Gárdonyi Géza

Következő bejegyzésem Eger talán leghíresebb, szinte mindenki által ismert lakójáról Gárdonyi (Ziegler) Gézáról szól. Legismertebb műve: Az egri csillagok, melyben emléket állít az 1552. évi várostrom várvédőinek.

1863. augusztus 3-án született Agárdpusztán. Gárdonyban anyakönyvezték, később, mivel magyar nevet szeretett volna választani, felvette szülőhelye emlékének tisztelegve a Gárdonyi nevet. Öten voltak testvérek, de apjuk mindent meg szerette volna adni a már hamar tehetségesnek mutatkozó Gézának. Lehetőségeihez mérten a legjobb iskolákba járatta. Édesapja uradalmi gépész volt és munkája miatt szinte folyamatosan költöztek, így általános iskolai tanulmányait is több helyen végezte. A Borsod megyei Sályon kezdte, de Hejőcsabán fejezte be.

Gimnazistaként tanult Sárospatakon, és a budapesti Kálvin téri református gimnáziumban. A tanítóképzőt Egerben végzi el és visszamegy a Dunántúlra, ahol segédtanító Karádon, majd miután megkapta az oklevelét, falusi tanítónak megy Devecserre, később Sárvárra és Dabornyba.

A Gárdonyi-ház

A 80-as években otthagyja a falusi tanítóskodást, Pestre megy írónak, újságírónak. 1897-ben költözik Egerbe. Házát a vár mögött vásárolta, ami akkor jóval nagyobb területen feküdt mint ma, annál is inkább mert később a szomszéd telket is hozzávette. Így már szinte uradalom volt.

Ő az egyik - amiben ma az életmű-kiállítás is van - dolgozott, a másikban pedig az édesanyja élt. Háza 3 szobából áll, benne az író bútorai, használati tárgyai és a könyvei. 1923-óta múzeum. A ház utcára néző szobája a hálószoba, középen a könyvtárat, leghátul a dolgozószobát találjuk.

Az írás mellett festegetett is, ennek emlékét őrzik a pingált szekrények, ami most is ki van állítva. Könyvtára jelentős volt nagyon szerteágazó érdeklődéssel.

Emléktábla a házfalon a bejárat mellett.

- o -

A Gárdonyi-szobor, amely gyerekkoromban még a Gárdonyi Géza Színház előtti téren állt, most a Gárdonyi-ház udvarán kapott helyet.

Dolgozószobájában az íróasztal fölött kivágatta a mennyezetet, ablakszemeket tett be, hogy jobb legye a megvilágítás.

Szinte folyamatos magányban alkotta meg műveit. Az édesanyja látta el a kapuőr szerepét, ha az író dolgozott, akkor senki sem tehette be a lábát hozzá. Délelőttönként rendszeresen sétálni ment, s a gyerekek kilesték, mikor jön vissza. Elébe mentek és folyamatosan kérlelték mondjon nekik mesét. Ennek a kérésnek gyakran tett eleget, de érdekes módon, ahogy a lakása kerítésének az ajtajához ért a mesék mindig pont akkorra fejeződtek be.

- o -

Az író dolgozószobája, nagyon kevés volt a fény, és csak a kis teljesítményű gépet vittem magammal, ezért ilyen sötét a kép.

Gárdonyi sírja a várban található a Bebek bástyán. Nem kívánt halála előtt pompázatos temetést, de a város vezetősége úgy döntött halála után, hogy talán mégis egy ilyen nagy íróhoz méltó temetést kellene rendezni. Gyászbeszédet Kosztolányi Dezső tartotta. Több ezres tömeg gyűlt össze a Bazilika és a főiskola közötti téren és kísérték utolsó útjára az írót.

Sírfelirata végső akarata szerint "Csak a teste". Remélte írásainak szellemiségére még sok nemzedék emlékezni fog és forgatják örömmel szerzeményeit.

A várban ma is őrzik emlékét. Halála évfordulójához, október 30-ához közel, a várban Gárdonyi Emléknapot tartanak, a Gárdonyi hagyaték gondozója vezetésével.

Kispréposti Palota

Kossuth Lajos utcai nézelődést kezdjük a ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága székhelyének épületével. Az épület maga az utca vonalában álló emeletes rokokó palota Huetter János Lukács és Kracker János Lukács egri festők falképeivel. Homlokzati képét falfülkék tagolják. Ablakrostélyát Fazola Henrik készítette.

Története: Androvics Miklós alapjaiból építtette, aki 1746-tól Barkóczy Ferenc oldalkanonokja, majd 1770-től egervári (vagy másként "kis") prépost. (A prépost a katolikus egyházban a püspöknél alacsonyabb rendű pap.) 1758-ban az építtett névnapján avatták fel. Építőjére nincs pontos adat, de előfordulhat, hogy helyi mester kezemunkáját dicsérhetjük e szép építményben. A palota az 1827-es tűzvész alkalmával leégett, ez után kapta hegyes sátortetejét. Belépve a kapun tágas kapualjban találjuk magunkat, ahol jobb oldalon hivatalos helységek vannak, bal oldalról pedig az ajtón keresztül a lépcsőházba jutunk. A lépcső korlátját szögletes bábok alkotják, a lépcsőfordulóban a pihenők sarkát puttók díszítik.

A díszterem nyolcszögletű. Rövidebb falait az utcára ablakfülke díszíti, míg belülre szimmetrikusan kályhafülke került. A négy nagyobb méretű falon kétszárnyú ajtók helyezkednek el, melyek közül az egyik az erkélyre vezet. A falakat és a homorú ablakfülkéket pusztán dekoratív célból virágcsokrokkal, madarakkal, girlandokkal, gyümölcstálakkal, puttókkal díszítette Huetter.

A sarkok domború falmezőin a négy világtájat jelképező genreképek vannak. Európa megtestesítőjeként Mária Terézia jól sikerült portréja jeleskedik. Az ajtók felett vadászjelenetek töltik ki a falfelületet.

Mária Terézia képe

Mennyezetét festett párkányokból, vázákból álló látszatarchitektúra töri át a gomolyfelhőkkel teli égboltnak. A középpontban az erény nemtője ül oroszlánokkal vágtató kocsiján pálmaággal a kezében. Mellette két angyal repül, akik közül az egyik villámmal öli meg a Bűn démonját. A másik irányból a két puttó között az Igazság nemtője jelenik meg, aki megkoszorúzza az erényt.

Kár, hogy ez az épület el van zárva a látogatók elől, én is csak akkor jutottam be, amikor a városnéző séták alkalmával ide vezetett az utunk.

Telekessy Patika

Telekessy Patikamúzeum

A város jelenleg Patikamúzeumként működő létesítményét a jezsuiták alapították 1713-ban Telekessy püspök adományából. A jezsuita rend Európában számos gyógyszertárat működtetett, az ebből befolyó jövedelmet pedig rendszerint valamilyek közérdekű célra fordították. Ebből segítették pl. a ma úgy mondanánk hátrányos helyzetű fiatalokat. A rend tagja Xavéri Szent Ferenc és más természettudományos érdeklődésű szerzetesek folyamatosan gyűjtötték a gyógynövényeket, ezeket vagy a hatóanyagaikat, Rómába küldték, ahol aztán szétosztották a rend kórházai és gyógyszertárai között. A fent említett szerzetes missziós útja során Ázsiába is eljutott, ahol sok Európában még ismeretlen növény- és állatfajt írt le.

A város legrégebbi gyógyszertár-berendezéseit őrzi. Az eredeti helye nem a mostani kiállítás helyén volt, hanem a rendház területén. Onnan továbbköltözött, a mai Művészetek Háza területére. Végleges helyén a Széchenyi u. 14 sz. alatt óta van. A gyógyszertár 1968-ig ténylegesen működött.

1987-ben megújult a patika, akkor restaurálták. A patikában ma látható edények, tárolóeszközök részben eredetileg is ehhez a gyógyszertárhoz tartoztak, a többi régi "edény" Gyógyszertári Központ selejtezése alkalmával került ide, illetve a Vármúzeumban tárolt egyéb régi gyógyszertári eszközökből állt össze.

Eredeti barokk stílusú bútorzatát Simon Ferenc alapító gyógyszerész készíttette 1760 körül. A tényleges munkálatokat Strassalovszky János asztalosmester és Ginczl Albert lőcsei szobrász végezte.

A gyógyszertár elrendezése követi a hagyományos formát. Alul helyezkednek el a faládák, amelyek felnyitható tetővel rendelkeznek, bennük porokat tároltak és a tetejükön megpihenhettek a gyógyszerre várakozó betegek. Ezek egyidősek a gyógyszertárral.

Felettük fiókok vannak, amelyek tetején polcsorok helyezkednek el.

A polcok alsó sorában az un. Telekessy patikaedények (másolatok) láthatók, amelyek folyadéktárolásra szolgáltak. 1740 körül készültek a holicsi fajanszgyárban. Oldalukon a Telekessy címerek láthatók. Jelenleg 18 ilyen edény van Magyarországon. Az eredetiekből 2 db az Érsekség, 1 db a Vármúzeum, 4 db magánszemélyek kezében van.

A fajansz Telekessy Patikaedények a Telekessy címerrel

A polcok többi emeletén kék színű üvegeket és fekete tárolóedényeket láthatunk. Annak idején ez volt az üvege a gyógyszerként ismert Egri Víz-nek is. Az Egri Víz receptjét szuper titkosan őrizték, csak az irgalmasrendiek tudták. Két receptúra maradt fent. Az eredeti itókában 14 féle gyógynövényt áztattak alkoholban meghatározott ideig. Gyógyhatását a gyomorra fejtette ki, segítette az emésztést. Eredeti üvegét a parádi üveggyárban készítették.

Állítólag amit ma Egri Vízként forgalmaznak nem nagyon hasonlít az eredetire.