Egri Vár I.

A vár története

Eger talán legismertebb műemléke. Ezrek zarándokolnak el évente falai közé, hogy megemlékezzenek az egri várvédőkről. Ahogyan tette azt Gárdonyi a regényében, amit Várkonyi Zoltán filmesített meg, Várkonyi Mátyás és Béres Attila pedig musical-előadást varázsolt köré. Még egy Egri Csillag van, most már egy fehér bor is, ami az Egri Bikavér méltó párja, s 2012 márciusában lesz a hivatalos bemutatója. Az elnevezés 2010-ben történt, s az első borok ebből 2011-ben jelentek meg. Már megint elkalandoztam, de már aki olvassa a blogot megszokhatta ezt, mert elég gyakran teszem.

Most már tényleg beszéljünk a várról. Azt le lehet szögezni, hogy Egerben a magyar történelem kezdetén még nem volt vár. A hagyomány ugyan emleget „Királyszék”-et, ahonnan Szt. István szemlélte a várbeli bazilika építését, de írásban először ez csak Tinódi feljegyzéseiben jelenik meg először. Anonymus és a többi Árpád-kori krónikás semmit nem tudósít várról, holott megemlítik a várost, mint püspöki székhelyt, valamint Imre király halálát s az itteni temetését is megemlítik. A tudomány IV. Béla által kezdeményezett várépítő tevékenységéhez vezeti vissza. Írásos emlék kevés maradt fenn róla, de 1442-ben a huszita rajtaütés csak a várost érte, a vár erősebb volt annál, hogy azt egy ilyen támadással be lehessen venni.

Mátyás idejében Estei Hippolit esztergomi, majd egri püspök alatt igazán gyönyörű főúri várrá változott, új püspöki palotával, a katedrálishoz új szentély épülésével, s a kápolna koszorúja is megújul. A reneszánsz után nehéz idők köszöntöttek a várra, egyik ura sem tudta pénz hiányában a kornak megfelelően felújíttatni. Ekkor a vár egységes volt, még nem oszlott külső és belső várra. A Bebek bástya és torony épült ekkor. A ma fennálló vár az akkorinak csak a nyugati fele.

Főbejárat

A XVI. sz-ban a török fenyegetettség hatására javasolják Eger várának megerősítését, s benne állandó sereg elhelyezését, melyre kincstári pénzek és püspöki jövedelmek adnak fedezetet. 1548-ban nevezik ki Dobót a vár gondnokává. Ekkor osztják a várat külső és belső várra. A várbeli székesegyház szentélyéből a megerősítés miatt bástya lesz. Ennyi volt a várnak a kőépítkezése, a többi erősítés palánkmű volt. A külső és a belső várat egymástól széles és mély árok választotta el. Dobó megépíttette Eger elővárát Szolnokon, az egri várat pedig a törökök készülődésének hírére élelemmel és fegyverekkel. Az eredeti őrség a várban 200 lovas és 300 gyalogos, ezt kellene felfejleszteni 4-5000 fős hadilétszámra, ami nem sikerül. Így a várban Tinódi szerint 1935 harcos fogja a fegyvert, valamint néhány mesterember, szolga, sütő- és mosóasszony, valamint mintegy 70 menekült jobbágy van. Mindez szemben Ali és Ahmed pasa összevont seregével szemben, aminek számáról megoszlanak a vélemények egyesek azt mondják 150.000 fő, míg mások 70-80.000  főt emlegetnek. Azt hiszem a szám itt mindegy, hiszen a védők mindössze 2.000-en voltak. A túlerő mindenképpen óriási volt az 1552. szeptember 11-én ostromzár alá vett egri várral szemben. Dobó a várban összefogta az embereket(itt Dobó és a vár védőinek esküjét érdemes meghallgatni), s vezetésével aztán szinte csoda történt, mert a törökök megfutamodtak a vár alól.



Gergely bástya

Az összerombolt várat ekkor újjá kellett építtetni. Olasz mestereket bíznak meg a tervek elkészítésére. Baldigara kora legjobb vártervezője is dolgozik rajta, de terveiből csak viszonylag kevés valósul meg. A Dobó utáni kapitányok már nem tekintik szívügyüknek a várat, s ez meglátszik a hozzáálláson. Az egri vár „vitézei” gyakran járnak portyára a vidéken, s ez ellen a budai török pasa is tiltakozik. 1996-ban aztán elesik Eger vára is. A török uralom alatt a váron a sérüléseket kijavították, de új nem épül a váron, csak egy kis kapuvédő bástya (barbacan) a belső vár kapuja mellett ez a mai Törökkert. 1687-ben a visszafoglalás után a vár újra kincstári kezelés alá kerül. Mivel az egész vár fenntartása hatalmas összeget igényel így elrendelik a külső vár lebontását, a romok kőanyagát pedig a jezsuiták használják fel iskolaépítésre.

Vörösmárvány síremlék

A Rákóczi szabadságharc alatt Egerben volt a fejedelem főhadiszállása, majd megint kincstári uralom következik. Az egri vár sorsa ettől kezdve a pusztulás. A város épülése jelenti a várbeli épületek nagy részének pusztulását, hiszen az építőanyagok egy részét innen szállítják. A vár kultusza Pyrker János László érsekkel kezdődik, hiszen az ő kezéből kapja az első feljavítást. Ekkor került Egerbe Dobóruszkáról Dobó eredeti vörösmárvány síremléke is. Ő kezdi el az ásatást a vár területén, ami a mai napig szinte folyamatosan zajlik.