Csikó a tanyán

Megint újdonságról írok, de nem hagyhatom ki, mert ennyire fiatal csikóval még soha nem találkoztam. Azt hiszem már említettem néhányszor itt a blogban, hogy a hugim lovagolni jár. Az ő "lova" a Zsemle. Azért az idézőjel, mert nem a tulajdona, de rajta szokott lovagolni. Valamikor tavaly ezzel a lóval - meg egy másikkal - megesett az az eset, aminek nem lett volna szabad. Egy fiatal csődör ugyanis nagyon hancúrozni akart, és sikerült is neki mindkét kancával. Ennek eredményeképpen az egyiknek még december végén megszületett a csikója. A másiknak azonban csak most. Szegényke születése után igencsak gyenge volt - a tapasztaltabbak -  azt mondták, kedden igencsak rezgett a léc, magyarán nem sokat adtak volna azért hogy életben maradt. A tanya tulajdonosa azonban igencsak a segítségére volt, mind a születése utáni első percekben, mind pedig később is. Így aztán nemhogy életben maradt, hanem már jelentősen jobban is nézett ki a mai nap délutánján, sőt már a karámban is járt-kelt az anyjával. Érdekes volt látni, mennyire is tud vigyázni csikójára a mama. Nem távolodhatott el tőle 3-4 métertől messzebbre, máris ment utána. De a csikó is nagyon tudott a mama oldalához igazodni. Szinte mint akit odaragasztottak. Élvezet volt nézni őket.
Jó minőségű képpel sajnos nem szolgálhatok, mert csak a boxban jutott eszembe fényképezni, ott pedig a jó fényképhez kevés volt a fény, meg az én tudásom a mobillal való fotózáshoz. Az elsők azért nem sikerültek, mert ugye nem tudott egy helyben maradni, amikor szopizik akkor ugyan egy helyben van, de olyankor meg nem lehet sokat látni belőle.

Ha legközelebb megyek, úgy egy hónap múlva, akkor már jobb képeket fogok mutatni, mert akkor már készülök.