Úton a várba III.

Vár felé III. Kossuth Lajos utca

Most már tényleg igyekszem, mert a végén még megunjátok a sok szöveget, de valahogy mindig elcsábulok, mindig van mit leírni. Megígérem, rendvédelmi szervek már nem lesznek, de papi méltóságok annál inkább, azt azért nem nagyon bánom, hiszen ők mindig hozzáadtak a városhoz és nem elvettek belőle. Akárhogy is nézzük Eger mindig is inkább egyházi város volt. Azért egyszer előfordult, hogy viszonylag rövid ideig szabad királyi várossá lett, s akkor hirtelen jelentős növekedésnek is indult a lakosság szempontjából, de ez nem tartott sokáig. Akárhogyan is nézzük, egy volt az ország legnagyobb egyházmegyéje, s annak itt volt a központja, így nemigen lehetett más útja a városnak.

Azért most már továbbhaladunk egy kicsit. Következik a 8. sz., jelenleg az Sancta Maria Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a rendszerváltás előtt a Szilágyi Erzsébet Gimnázium volt, aztán az egyház visszakérte és vissza is kapta, így 1990 őszén megindulhatott az oktatás. Ettől az intézményről is fogok még bővebben is beszélni azt már körbejártam töviről hegyire. Tartozik hozzá egy kápolna is, ami korábban a város házasságkötő terme volt. Már majdnem 30 éve az én esküvőm is itt volt. Akkor egy kicsit másképp nézett ki, inkább szoc.stílust részesítették előnyben. Ez leginkább azt jelentette, hogy minden egyházi jelleg el lett tüntetve, a mostani oltár helyén egy fiatalokat ábrázoló kép volt. Mióta az egyház újra birtokába vette istentiszteleteket tartanak itt, nemcsak római katolikus, hanem görög katolikus felekezet számára is.

Ahogy továbbmegyünk a 12. sz. alatt megint egy kanonoki házat találunk, ez Püspöky András kanonok megbízásából készült, az építés itt is nagy valószínűséggel Carlone volt. Most megszegem a szavam, mert régen itt működött a Helyőrségi Művelődési Otthon. Most a városban ennek már csak az utódszervezete van, miután szerencsésen megszüntették a városban a laktanyát és a Kiegészítő Parancsnokságot is, csupán Toborzóiroda maradt belőlük. Mielőtt Helyőrségi Művelődési Otthon lett, a földszinti helyiségekben tehát a múlt század elején kegytárgybolt volt.

 A 14. sz. alatt a ferences rendház következik, amelyet szintén a Püspöky kanonok építtetett. A rendház után pedig maga a ferences templom, más néven Barátok temploma, avagy a Szeplőtelen Fogantatás temploma. (erre is visszatérek még a későbbiekben)

Eddig csak a jobb oldalról beszéltem, de a Kispréposti Palotáig szemben a Főiskola épülete volt. A főiskola mögötti utca után az első egy modern épület, ami korábban a Matáv-é volt, most pedig az aljában kávézó nyílt meg. Utána következik a város egyik legjobb fagyizója a Sárvári cukrászda, biztosan sokaknak ismerősen cseng a név. Valaha itt tényleg nagyon finom volt a fagylalt, most már az is uniformizálódott. Amikor középiskolás voltam itt ettem a legfinomabb sárgabarack fagyit. Azóta se ízleltem ilyen finomat, azt az ízt már nem hozza vissza semmi. Most ha ezen az oldalon továbbhaladunk, akkor elmegyünk egy péksütis bolt, egy aszalt gyümölcsös, magvas áruda mellett, majd egy pénzváltó következik, s a templommal szemben a Rádi Pékség üzlete várja az itt sétálgató vendégeket. Itt tehát jóllakhatunk, nehogy nagyon elunjuk a szép házakat, s újult erővel folytathatjuk utunkat a vár felé.

Idáig tartott a számozás a korábban közzétett képemen, csak ott a rendházat és a templomot a 12 számmal jelöltem. Ezután a további részekkel folytatom.