Mész - hegy, kaptárkövek
Ígértem, hogy térképen is beteszem, merre járunk. Íme próbálkozásom. A Mész-hegyi kirándulás fontosabb állomásai vannak bejelölve.
Menjünk
most tovább a Mész-hegyen. Sem a ház, amiről az előzőekben írtam sem mostani kaptárköves rész sincs messze a várostól.
Még azon
a határon belül van, ahová régebben kijártak az emberek földet művelni.
|
Kettős sziklakúp a Mész-hegy déli lejtőjén |
Az
ország titokzatos természeti formái a kaptárkövek. Hozzá hasonlókat
Bulgáriában, valamint Kappadókiában lehet látni. Különleges képződmények a
kaptárkövek, más néven bálványkövek! Miért is? A kőzet keletkezéséhez a
földtörténeti korokban kell időutazást végezni. Vissza kell lépnünk az időben
az Északi középhegység keletkezéséhez. Vulkáni működést követő hamuszórás adja
az alapot. Ez még csak magának a kőzetnek a keletkezéséhez kellett, a
viszonylag szabályos kúpok kialakulásához még az is szükséges volt, hogy a
vulkáni kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok benyomulva a
riolittufába, a mélyben nagy nyomás
alatt, ellenállóbb kőzetet hozzanak létre.
Ezután már elég az erózió és felszínre kerülnek a kúpok. Mérete ezeknek
is igen változó, magasságuk 1 és 15 m között változik. Nemcsak kúp formájú
kaptárköveket találunk a Bükkalján, mert vannak olyanok is amelyeket
„sziklafalakba”, „sziklapadokba véstek.
|
Egy fülke |
Feltevések
szerint a cukorsüveg szerű kúpokba a fülkék a XI-XIV. században készülhettek.
Ugyanekkorra datálják a riolittufába vájt barlanglakások és pincék keletkezését
is. Erre mutatnak a környéken végzett ásatások során előkerült cserépedény
maradványok. Az ember létrehozta a szabályos fülkéket párhuzamos oldalfalakkal,
boltíves felsőrésszel és változó mérettel. Vannak egészen kicsik, s vannak
méretesek. Akadnak olyan, viszonylag épebben maradt fülkék, amelynek szélén
bemélyedő keret van. Használatára vonatkozóan konkrét írásos emlék nem maradt
fent. (Ebben az időben a Kárpát-medencében történeti kutatások és a fennmaradt
írásos emlékek szerint mindössze 20 főre tehető az írástudó emberek száma –
nyáron hallottam a Heves Megyei Levéltár igazgatójának előadásán) Legvalószínűbb
– nevéből is adódóan – hogy korabeli méhkaptárként szolgált. Lépmaradványok is
kerültek elő, ezek a fülkék alkalmasak lehettek a méhcsalád áttelelésére.
Gondoltak még arra is, egyes feljegyzések alapján következtetve, hogy urnás
temetkezési hely lehetett, (Szent István korabeli forradalmak elesett
kapitányainak hamvasztás utáni maradványait helyezték ide), esetleg
bálványimádó őseink használták pogány oltárkő gyanánt. A fülkébe helyezték a
bálványt ábrázoló vagy megtestesítő tárgyat, s imádkoztak, esetleg áldozatot
mutattak be előtte. Mások szerint valami tárolására szolgált. A Bükkalján
Kácstól Sirokig összesen 73 kaptárkövet
fedezhetünk fel 471 fülkével. Leginkább erdőben bújnak meg, csak meg kell
találni őket. Persze segítenek a turistajelzések, információs táblák.
Kb
10 évvel ezelőtt létrejött a megyeszékhelyen az Egri Kaptárkő Természetvédelmi
és Kulturális Egyesület, amely célul tűzte ki a különleges sziklaalakzatok
megóvását. Nekik köszönhetjük, hogy a kaptárkövek viszonylag jól láthatóak,
eltávolították a takaró fákat, bokrokat. Elsősorban az akáccal kellett
megküzdeni. Az Európa Tanács Táj Díja 2011. évi pályázatán – hazánkat
egyedüliként képviselve – az egyesület ”A Bükkalja kiemelkedő természeti- és
kultúrtörténeti értékeinek védelme” című pályamunkával indult. Nemcsak az
alakzatok megóvása, hanem azok bemutatása is céljuk. Ennek érdekében Bükkaljai
Kő-út néven létrehoztak egy tematikus utat, amelyen végig lehet járni a
Bükkalja tradicionális kőkultúráját, természeti- és kultúrtörténeti emlékeit.
Ilyen még a szomolyai kaptárkő tanösvény kiépítése (ez az egyik legnagyobb
számú fülkével rendelkező alakzatcsoport).
A
tagok nem maradtak meg a kaptárkövek védelménél és bemutatásánál felújították a
szarvaskői várat is érintő geológiai tanösvényt.
A
hazai kaptárkövek 90 %-a található a Bükkalján. Előfordulnak hasonló fülkék a
Pilis hegység andezittufájában, mészkövében, de a Budai-hegység dolomitjai is
rejtenek ilyen látnivalókat.
Pedig, én legkevésbé a méhkaptárt tudom elhinni, dacára az elnevezésnek. Túl macerás lenne az áthűlő kőben teleltetni méheket, melegebb a fonott és hordozható méhkaptár, kas. A kövek nevét is inkább a fonott méhkashoz való hasonlatosság adhatta, a fülkék meg ... na az, az igazi talány! :)
VálaszTörlés- Igen, szerintem is a méheknek kell(ene) valami szigetelés is, így őket inkább faoduban tudom elképzelni, de az irodalom mást mond. Én inkább a bálványra tenném a voksom.
VálaszTörlés