2013. április 28., vasárnap

Díj kicsit másképp



Mostanában egy kissé elhanyagoltam a blogírást, így késve köszönöm meg Rózsának, hogy gondolt rám. Nagy a megtiszteltetés, ha számomra kedves blogomat valaki figyelemmel kíséri, s így szinte ismeretlenül is a barátommá válik. Most nem mondhatom azt, hogy Rózsa blogját gyakran látogatom, hiszen a magaméra is alig nézek be, de talán változik egy kicsit a helyzet. Szeretem írásait hiszen a hétköznapi életről szólnak, mégis úgy, hogy az apró örömök is meg vannak említve, hiszen az adja az élet savát-borsát.
Most pedig én is - hasonlóan hozzá - közreadom e díjnak a rövid szabályait:
1. Megemlítjük, hogy kitől is kaptuk a díjat.
2. Felsorolunk 4 bloggert, akinek 200-nál kevesebb feliratkozott rendszeres olvasója van.
3. 1-1 kommentet hagyunk a kiválaszott 4 blogon a díjazásról:

Választásom a következő blogokra esett:
Mindig örömmel látogatok el hozzá, sok-sok gombát és mellé sok történetet megismertem. Humora sokszor mosolyra fakasztott, s nem mehetek el szó nélkül a kedves kutyusa mellett sem.
Úgy érzem egyre több olyan emberre lenne szükség mit a blog írójára, hiszen munkáját lelkiismeretesen végzi, s emellett a hétköznapi dolgokat olyan leírásban jeleníti meg blogjában, hogy könnyű őt figyelemmel kísérni.
Palkó-lap
Mindig szép kézimunkákat fedezek fel nála, s mellette még egy kicsit felfrissíthetem a német nyelv ismeretét is. Remélem egyszer lesz időm kipróbálni azoknak a gyönyörűségeknek az elkészítését is.
Joe bácsi blogja
Egy kicsit az előző életembe visz vissza, de azért most sem vagyok messze tőle. Szívesen olvasom írásait tanítványairól, munkájáról, s nem utolsó sorban nem régen született lánykájáról.

2013. március 31., vasárnap

Húsvét

Bár az idő még a telet idézi, a sok eső pedig az őszi szürkeséget, azért előbb vagy utóbb itt lesz a tavasz is. Most éppen már kisütött a nap is.

Kellemes, nyugodalmas Húsvéti ünnepeket kívánok!


2013. március 18., hétfő

Várom a tavaszt

2013. március 15. 


Ennyi havat fújt az udvarunkra
Zuhogott és zuhogott

Most az időjárás alaposan megtréfált. Zuhogott a hó, nem is akárhogy. Már írtam korábban, hogy én nagyon jó helyen lakok időjárás szempontjából. Minket az extrém időjárási jelenségek általában elkerülnek. Ez most is bejött, hiszen a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon a hó mellé erős szél is társult. A kettő együtt pedig nem éppen kellemes. Nálunk "csak" csütörtökön és pénteken fújt a szél, de az első nap még csak esővel. Ugyan az esernyőmet rendesen kifordította, azt hittem hirtelen, hogy vehetek másikat, de szerencsére csak az egyik merevítője hajlott meg egy kicsit. Csütörtökön aztán valamivel éjfél előtt átváltott havazásra, s ennek következtében reggel egy órai "szabad" testedzés következett hólapátolás formájában. A későbbiekben ezt nem kellett itt ismételni, mert a talaj eléggé "meleg" volt ahhoz, hogy ne tudjon ráfagyni. Nemhiába volt előtte már langyos idő.


Krókuszok a kerítés tövében

Ezek is, csak  átváltott a virág színe sárgára

Nosztalgiával gondoltam vissza arra az évre, amikor Bogácson töltöttük a március 15-ét. Kint ültünk az udvaron s nem fáztunk rövid ujjúban sem. Ahhoz képes, most téli kabátban járkálunk, s csúszkálhatunk a hóban. A hőmérséklet sem nagyon kényeztet minket még napközben sem, alig hagyja el a 0 fokot a hőmérő higanyszála.

Belenéztem a fényképgyűjteményembe, s szebbnél szebb tavaszi virágokat láttam. Úgy gondoltam legalább a képernyőn idézzük meg egy kicsit a tavaszt, ha már a valóságban egyelőre elbújt előlünk. Ezek a képek tavaszi kirándulásaink alkalmával készültek.


Leánykökörcsin a kedvenc vadvirágom, a Mész-hegy oldalában találkoztam vele.


Tavaszi kankalin a bükki Hereg-réten.


Igazi nárcisz a barátnőmtől Svájcból. Idén télen én is jártam azon a helyen ahol ezt tavasszal korábban fényképezte. A Les Pleiades lejtőin.


Pirosló hunyor, az egyik legkorábbi tavasszal nyíló virág, szintén a Hereg réti kirándulás alkalmával kaptam lencsevégre.



Ezek sima kis kankalinok, amiből tavasszal ezrével lehet látni a virágüzletek kirakatában és a nagy áruházak kínálatában.


Ugye milyen szép tud lenni a gyümölcsfa virága, pedig semmi különleges nincs benne.


Az illatok királynője az orgona.


Gólyahír és százszorszép


Árvácska


Salátaboglárka a városi Érsekkertből.



Tulipánfa szintén az Érsekkertből.




Tulipánok a saját kertecskémből


Vadrózsa útban a Mész-hegy felé.



Aranyeső egy házfal mellett


Barkázó faág


Mocsári gólyahír


Bársonyos tüdőfű szintén a Hereg rétről.


Csillagvirág



Magányos barkavirágzat a Mész-hegyi csillagkunyhónál.


Tulipánok a terelőszigeten két úttest között a városban.


Hóvirág a szőlőtőke tövében, de az itt nem látszik. A Vizeshegyen készült a kép.

Ennyivel várom a tavaszt, de ahogy az ablakon most kinézek, megint tél van. Újra havazik, de azért bízom benne, hogy hamarosan itt a langyosabb idő. Az előrejelzések már ígérik, s előbb vagy utóbb de itt is lesz.