Török fürdők a városban - Valide Szultána fürdő

Évekkel ezelőtt egy városi séta keretében jártam a mai Tinódi Sebestyén téren a Valide szultana Török Fürdő romjai között. Akkor még valóban csak romok voltak, s a nagyközönség számára nem is volt látogatható. A romok védőtető alatt bújtak meg, az utcáról csupán egy tábla jelezte, hogy mit rejt a palatető.Tábla ma is van, csak egy kicsit más lett, már idegen nyelven is ki van írva, mit láthatunk itt, ha belépünk..

A városban több fürdő is épült a sok éves török uralom alatt. A  török fürdő kétféle lehetett. Az egyik a hévizes fürdő "ilidzsa" a másik pedig a gőzfürdő "hamam". Egerben mindkettőből volt, a történeti források szerint összesen 4. A hévizes fürdő a mai napon is üzemel, a Reumakórház mellett, s nem egy reumás betegnek hoz enyhülést, vagy akár gyógyulást, ha időszakosan is. A másik pedig a gőzfürdő volt - tisztasági fürdő - ahol gőzzel fűtötték föl a levegőt a kellemes fürdési hőmérsékletre.

Ebből található a városban a  Tinódi Lantos Sebestyénről elnevezett téren.
Először a nevéről: Valide szultana fürdője. Ez lefordítva szultán nagyasszonyt jelent, amely oszmán címet a szultán anyja viselt. Ő volt az uralkodó fia után a legfontosabb személy volt a birodalomban, egyben fia háremének legfőbb ura. Tehát róla kapta nevét a fürdő. A fürdő a város visszafoglalása után rövid ideig még mint fürdő működött. Utána viszont többek között raktárként és koldusok menedékeként is  üzemelt, s a 19. sz. közepén bontották le. A XX. században aztán újra kezdődtek a feltárások, amely aztán hosszan elhúzódott. Végül 1984-ben fejeződött be Gerő Győző és Fodor Lajos munkájával.
A törökfürdő, törökül hamam az arab és török területen elterjedt közfürdők neve az iszlám egészségkultúra fontos része. A Korán előírásai szerint a hívők csak folyóvizet használhattak a tisztálkodáshoz. Ezért nem volt a fürdőkben kád, illetve medence. Viszont sok csobogó kútból jó sokat lehetett találni. A klasszikus török fürdő három részből állt. Ezek voltak az öltözőterem, az átmeneti helyiség és a forró fürdőterem. A külső térből egy folyosó vezetett be az öltözőterembe, ahol a vendégek megszabadulhattak az utcai ruháiktól. 

A fürdő légjáratai amelyek a megfelelő
 hőmérsékletet adták.

Boltíves fürdőkamrák/régi kép

Mai állapot, immár tetőtartó gerendák nélkül

Az iszlám vallás fontos szerepet ad a test megtisztításának. A vallási előírások szerint Allah-hoz fordulás előtt rituálisan meg kell mosakodni. A Korán szerint egyébként is fontos a test tisztán tartása. Ebben bizony jóval a keresztény vallású világ előtt jártak, hiszen már a 12-13. századtól kezdve alkalmazták ezt, amikor a nyugati világban még bőven dívott a paróka, a testet nehéz ruhák fedték, amibe nem volt egyszerű felöltözni. A szultáni udvarnak, vagy magasabb rangú tisztviselőknek külön fürdőjük volt, de a köznép számára is építettek ilyen létesítményeket, hiszen ők nem engedhettek meg maguknak saját házi fürdőt. Ez azonban nemcsak a tisztálkodás helye volt, hanem itt szerezték be egymástól az információkat, játszottak, vagy egyszerűen csak pihentek és kényeztették magukat.

Az egri fürdőben az öltözőterembe vezető folyosó már szinte teljesen elpusztult, de a terem maga megmaradt, a kisebb fülkékkel. Ezek, valamint a gőz folyosói a régebbi képeken azért jobban láthatóak voltak, de az is igaz, hogy úgy a látogatók előtt nem maradhatott volna meg épségben. Így most rácsozat fedi, ez biztosítja a védelmét, hogy még sokáig épségben megmaradhasson az utókornak. A fényképen így sokkal kevésbé látható, hiszen az objektív nem tud úgy szelektálni ahogy a szemünk. Így szerencsém van mindenkinek bemutatni aki erre jár, hogyan is nézett ki a védőrács nélkül. A séta alkalmával még védőrácsok nem voltak, így még eredeti látványt nyújtott a fürdő a sétálóknak.

Jelenleg így figyelhetjük meg a fürdő maradványait. Sokat láthatunk így is.

Végvári vígasságok 2013

Dobó István várkapitány

2013-ban a júliusi időpont helyett augusztus 20. köré szervezték a rendezvényt. Csütörtökön kezdődött délelőtt, de mi akkor csak az esti programon vettünk részt.

Útban a vár felé

Őrtűz a Varkoch-kapunál

18 órakor volt a kezdés a Dobó téren, ahol fáklyákat gyújtottak a felvonuláshoz. Természetesen a Dobó szobor mellől indult a menet a Vitézlő Oskola kapitánya és Dobó István vezetésével. Út közben a várban őrtüzeket gyújtottak a bástyáknál.

A rendezvény a várban az Ágyúdombon folytatódott, ahol a vártáboros gyerekek, a Vitézlő Oskola tagjaival együtt letették a várvédők esküjét: 

„Esküszöm az élő Istenre, hogy véremet és életemet az egri vár védelmére szentelem.

Sem erő, sem fortély meg nem félemlít

Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.

A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok.

Magamat élve meg nem adom, 

Alávetem akaratomat a nálam feljebb való parancsának.”

Eskütétel

Berecz Mátyás

Lázár Attila

Ez után, hogy megerősítés is legyen elsütötték a domb tetején álló ágyút. Mostanában elég gyakran lehetett hallani az „ágyúdörgést”, mert hol az Egri csillagok musical-ben, hol valami más miatt sütötték el a szerkezetet. Becsületére legyen mondva a városnak, mindig bejelentették, nehogy esetleg a félősebbek megijedjenek. A Vármúzeum igazgatója Berecz Mátyás is mondott egy rövid üdvözlő beszédet, majd Lázár Attila előadásában meghallgattuk a Summáját írom Egör várának c. dalkölteményt.

Készülődés sortűzhöz

Szobor leleplezés előtt

Az előadás után a Vitézlő Oskola kapitánya és Dobó vezetésével átvonultunk a Hősök terméhez. Itt egy érdekes eseményre került sor. Két évvel ezelőtt, amikor Dobót újratemették, mintát vettek a koponyájáról. Mostanra az antropológusok és számítógépes program segítségével elkészítették a neves várkapitány arcmását. E szobor leleplezésére került sor az este. Mielőtt azonban erre sor került volna a Gótikus Palota árkádja alatt Rázsi Botond alpolgármester mondott egy rövid köszöntőt, majd az egykori várkapitány tiszteletére korabeli puskákkal a Vitézlő Oskola puskásai sortüzet adtak le. A sortűz után került sor a leleplezésre, s mindenki megtekinthette Dobó István képmását. A mi Várkonyi Zoltán rendezéséhez szokott szemünkben kicsit csalódást okozott, hiszen akaratlanul is Sinkovics Imrével azonosítjuk a kapitányt. Tudjuk, hogy az akkori emberek korántsem úgy néztek ki, mint ma, alacsonyabbak voltak, s egészében is valószínűleg más benyomást keltettek. Tehát nem vonjuk kétségbe a szakértők munkáját, csak magunkban is helyre kell tenni. Kétségkívül nagy jelentőségű munka ez, hiszen alig maradt róla feljegyzés, így teljes mértékben a képzeletünkre hagyatkozhatunk a regény leírása, valamint a film alapján. Amit pedig egyszer látott az ember azt elég nehéz átírni az agyban ….

Dobó István arcmása

A szoboravatás után még egy kicsit sétáltunk a várfal mellett, majd lementünk színpadhoz, ahol török viseletek bemutatóját tartották. Megnézhettük, mind a férfiak, mind a nők viseletét.

Ennyit láttunk az esti programból. Aki kíváncsi volt az láthatott még a továbbiakban hastáncelőadást, tűzzsonglőröket, valamint az esti program zárásaként a Maszk Bábszínház előadását. Mi ezt már nem vártuk meg, hanem inkább vacsorázni mentünk a barátainkkal.

Török viselet bemutató

Egri csillagok

A regény keletkezése

Az előadást az Egri csillag fesztivál alkalmával rendezték meg az Egri Vár Dobó-bástyájának rendezvénytermében. Úgy vélem ebben az évben elég sokszor fogok erre járni. Előzetesben elmondom, hogy a múlt hónap végén beléptem az Egri Vár Barátai körbe. Két okból is tettem ezt. Az egyik, nekem tetsző bemutató programokat hirdettek meg, s ha már egri vagyok, akkor illik ismernem a városomat valamint annak történetét(most nagyon lokálpatrióta lettem!). A másik, hogy egyszeri belépési díj megfizetésével, annyiszor mehetek a várba, ahányszor csak akarok. Vannak olyan kiállítások, amelyek megtekintéséért nem kell fizetnem. Sőt lesznek olyanok is, amelyekért ugyan normál körülmények között, még így is fizetni kellene, de… Mivel szerveznek a kör tagjainak csoportos tárlatvezetést, így ha jól gondolom ettől is mentesülök. Ilyen belépőjegyárak mellett azért ez nem megvetendő. Azért ehhez az is kell, hogy érdekeljen a dolog. Márpedig, ha az olvasóimnak szeretnék néha napján valami érdekességgel is szolgálni, akkor persze, hogy érdekel.

Ennyi bevezetés után csak neki kellene kezdeni. Az előadást Szalainé Király Júlia tartotta, korábban vele jártuk végig a Gárdonyi házat is. Köszönet az új ismeretekért.

Sokan úgy gondolják, ha már Gárdonyi itt lakott a vár mögött, akkor egyértelműen kínálkozott a téma a regényéhez. Mielőtt ide költözött alkotói közeget keresett, itt Egerben meg is találta, ebben a magányos házban. Kezdetben csak a ma írói házként bemutatott épület volt az övé.

Aztán megvásárolta a mellette, mögötte lévő telkeket is, így majdnem egy falut hozott létre a városban. Nagyon sok könyvet vásárolt, aminek egy része ma is ott található a házában. Még egy érdekesség, aztán már tényleg a regényről írok. A történelem-, és nyelvtudomány mellett természettudós is volt. Ő fedezett fel kertjében egy olyan pókot, amit addig még nem írt le a természettudomány, még Herman Ottó is elismerte. Ez volt a hatszemű csonka pók. Bocsánat a kalandozásért, de ezeket szerintem jó, ha tudja róla az aki szeretné megismerni.

Most már tényleg a regény. Gárdonyit soha nem a helyszínek ihlették írásra, sokkal inkább személyek cselekedetei. Ez alkalommal is így történt, mint ahogy a Láthatatlan ember regényét Attila legendája, az Isten rabjai-t pedig Szent Margit legendája hívta életre. Ebben az esetben Bornemissza Gergely élete volt a kiindulás. Fiainak mesélt a várban Bornemissza Gergelyről. A gyerekei pedig sok kérdést tettek fel, ő pedig alaposan utánajárt a válaszoknak, s egyre jobban megismerte a deák, a későbbi várkapitány életét, így már elkezdődhetett az írás is. A könyv eredeti kéziratában az első cím is ez: Bornemissza Gergely élete. Aztán ahogy jutott előre a főhős életében úgy változott a cím először Hold és csillagok-ra, majd Egri csillagok-ra. Itt úgy gondolom a város mai szavakkal idézve városmarketingért köszönetet mondhat Gárdonyi Gézának, mert hiába az egri vitézek fényes diadala, ha nem lenne mellette az Egri csillagok, méghozzá ezzel a címmel, akkor talán városunk sem lenne ennyire ismert országon belül és kívül is.

Gárdonyi a regények írása előtt mindig alaposan körbejárta a témát, legtöbbször felkereste a helyszíneket is – Európában nagyon sokfelé járt – így járt a Mecsekben (Bornemissza Pécsett született), meglátogatta az isztambuli Héttornyot, ahol Bornemissza halála előtt raboskodott, így aztán szépen kialakultak a regény helyszínei. A regényhez a legtöbb alapot Tinódi Lantos Sebestyén, Summáját írom Eger várának szolgáltatta. A várat is alaposan felfedezte, holott ez abban az időben eléggé nehézkes lehetett, mert a vár igen romos állapotban volt. Az 1702-es várrombolási hullám és a következő évek eseményei után nem védte semmi a falakat, az építőanyagot sokszor innen vitték a város házaihoz. A másik forrás az érseki pincerendszer volt, ahonnan építőanyaghoz juthattak az emberek.  A vár egy részét a Zárkándy és a Sándor bástya között az Eger – Szilvásváradi vasút építésekor 1908-ban el kellett bontani. Ma is a vár keleti részén (a képen láthatóan) a váron belül megy a napi – racionalizálás miatt megmaradt – két vonatpár. Így már egy kicsit világosabb, miért is volt olyan nehéz elképzelni hogyan nézett ki a török korban a végvár. Ráadásul a török ostrom utáni felújítást végző Baldigara olasz építő terveiből is csak 3 maradt meg, s valószínűleg pont az tűnt el, ami szerint a rekonstrukciót végezték. Azért a korabeli leírások alapján az alaprajzot úgy kellett elképzelni, mintha egy teknősbéka lenne dél felé néző fejjel. Úgy vélem ezen nehézségek ellenére figyelemre méltó mű keletkezett az író tollából. Kötelező olvasmánynak lehet egy mai gyermek számára már nem igazán megfelelő, de mindenképpen példát mutat a helytállásból, s hogyan is kell szívvel, lélekkel kiállni egy ügy mellett.

Érdekes látni a kéziratát, a lapokat soha nem írta végig, mindig volt a szélén hely a javítások számára. Másik dolog, amit folyamatosan követett, hogy mindig volt vele cédula, még éjszaka az éjjeli szekrényén is, mert ha eszébe jutott valami azonnal felírta, nehogy a feledés homályába vesszen a gondolat.

Az előadáson a végén kezünkbe vehettünk egy rajzot, hogy az ő korabeli elképzelése alapján hogyan is nézhetett ki a vár, majd ez alapján tettünk egy sétát a Föld-bástyától majdnem a székesegyház romjáig.

Az előadás után még gyorsan körbenéztem az Egri Csillag borbemutatón is, amit a Gótikus Palota előtti téren rendeztek be egri és Eger környéki borászok részvételével. Látni a képen, hogy az időjárás nem fogadta kegyeibe a látogatókat. Nekem sem volt kedvem kóstolni a "hideg" borocskát. Melegen jobban esett volna. Ráadásul megbeszéltük a barátnémmal, megyünk este a Csík zenekar koncertjére, na gondoltam akkor majd kóstolunk. Aztán estére annyira elromlott az idő, hogy nem volt kedvünk kidugni az orrunkat, még a Csík zenekar meg egy pohár bor kedvéért sem, így maradtunk a meleg lakásban, s ott kóstoltunk egy pohárkát az Egri csillag borból.

Egri Vár III.

Törökkerttől a Varkocs bástyáig

Tudom, most egy kicsit hűtlen lettem a bemutatáshoz, de a korábbi eseményeket is kár lett volna kihagyni, azt hiszem, ezzel egyetérthetünk. Itt a várnál mindig elő fogom venni a műholdképet, mert így nem kell elképzelni, hanem rögtön látjuk is a magyarázat után, hogy merre vezet az utam. Aki már járt itt, annak ismerős lesz, s a képek alapján biztos be tudja azonosítani. Aki pedig csak fog majd valamikor erre látogatni, az majd örülni fog a helyszínen, hogy milyen ismerős is a látvány.

Most már fogjuk magunkat és lépjünk be a várba a leginkább használt déli kapun keresztül, miután felkaptattunk az Imola Udvarház étterme előtt. Kéretik szépen bokára vigyázni és nem tűsarkú cipellőben nekiindulni, mert könnyen otthagyhatjuk a (fogunkat) sarkunkat. A bejáratnál rögtön Tar István és Illés Gyula szobrászművészek bronz domborműve fogad. Az alkotást a vár - ami Az Eger vár védői címet viseli - a vár ostromának 400. évfordulójára adták át 1952-ben.

Törökkert

A várhoz vezető lépcső

Alig léptünk be a kapun, rögtön jobb kéz felé van egy kis ajtó, amit a Törökkertbe vezet. A képen csak a falat látjuk, ami határolja.Általában a „mezei” látogatók előtt le van zárva. Ez azt jelenti, hogy leginkább nincs nyitva, én egy egri séta alkalmával, valamint az Egri vár napján – minden évben október 17. – jártam ott. Azt azért meg kell jegyezni, hogy ez a része a várnak kétséget kizáróan török eredetű védműve, amely az 1596-os évek után készült, amikor a vár már török kézen volt. Eddig még nem került sor a teljes helyreállításra. Jelenleg balesetveszélyesne van nyilvánítva így a nagyközönséget nem engedik be. Állítólag az én zsenge gyerekkoromban volt ott valami presszó féle de, a mostani rekonstrukció során is elsősorban vendéglátó-ipari funkciót kapna.

Varkocs bástya a falról

Továbbmegyünk a déli várfal mentén a belső kapu irányába. Először a Gergely-bástya mellett állhatunk meg, ami Bornemissza Gergely tervei alapján épült 1553 és 55 között. Ez nemcsak a várfalat erősítette, hanem a külső és a belső várfal közötti utat ami a Varkoch - kapu bástyához vezetett. Falait lőrések törik meg, amiken keresztül a belső ágyútermekből nagyobb veszély nélkül lehetett lőni az ellenséget. Jelenleg falain a fecskék találnak menedéket s fészkelőhelyet. Nyári alkonyatban hangos csivitelésükkel keltik fel a sétálók figyelmét. Ma pedig azt láttam, körbe van kerítve és felhívják a gyalogosok figyelmét az omlásveszélyre. Remélem minél előbb meg tudják szüntetni a veszélyt.

Hippolit kapu

Külső várfal

Ahogy elmegyünk a Gergely bástya mellett bal kéz felé kissé lentebb látjuk a rekonstruált külső várfalat. Mögötte pedig rögtön a Dobó utcai háztetőket láthatjuk. Azok a házak szinte a külső várfal tövébe épültek. Talán összesen egy mini belső udvaruk van. Jobb kéz felé látjuk a Hippolit kaput – kérem nem a lakájra gondolunk – aminek fülkéjét Estei Hippolit egri püspök címere díszít Előtte két elöltöltős ágyú várja az érdeklődőket.. Estei Hippolit, Aragóniai Beatrixnek – Mátyás második feleségének – volt az unokaöccse. Mátyás királyi jogával élve még fiatalon kinevezte esztergomi érseknek, amibe a pápa igen nehezen egyezett bele. Később Hippolit püspök cserélt Bakócz Tamással és az egri érsekség feje lett. Azonban itt nem szívesen tartózkodott, egy itt szervezett zsinat kivételével inkább Itáliában töltötte idejét.

A Varkocs kapubástya egészen a belső (déli) várfal nyugati végéhez épült még 1542-ben, 10 évvel az ostrom előtt. A bástya építéséről Tinódi így ír: „Délről város felől nagy bástya vagyon, /Varkuch Tamás rakatta kapu vagyon”.  A várfalhoz szépen illeszkedik, s mintegy 15 méterrel van előbb. Építése előtt itt csak egy eléggé elavult, kevéssé védhető gótikus kaputorony volt. Falai többé kevésbé megmaradtak. Most már csak néhány lépés és a belső várba léphetünk be.


Azért ne nagyon bízzátok el magatokat, először még a bástyákkal ismerkedünk. Igaz ugyan annak nagy része már a belső várból nézhető, de a várat elkerülő sétaút még a jövő zenéje. Azért az olvasók már kapnak belőle egy kis előzetest, mert már jártam a bemutatón, ahol végigmentünk a leendő sétaút helyén.

Egri Vár I.

A vár története

Eger talán legismertebb műemléke. Ezrek zarándokolnak el évente falai közé, hogy megemlékezzenek az egri várvédőkről. Ahogyan tette azt Gárdonyi a regényében, amit Várkonyi Zoltán filmesített meg, Várkonyi Mátyás és Béres Attila pedig musical-előadást varázsolt köré. Még egy Egri Csillag van, most már egy fehér bor is, ami az Egri Bikavér méltó párja, s 2012 márciusában lesz a hivatalos bemutatója. Az elnevezés 2010-ben történt, s az első borok ebből 2011-ben jelentek meg. Már megint elkalandoztam, de már aki olvassa a blogot megszokhatta ezt, mert elég gyakran teszem.

Most már tényleg beszéljünk a várról. Azt le lehet szögezni, hogy Egerben a magyar történelem kezdetén még nem volt vár. A hagyomány ugyan emleget „Királyszék”-et, ahonnan Szt. István szemlélte a várbeli bazilika építését, de írásban először ez csak Tinódi feljegyzéseiben jelenik meg először. Anonymus és a többi Árpád-kori krónikás semmit nem tudósít várról, holott megemlítik a várost, mint püspöki székhelyt, valamint Imre király halálát s az itteni temetését is megemlítik. A tudomány IV. Béla által kezdeményezett várépítő tevékenységéhez vezeti vissza. Írásos emlék kevés maradt fenn róla, de 1442-ben a huszita rajtaütés csak a várost érte, a vár erősebb volt annál, hogy azt egy ilyen támadással be lehessen venni.

Mátyás idejében Estei Hippolit esztergomi, majd egri püspök alatt igazán gyönyörű főúri várrá változott, új püspöki palotával, a katedrálishoz új szentély épülésével, s a kápolna koszorúja is megújul. A reneszánsz után nehéz idők köszöntöttek a várra, egyik ura sem tudta pénz hiányában a kornak megfelelően felújíttatni. Ekkor a vár egységes volt, még nem oszlott külső és belső várra. A Bebek bástya és torony épült ekkor. A ma fennálló vár az akkorinak csak a nyugati fele.

Főbejárat

A XVI. sz-ban a török fenyegetettség hatására javasolják Eger várának megerősítését, s benne állandó sereg elhelyezését, melyre kincstári pénzek és püspöki jövedelmek adnak fedezetet. 1548-ban nevezik ki Dobót a vár gondnokává. Ekkor osztják a várat külső és belső várra. A várbeli székesegyház szentélyéből a megerősítés miatt bástya lesz. Ennyi volt a várnak a kőépítkezése, a többi erősítés palánkmű volt. A külső és a belső várat egymástól széles és mély árok választotta el. Dobó megépíttette Eger elővárát Szolnokon, az egri várat pedig a törökök készülődésének hírére élelemmel és fegyverekkel. Az eredeti őrség a várban 200 lovas és 300 gyalogos, ezt kellene felfejleszteni 4-5000 fős hadilétszámra, ami nem sikerül. Így a várban Tinódi szerint 1935 harcos fogja a fegyvert, valamint néhány mesterember, szolga, sütő- és mosóasszony, valamint mintegy 70 menekült jobbágy van. Mindez szemben Ali és Ahmed pasa összevont seregével szemben, aminek számáról megoszlanak a vélemények egyesek azt mondják 150.000 fő, míg mások 70-80.000  főt emlegetnek. Azt hiszem a szám itt mindegy, hiszen a védők mindössze 2.000-en voltak. A túlerő mindenképpen óriási volt az 1552. szeptember 11-én ostromzár alá vett egri várral szemben. Dobó a várban összefogta az embereket(itt Dobó és a vár védőinek esküjét érdemes meghallgatni), s vezetésével aztán szinte csoda történt, mert a törökök megfutamodtak a vár alól.



Gergely bástya

Az összerombolt várat ekkor újjá kellett építtetni. Olasz mestereket bíznak meg a tervek elkészítésére. Baldigara kora legjobb vártervezője is dolgozik rajta, de terveiből csak viszonylag kevés valósul meg. A Dobó utáni kapitányok már nem tekintik szívügyüknek a várat, s ez meglátszik a hozzáálláson. Az egri vár „vitézei” gyakran járnak portyára a vidéken, s ez ellen a budai török pasa is tiltakozik. 1996-ban aztán elesik Eger vára is. A török uralom alatt a váron a sérüléseket kijavították, de új nem épül a váron, csak egy kis kapuvédő bástya (barbacan) a belső vár kapuja mellett ez a mai Törökkert. 1687-ben a visszafoglalás után a vár újra kincstári kezelés alá kerül. Mivel az egész vár fenntartása hatalmas összeget igényel így elrendelik a külső vár lebontását, a romok kőanyagát pedig a jezsuiták használják fel iskolaépítésre.

Vörösmárvány síremlék

A Rákóczi szabadságharc alatt Egerben volt a fejedelem főhadiszállása, majd megint kincstári uralom következik. Az egri vár sorsa ettől kezdve a pusztulás. A város épülése jelenti a várbeli épületek nagy részének pusztulását, hiszen az építőanyagok egy részét innen szállítják. A vár kultusza Pyrker János László érsekkel kezdődik, hiszen az ő kezéből kapja az első feljavítást. Ekkor került Egerbe Dobóruszkáról Dobó eredeti vörösmárvány síremléke is. Ő kezdi el az ásatást a vár területén, ami a mai napig szinte folyamatosan zajlik.