése nem tett jót az épületnek, mert a folyamatos áradások alámosták a falait, s 1712-ben végül összeomlott.
Ennek a helyén a maradék falak felhasználásával 1715 és 1717 között Páduai Szent Antal tiszteletére emeltek egy ideiglenes templomot. A régi források szerint ennek a templomnak a belseje igen díszített volt, saját toronnyal nem rendelkezett, fából készül haranglába a szomszédos rendház udvarán állt. a XVIII. század elején azonban többször érte katasztrófa az épületet, hiszen hol áradás, hol tűzvész károsította, így végképp használhatatlanná vált. Az építtetők a templomukat már egy alkalmasabb helyen, a városháza melletti telken a formálódó tér egy viszonylag magasabb pontján kezdték el építtetni. Ezt a területet egy törökből lett újkersztény ajándékozta a szerzetesrendnek.
Ez ugyan egy téli kép, de itt tökéltesen látszik a szépsége
Az egri Minorita templom a magyarországi barokk építészet gyöngyszeme, amelyet arányossága, tagolásának egyensúlya, díszítőelemeinek harmóniája a legszebb templomok közé emeli. Építésze sokáig ismeretlen volt, de kutatások azt valószínűsítik, hogy ugyanaz a Dientzenhofer prágai mester volt az elkövető, aki az egykori egri Trinitárius templomot és a prágai Szt. Katalin templomot is építette. Szerkezetük nagyon hasonlít egymáshoz.
A Dobó teret jelentősen uralja, bármely irányból közelítünk szemünk azonnal rászegeződik, méltán. Sajnos már nem a régi fényében tündöklik. Itt is szegény az eklézsia, nincs pénz a felújításra. Így aztán kívülről körben leverték a vakolatot, most a csupasz építőanyag ékeskedik. Bejárata felett a templom jelmondata olvasható: "Isten dicsőségére soha nem lehet eleget tenni!" Homlokzatán a templom védőszentjének tiszteletére szólító latin nyelvű mondat: "A legjobb és a leghatalmasabb Istennek csodatévő páduai Szt. Antal tiszteletére ajánlva!"
Külső párkányain, tornyain galambok sokasága gyülekezik s valószínűleg a tornyok pedig a denevéreknek is szálláshelyet adnak. Augusztus 20-án, amikor a tűzijáték kezdetét veszi, őrült repkedés is elkezdődik a nagy hangzavarra. Az oszlopok által körbefogott ajtóhoz félköríves lépcsőn juthatunk fel. Belső megjelenése gyönyörű, hasonlatosan a külső építészeti formáihoz. Az oltárnál visszaköszön ugyanaz az építészeti hangulat, mint a bejáratnál, csak éppen ellentétesen, a félkörív a bejáratnál kifelé domborodik, míg az oltárnál homorú forma válaszol rá.
Berendezése különösen gazdag volt, s most is szépen díszített. Annak idején a városi polgárok és a megyés földesurak itt is bőkezűen adakoztak, hátha cserébe kapnak valami engedményt majd a "másik oldalon". Az adományozók között olvashatjuk azt a Horváth Mihályt, akinek a végrendelete tükrében mutatta be még júniusban a megyei Levéltár igazgatója a Múzeumok éjszakáján egy jómódú egri polgár életét használati tárgyai segítségével. Adakozók közül nem maradhatott ki Eger talán legjelentősebb püspöke gróf Eszterházy Károly sem. Különösen szépek faragott oldalú padjai, az ismertető szerint 2 egyforma nincs közöttük. Valóban fel lehet fedezni némi különbséget. Ezeket egy laikus rendtag Josef Stöckerle készítette.
Külső párkányain, tornyain galambok sokasága gyülekezik s valószínűleg a tornyok pedig a denevéreknek is szálláshelyet adnak. Augusztus 20-án, amikor a tűzijáték kezdetét veszi, őrült repkedés is elkezdődik a nagy hangzavarra. Az oszlopok által körbefogott ajtóhoz félköríves lépcsőn juthatunk fel. Belső megjelenése gyönyörű, hasonlatosan a külső építészeti formáihoz. Az oltárnál visszaköszön ugyanaz az építészeti hangulat, mint a bejáratnál, csak éppen ellentétesen, a félkörív a bejáratnál kifelé domborodik, míg az oltárnál homorú forma válaszol rá.
Berendezése különösen gazdag volt, s most is szépen díszített. Annak idején a városi polgárok és a megyés földesurak itt is bőkezűen adakoztak, hátha cserébe kapnak valami engedményt majd a "másik oldalon". Az adományozók között olvashatjuk azt a Horváth Mihályt, akinek a végrendelete tükrében mutatta be még júniusban a megyei Levéltár igazgatója a Múzeumok éjszakáján egy jómódú egri polgár életét használati tárgyai segítségével. Adakozók közül nem maradhatott ki Eger talán legjelentősebb püspöke gróf Eszterházy Károly sem. Különösen szépek faragott oldalú padjai, az ismertető szerint 2 egyforma nincs közöttük. Valóban fel lehet fedezni némi különbséget. Ezeket egy laikus rendtag Josef Stöckerle készítette.
Hogy ne legyek nagyon hosszú, ezt is két részletre bontom. Eddig az építésének történetéről és a külső formájáról volt szó, a következőkben egy kicsit alaposabban szétnézünk a falak között is.
A képen a templom bejárata az előadónkkal. Jól látható a lábazat állapota, amely semmiképpen nem felel meg e gyönyörű templom külsejéhez.
Ismereteimet elsősorban Ludányi Gabriellának köszönhetem, aki az Egri séták egyik alkalmával bemutatta nekünk ezt a csodálatos építményt. Aki bővebben szeretne szaknyelven olvasni róla, az megteheti az Egri séták nemcsak Egrieknek c. kiadvány I. kötetében, valamint a Heves Megye Műemlékei II. kötetében.
Tehát következik a folytatás, abban már a padok csodálatos faragásáról is lesz néhány kép.
Gyönyörű épület, sajna még csak kívülről láttam. No de majd egyszer ... :)
VálaszTörlés